A valóságban azonban Dél-Kínából és Indiából indult hódító útjára a krizantém. Európába az 1700-as évek végén jutott el. Régen csak halottak napi virágnak tekintették. Ma már azonban, a nemesítők munkájának köszönhetően, különböző fajtái és hibridjei változatos színükkel és virágméretükkel bármely alkalomra elegáns ajándéknak számítanak. Vágott virágként szinte egész évben kapható, de legnagyobb mennyiségben most is halottak napjára virágoztatják.
A krizantém termesztését több kórokozó és kártevő nehezíti. Ebben a hónapban a kórokozókat vesszük sorra.
Vírusos betegségek
A krizantémot több vírusfaj is megtámadhatja, így a tünetek is változatosak: mozaikos, gyűrűs, klorotikus foltok, törpenövés stb. Általánosan előforduló és feltűnő betegség a virágtorzulás. A fertőzött növények virága fakó, gyakran zöldes árnyalatú. A sziromlevelek deformáltak, a virágok „kócosak”. A levelek vagy tünetmentesek, vagy gyűrűs foltok láthatók rajtuk. Fertőzési forrás a beteg gazdanövény (a krizantémon kívül nagyon sok ismert), amelyről a levéltetvek, tripszek terjesztik a vírust, de növénynedvvel is átvihető. A beteg egyedeket virágzáskor távolítsuk el és semmisítsük meg. A vágóeszközöket minden vágás után fertőtlenítsük (pl. hipós vagy nátrium-hidroxidos oldatban). Az ápolási munkák során gyakran mossunk kezet. Általában ezt nem szokták betartani és így fertőzik végig az egész állományt. A vírusok egy részét levéltetvek terjesztik, ezért már kis egyedszámnál védekezzünk ellenük.
Gombás betegségek
A gombás betegségek közül a krizantém fehérrozsda okozza a legnagyobb kiesést. A kórokozót Japánból hurcolták be Európába. Hazánkban 1989-ben észlelték először, azóta az egész országban elterjedt. A fajták fogékonysága eltérő. Nagyvirágú fajtáink nagyon, a cserepes kisvirágúak alig fogékonyak. A beteg növények levelének színén apró, sárga, majd kerekded, besüppedő közepű foltok láthatók. Ezek később megbarnulnak, és a levélszövet elhal. A fonákon kiemelkedő, bőrszövettel borított spóratelepek (teleutotelepek) fejlődnek, amelyek fehér színűek, innen ered a betegség elnevezése. Az első teleutotelepet körkörösen újabbak veszik körül. A foltok gyakran összefolynak és a levéllemezek jelentős részére kiterjednek. A telepek elöregedve megbarnulnak. A levelek hullámosodnak, a fonák felé kanalasodnak, majd lekonyulnak és elszáradva a száron maradnak. A hajtás és a virág gyengén fejlődik, díszítőértéke csökken. A tünetek a hajtáson is megfigyelhetők. Fertőzési forrás az élő, beteg növény.
|
Fontos! A krizantém növényvédelmi kezelése előtt végezzünk próbapermetezést, mert az egyes fajták növényvédőszer-tűrése eltérő, sőt az egyes fejlődési szakaszoké is. A növények legérzékenyebbek a bimbóképződés és a virágzás idején. |
A kórokozó az eddigi ismereteink szerint csak növényházban telel át. Az állományban a légmozgással széthulló spórák (bazidiospórák) terjesztik. Nagyobb távolságokra dugványokkal hurcolható szét. Mivel a gomba elsősorban az anyanövényekben telel, azokat folyamatos kémiai védelemben kell részesíteni. Dugványokat csak egészséges anyatövekről szedjünk. A levélzetet tartsuk szárazon, csökkentsük a páratartalmat, gyakran szellőztessünk. A növényeket rendszeresen ellenőrizzük és a betegeket távolítsuk el, semmisítsük meg. Kerüljük a talaj nitrogénbőségét. A fogékony fajtákat kontakt gombaölő szerrel megelőzésként 10-14 naponként, gyógyításként 7-10 naponként permetezzük. Szisztemikus (felszívódó) szerrel 12-15 naponta elegendő a kezelés. A permetléhez adjunk nedvesítő szert is.
A didimellás betegség növényházban fordul elő. A levélen enyhén vizenyős foltokat okoz, amelyek kiterjedhetnek az egész levélfelületre. A levél végül elhal. A száron 5-10 cm hosszú, sötét- vagy lilásbarna foltok keletkeznek. Ha a szárat körülölelik, a felettük lévő szárrész, levél és virág elszárad.
A virágok közepéből barna rothadás indul ki, végül az egész virág elrothad. A kórokozó a növénymaradványokban telel, széthurcolása dugványokkal történik. Kedvező számára a levegő magas páratartalma. A védekezésben jelentős szerep jut az agrotechnikai eljárásoknak. Dugványt csak egészséges anyanövényről szedjünk. A növényeket gőzzel fertőtlenített talajban hajtassuk. Rendszeres szellőztetéssel tartsuk alacsonyan a páratartalmat. A tünetek észlelésekor azonnal kezdjük meg a kémiai védelmet.
A botrítiszes betegség fólia alatt és üvegházakban okoz jelentős kárt. Az elnyílott sziromlevelek csúcsa barnulni kezd, majd a barnulás az egész virágra kiterjed. A virágon szürkésfehér bevonat (micéliumszövedék), később egérszürke szaporítóképlet-tartó (konídiumtartó) gyep jelenik meg. Az anyanövény hajtásain és levelein barna elhalások keletkeznek, a hajtások és a levelek megbarnulva elszáradnak. Felületükön szürke bevonat képződik. A dugványokon a gyökereztetés idején a szövetek megpuhulnak, nyálkásan elhalnak. A kórokozó a növénymaradványokban, a talajon telel kitartó képleteivel (szkleróciumokkal). A párás, meleg, szellőzetlen körülmények kedvezők számára. Ezért a betegség megelőzésében fontos szerepe van a termesztőberendezések rendszeres szellőztetésének és a növények szellős térállásának. Az elnyílott virágokat minél előbb semmisítsük meg. A lombot lehetőleg tartsuk szárazon, csak a talajt öntözzük. Ha mindezek ellenére fellépne a betegség, kémiai védelemre van szükség.
A szeptóriás levélfoltosság kezdetben az alsó leveleken apró, sárga foltokat okoz, amelyek később a felsőkre is átterjednek, és 0,5-1,5 cm méretűre növekednek. Alakjuk nagyjából kör alakú lesz, színük barnává, barnásfeketévé válik, szegélyük sárgászöld, bennük pontszerű fekete termőtestek (piknídiumok) fedezhetők fel. A foltok később összefolyhatnak, ilyenkor a levél hullámosodik, a foltok közötti rész elsárgul, a levél lepereg, a növény felkopaszodik. A fertőzés forrásai a beteg levelek, amelyekről a szaporítóképletek (piknokonídiumok) öntözővízzel és a növények érintkezésével terjednek. A beteg leveleket távolítsuk el és semmisítsük meg. Gyomnövényeket ne tűrjünk meg sem az állományban, sem a környékén. Ne a növényeket, hanem a talajt öntözzük. Az állományt rendszeresen (a szerek hatástartamától függően) 7-10 vagy 14 naponként permetezzük.
