200 hentest sarkallt hazatérésre a Bonafarm
– Hajnal Gézával, a Bonafarm Csoport HR igazgatójával beszélget Arató Márk az SAP SuccessFactors közreműködésével elkészült videón. 3 éven belül 90 százalékos digitalizált arányt szeretnének elérni a HR-ben. Jelenleg körülbelül 50 százalékos a digitalizáltság. Fontosnak tartják, hogy elérjék azokat a dolgozóikat, akik fizikai munkakörben dolgoznak, és nincs hozzájuk online kapcsolatuk, szeretnének olyan megoldásokat találni, hogy mobiltelefonjukon keresztül interaktív kapcsolat alakulhasson ki, tájékoztatni tudják őket, illetve ők is meg tudják keresni a munkáltatót különböző ügyeikkel.
Az átalakulás lényege a hatékonyság, hogy olyan eszközöket adjanak a vezetőiknek, amivel jobban tudják a dolgozókat menedzselni, motiválni. Példaként említette, hogy az Y generációnak nem passzol, ha egy éven át tart a teljesítményértékelés, ehelyett folyamatos visszajelzést szeretnénk bevezetni, amit akár mobiltelefonról meg lehet csinálni.
Példaként hozta fel, hogy egy csomagoló robot 28 ember munkáját képes kiváltani, és kb. 5 év a megtérülése egy ilyen beruházásnak. Az érintett munkavállalókat át tudják képezni más munkákra, ahol értékesebb feladatot tudnak végezni. A munkaerőhiány úgy jelentkezik az agrárágazatban és a cégcsoportnál is, hogy a fizikai területen nehéz jó betanított munkásokat és szakembereket találni. Hajnal Géza elmondta, hogy a betanított munkaerőt a feladatok automatizálásával szeretnék csökkenteni, miközben azzal is tisztában vannak, hogy a jó szakembereket nem fogják kiváltani se a fizika, se a szellemi területen.
A Bonafarm Csoport Közép-Európa egyik legnagyobb agrár-élelmiszeripari csoportja, közel 7 ezer ember foglalkoztat.
Hajnal Géza elmondta, hogy a legnagyobb HR-es kihívást a területi tagoltság, a nagyon különböző feladatkörök és a sokféle és színes kultúra jelenti. Az általános HR-rel kapcsolatos problémák között említette a külföldi munkavállalók hazacsábítását. „A mohácsi vágóhíd indítása 7-800 fő felvételét igényelte, látszott, hogy hagyományos módon ezt nem lehet megvalósítani. A HR-es kollégáim felvették a kapcsolatot Facebookon a magyar hentesek csoportjában a véleményvezérekkel, ezután leültek velük egyeztetni, milyen lehetőségek vannak az új vágóhíd indításával kapcsolatban. Kiderült, hogy szép számban vannak, akik a magas költségek miatt nem tudtak megtakarítást realizálni külföldön, és még a családjuktól is távol vannak. Két hét alatt közel 200 hentest tudtunk így hazahozni külföldről, és most ők itt dolgoznak. Azt gondolom, hogy más iparágakban is lehetne így toborozni” – mondta Hajnal Géza, a Bonafarm Csoport HR igazgatója.
