– közölte Nemzeti-élelmiszerbiztonsági Hiatal (Nébih) lapunk érdeklődésére.
2016-ban – 94 személyt érintően – összesen 2027,1 kilogramm állati eredetű árut (ebből hús és húskészítmény 1744,2, tej és tej alapú készítmény 282,9 kiló volt), tavaly pedig összesen441 személytől – összesen 8116,16 kilogramm árut koboztak el a szakemberek. (ebből hús és húskészítmény 6382,95 kg, tej és tej alapú készítmény 1733,21 kg). A termékekből már 2015 óta heti rendszerességgel végeznek laboratóriumi vizsgálatokat az afrikai sertéspestis (asp) kimutatására. Eddig a tavalyi ukrán eset volt az egyetlen, amelynél igazolták a vírus jelenlétét.
A január elején Romániában észlelt két asp kitörést követően a Nébih jelezte, hogy az Ukrajnában újabb esetet találtak a Beregszászi járásban, egy Rafajnaújfalu közelében kilőtt vaddisznóból. A fertőzött vaddisznót a magyar határtól alig több mint 8 kilométerre lőtték ki.
Romániában eddig összesen négy háztáji sertésállományban állapították meg a betegséget. A román esetekkel kapcsolatban a Nébih elmondta, hogy a betegség megjelenése minden országban mind az élő sertésekre, mind a sertéstermékekre vonatkozóan kiviteli tilalmat von maga után.
A tiltás érvényes a háztáji (nem kereskedelmi céllal előállított, személyes fogyasztásra vagy ajándékozásra szánt) húskészítményekre is, hiszen minden sertés eredetű termék potenciális fertőzésveszélyt jelent a hazai állományra.
A tagállamok közötti szabad áruáramlás elvét is felülírja a lehetséges köz- és/vagy állategészségügyi kockázat. Az ember és/vagy az állatok egészségére kockázatot jelentő betegségek megjelenése esetén az adott betegség jelentette veszély mértékében korlátozni lehet a szabad áruáramlást.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az afrikai sertéspestis betegség esetében csak állategészségügyi kockázatról beszélünk, a vírus az emberre nem jelent veszélyt. Az asp megjelenése esetén az érintett harmadik országokból, vagy az érintett tagállamból megtiltják az élő sertés és sertéshús-készítmények behozatalát.
A harmadik országokkal közös határszakaszokon a vámhatóság végzi az illegális kereskedelmi tevékenység felderítését és a kobzásról szóló határozatot is ők hozzák meg. A Nébih szervezésében a határokon számos posztert helyeztek ki (több nyelven is), holnapjukon pedig a vírusróll terjedéséről, illetve a határ menti települések vadászainak, sertéstartóinak szóló állategészségügyi rendelkezésekről több tájékoztató anyag áll rendelkezésre (az aktuális információkkal folyamatosan frissül a Nébih afrikai sertéspestissel kapcsolatos gyűjtő weboldala is). A NAV saját kiadványában is külön foglalkozik tilalom alá eső az állati eredetű termékekkel.
A Nébih által 2017-ben szúrópróbaszerűen megkérdezett határon belépő utazók mindegyike tisztában volt az állati eredetű termékek behozatalára vonatkozó tiltással. A Hatóság szerint Az elkobzott áruk mennyiségének tavalyi növekedése egyértelműen a bevezetett, Szigorított ellenőrzésnek köszönhető.
A fentieken túl a Nébih szervezésében bevezettek különféle fertőtlenítő óvintézkedéseket is: személygépjármű kerékfertőtlenítő szőnyegeket helyeztek ki, valamint a Nébih saját gyártásában készült félautomata kamionfertőtlenítő kaput állítottak fel, melyen az összes áruszállító kamionnak keresztül kell mennie.
Mindezek közül az üresen visszatérő élőállat szállító járművek nagyobb kockázatot jelentenek, ezeket a záhonyi határátkelőhely felé terelik belépésre, ahol az állategészségügyi határszolgálat külön ellenőrzi a takarítottságot és fertőtlenítést is, szúrópróbaszerűen mikrobiológiai vizsgálatot végez (felületi tamponminta a mikrobiológiai szennyezettség és a fertőtlenítés hatékonyság megítélésére).
Amennyiben A Jármű nem megy át a vizsgálaton, úgy külön kamionfertőtlenítő létesítménybe küldik, vagy adott esetben vissza is fordíthatják a harmadik országba. Az illegális kereskedelem kiszűrése több hatóság együttműködésével történik. Ennek egyik eszköze az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) is.
