Back to top

Városlakó vadállatok

Jóllehet, a városok elsősorban az emberek igényeit hivatottak kiszolgálni, azonban nem csupán számunkra biztosítanak ideális lakókörnyezetet. Míg nyugaton a vaddisznók borzolják a városlakók idegeit, a kecs­kemétieknek a nyestek okoznak álmatlan éjszakákat. Továbbá, amely fajtól leginkább ódzkodunk, annak egyedei szorulnak leginkább segítségünkre és toleranciánkra.

– Az állatok, melyek bejönnek a városba, három fő csoportba sorolhatók. Vannak köztük opportunisták, azaz megalkuvók. Nekik minden jó. Idetartozik például a róka, a vaddisznó és a nyest. Megtalálják a városban a táplálékukat, nem zavarják őket, nem lövik. A második csoportba tartozók azért jönnek be a városba, mert egyszerűen megszűnik a természetes élőhelyük. Ilyenek például a denevérek. A harmadik csoportot pedig az okos állatok alkotják, mint például a varjúfélék, melyek rájöttek, hogy sokkal jobbak a túlélési esélyeik a városi környezetben – tájékoztatott Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park természetmegőrzési osztályának osztályvezetője.

Emellett akadnak lakótársaink, melyek mindig is előfordultak a városokban: sünök, mókusok, énekesma­darak.

– Ezeket szeretemállatokként szoktuk emlegetni, mert különösen kedveltek. Sokan szívesen raknak ki számukra csemegéket, ha feltűnnek a lakókörnyezetükben – mondta.

A furfangos pimasz

Bár hazánkban nem jellemző a vaddisznók városi jelenléte, a nyugat-európai nagyvárosokban, például Berlinben komoly problémát jelent elszaporodásuk a nagy méretű parkokban.

– A vaddisznó mindenevő: a madártojást, a döglött jószágot, pajort, gyökereket egyaránt megeszi. Ha jól érzi magát a városban, nagyon nehéz megszabadulni tőle. Okos állat: a városi vaddisznók pontosan tudják, hova lehet napközben elhúzódni, hol nem bántják – fejtette ki Vajda Zoltán.

A vaddisznók furfangosságát csupán pimaszságuk múlja felül. Nem csupán hívatlanul toppannak be, de rögvest át is akarják venni az uralmat a számukra szimpatikus terület felett, semmibe véve az őslakosok elsőbbségi jogát.

– Sokszor agresszíven lépnek fel az emberrel szemben, mert rájönnek, hogy a városban úgysem fogják lelőni őket. Ellenben, ha külterületen találkoznak emberrel, rögtön elszaladnak, mert ott azt tanulták meg, hogy az ember puskával jár – mondta.

A szakértő hangsúlyozta: érdemes minél nagyobb ívben elkerülnünk a vaddisznókat.

– Alapvetően vadállat. Nem ajánlatos simogatni, komoly sérüléseket okozhat. Ha összetalálkoznánk egy példánnyal a városban, a legjobb megoldás, ha felhívjuk a területileg illetékes vadásztársaságot, ők majd eltávolítják az emberi környezetből – közölte.

A szárnyasok réme

Bár Kecskemét utcáin csekély az esélye, hogy egy esti séta során rókával találkozzunk, azonban nem lehetetlen. A nem megfelelően elzárt élelmiszer-­hulladék ugyanis csábító csemege számukra. A kedvencük azonban a szárnyashús.

– Éjszaka járnak táplálkozni, és nagyon szeretik a tyúkokat. A legegyszerűbb védekezési mód ellenük, ha biztonságos kerítés van a tanya vagy ház körül a külvárosi részeken. Továbbá a kukák mellé kiszórt ételmaradékok is vonzzák a rókákat. Ha azonban odafigyelünk, és kizárjuk ezt a számukra könnyű táplálékszerzési lehetőséget, maximum szétnéznek a városban, majd gyorsan visszamennek a rétre pocokra vadászni – fejtette ki az osztályvezető.

Elmondta: a veszettség napjainkban már lényegesen kevésbé jelent problémát a hazai, rendszeres immunizálási akciók miatt. Ennek ellenére továbbra sem érdemes rókát simogatnunk. – A veszettség helyét átvette egy másik betegség: mostanában már jellemzően rühesek – közölte.

A legidegesítőbb lakótárs

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Az egyik legbosszantóbb lakótárs kétségkívül a nyest. – Nyestből van bőven Kecskeméten. Tipikus városi állattá vált. Elsősorban padlásokra költözik be. Kicsi jószág, de hatalmas zajjal jár. Éjszaka vadászik, ezért rettentően tudja idegesíteni a háztulajdonosokat, akik aludni szeretnének. Ha ugyanis nyest szaladgál a padláson, zeng az egész ház. Ha kicsinyei vannak, a mászkálása egész éjszaka tart, mert folyamatosan hordja a táplálékot az utódainak – fejtette ki Vajda Zoltán.

Beköltözésének másik jele lehet, ha érthetetlen okból egyik reggel nem indul az addig kifogástalanul működő autó.

– Előszeretettel mászkál be a parkoló gépkocsikba, és keresgélés közben szétrágja a gépkocsi vezetékeit – magyarázta. Vadászható vadfaj, ezért kilakoltatásának igénye esetén a vadásztársaságot kell értesíteni.

– Nagyon nem szeretik a vadászok, mert nehéz vele elbánni. A legegyszerűbb módszer az elűzésére, ha felviszünk egy bekapcsolt rádiót a padlásra, és otthagyjuk. Nem szereti ugyanis a zajt. Emellett már kapható ultrahangos nyestriasztó is pár ezer forintért. Az emberi fül számára minimálisan hallható, magas frekvenciájú hangot ad ki – tájékoztatott a szakértő.

A nyestek nem csupán idegesítők, hanem okosak is.

– A nemzeti park igazgatósága épületének padlására is költözött már be nyest. Csapdát állítottunk neki. Mivel a tojást nagyon szereti, azt raktunk bele. Hónapokig csak járkált a csapda körül. Majd, mivel territoriális állat, támadt egy ötletem, és az egyik ürülékét beraktam a csapdába. Ezt a nyest úgy érzékelte, hogy ő már járt ott. Másnap végre benne volt a csapdában – mesélte.

Téli szupermarket a ragadozó számára

A madarak közül Kecs­keméten a legnagyobb számban galambokkal, varjakkal, fekete rigókkal és énekesmadarakkal találkozhatunk. Városba költözésük legfőbb oka a könnyebb táplálékszerzés és a magasabb hőmérséklet.

– A madarak főképp azért szeretnek városokban fészkelni, mert itt a téli időszakban az átlaghőmérséklet kicsit magasabb, mint a külterületeken. Emellett a dísznövények betelepítésének, például az ostorfáknak köszönhetően több bogyós táplálékot találnak. Továbbá etetik is őket az emberek. E hatások igen nagy változásokat okoztak a viselkedésükben. Például a fekete rigó régebben költöző madár volt. Manapság azonban már nem éri meg neki elrepülni több ezer kilométert, hiszen van tápláléka télen is – magyarázta.

Elmondta: a nemzeti park igazgatósága épületének közelében időről időre egy karvaly is feltűnik. – A város a karvaly számára olyan, mint egy szupermarket. Főleg a téli időszakban, mikor a madáretetők körül sorakoznak a cinkék, meggyvágók, zöldikék. Csupán azt kell eldöntenie, melyiket kívánja éppen – közölte Vajda Zoltán.

Toleránsnak kell lennünk

Hazánkban minden denevérfaj védett, egy példány eszmei értéke több tízezer forint. Előszeretettel költöznek panelrésekbe, a szigetelések hiá­nyosságaiba és redőnytokokba. Kilakoltatásuk igénye esetén nem vadászt, hanem a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársait kell hívnunk.

– Bár sokan ódzkodnak a denevérektől, fontos lenne, hogy megtanuljunk toleránsabbnak lenni velük szemben, mert folyamatosan csökken az állományuk. Végleg eltűnhetnek. Sok esetben azért jönnek a városba, mert nincs más választásuk, ugyanis csökken a természetes élőhelyük. Éjszaka táplálkoznak, így fontos számukra, hogy a nappalaikat nyugalomban tudják eltölteni. Kedvelik az odvas fákat: ha ezeket az erdőgazdálkodás során kivágják, a városokban kell menedéket keresniük. Másrészt a szúnyogirtás sem tesz jót nekik, mert nem szelektív vegyszerekkel végzik – hangsúlyozta a természetvédő.

Hotelekbe költöztetik a hajléktalan bőregereket

Vajda Zoltán elmondta: a nemzeti park 14 denevértornyot, úgynevezett denevérhotelt létesített már, mely több ezer jószág számára nyújt lakhelyet messze a városoktól. Azonban sajátos jellemzőjük, hogy amíg valahol jól érzik magukat, nem költöznek el.

Ha denevér téved a szobánkba, a szakértő szerint a legjobb megoldás, ha lekapcsoljuk a villanyt, elhúzzuk a függönyt, és kinyitjuk az ablakot. Magától ki fog repülni. Ha véletlenül mégsem menne ki, munkavédelmi kesztyűben érdemes megfognunk, mert haraphat.

– Nem kell aggódnunk: nem kapaszkodik a hajunkba, és nem szívja ki a vérünket. Vérszívó denevérek Európához legközelebb Dél-Amerikában találhatók – cáfolta a közhiedelmeket a természetvédő.
Forrás: 
baon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Extrém méhészkedés a sziklafalon - 700 kaptár egymás hegyén-hátán

Több mint 700 méhkaptár sorakozik egymás felett egy kínai nemzeti park sziklafalán. A méhészek helyben gyűjtik be a mézet és gondoskodnak a méhekről, így falba vájt mélyedésekbe kapaszkodva a kaptárakat lépcsőként használva kell megmászniuk a meredek méhészetet.

Baglyok vigyáznak a szőlőtőkékre

A szőlészeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a talajra, az csapadékra, a hőmérsékletre és a napsütésre. Azonban az olyan rágcsálók mint a hörcsög vagy az egér óriási károkat tudnak okozni az ültetvényeken. A rágcsálóírtó vegyszerek alternatívájaként a kaliforniai Humboldt Állami Egyetem végzős diákjai azt vizsgálják, mennyire hatékony természetes megoldást jelentenek a baglyok a termelők számára.

Az utolsó mohikán

Az északi szélesszájú orrszarvú a kihalás szélén áll. A faj megőrzéséért dolgozó kutatócsoport bejelentette, hogy kivonják a programból az alfaj két utolsó élő egyedének egyikét, a 32 éves Najint. Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban. A déli populáció egyedszáma 19-21 ezer közé tehető.

„Vidd haza a szemeted!” - szemléletformáló kampányt indított a NYÍRERDŐ Zrt.

„Vidd haza a szemeted!” – ezzel az elnevezéssel indított szemléletformáló kampányt a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. Ennek részeként megszüntette a társaság Debrecen közelében, a Panoráma út melletti Fancsikai pihenőnél levő hulladékgyűjtőket, és később több helyről is eltávolítja a tárolókat. Az erdőterületeken figyelemfelhívó táblákat is elhelyeznek majd.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Gigantikus gorilla tornyosul a Wall Street-en sétálók fölé

Harambe-t a gorillát 2016 májusában lőtte le egy cincinnati állatkert gondozója, aki féltette annak a kisgyermeknek biztonságát, aki bemászott a gorilla ketrecébe.

Dámok násza

Október. Zajosodik az avar, rozsdál az erdő, a fák apránként levetik kosztümjüket, ahogy a szél besüvít közéjük. A nyár búcsúcsókja ez, lassú mély sóhajtás, melytől az erdő összerezdül. Felkapja fejét rá a szarvas, fülel a nyúl, kibúvik kotorékából a róka. Egy új kezdet pillanata, az ismeretlen felismerése. Felajzott szív bőgését viszi a szél. Az ágak kottavonalakként viszik a barcogás dallamát.

Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez

Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.