Több foltosodást előidéző gomba-, illetve baktériumfajt ismerünk, melyek egymástól eltérő hőtartományban aktívak, de egyik szaporodásának sem kedvez a 10 Celsius fok alatti hőmérséklet. A kórokozók egy része már a szántóföldön is fertőz, és nehéz eldönteni, hogy valójában hol betegítették meg a sárgarépát, a tárolóban vagy még a betárolás előtt. A gombás vagy baktériumos betegségeknél laboratóriumi vizsgálattal mindig kimutatható a kórokozó, a foltosodások vizsgálatakor ugyanakkor nem minden esetben tudták igazolni gombák vagy baktériumok jelenlétét, azaz a répa mechanikai sérüléstől is foltossá válhat, hangsúlyozták a szakértők.
A homoktalajokban viszonylag magas a kvarctartalom, és ha száraz, vagy legalább is alig nedves talajból szedik fel a répát, a kvarcszemcsék smirglipapírként csiszolják a répa felszínét, már a betakarítás pillanatában. Kézzel kíméletesebben és kevesebb sérüléssel lehet fölszedni a répát, de a kézimunkaerő tartós hiánya miatt ez az út egyre kevésbé járható.
A gépi betakarításnál a sárgarépát célszerű azonnal konténerbe szedni és a legrövidebb úton bevinni a tárolóba, hogy minél hamarabb lehűthessük.
Ha pótkocsira ömlesztve szárazon utaztatjuk a répát, akkor a magas hőmérséklet és a döcögős földút hatására a gyökerek vizet veszítenek, fonnyadnak, és egymáshoz dörzsölődve további felszíni sérülést szenvednek.
A mosás, hámozás és kiszerelés az áruházláncok kérése, és már a kisebb zöldségboltokban is mosott répát kínálnak a fogyasztóknak. Bőrszövetének elvékonyítása vagy teljes eltávolítása után a répát 1-3 °C hőmérsékleten kell(ene) tartani, mert a részben vagy teljesen „megnyúzott” gyökerek az áruházlánc hűtetlen vagy nem kellőképpen hűtött polcain gyorsan megbetegszenek.
(Kádár András szakmai rendezvényről készült részletes összefoglalóját a Kertészet és Szőlészet 8. számában olvashatják majd.)
