0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 2.

Mangalica, az élő és viruló kövület

A mangalica az utóbbi évek magyar állattenyésztésnek sikertörténete, ez az őshonos fajta egyre kedveltebb bel- és külföldön egyaránt, az ágazat talpraállása pedig példa lehet más őshonos jószágot tartó szakmai szervezet számára is - mondta Nagy István, az FM parlamenti államtitkára a hétvégi budapesti Mangalica Fesztivált megelőző konferencián.

“A mangalica az utóbbi évek magyar állattenyésztésnek sikertörténete, ez az őshonos fajta egyre kedveltebb bel- és külföldön”- mondta köszöntőjében Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a MOE – Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete – International Együttműködési Program Konferencián, Budapesten. Mint a szakember hangsúlyozta, az agrártárca által az elmúlt években bevezetett intézkedések, így például a sertésstratégia és az állatjóléti, tenyésztésszervezési támogatások egyaránt hozzájárultak a sertéságazat mai sikeréhez.

Az államtitkár kiemelte, a több mint 9400-as törzskönyvezett mangalica kocalétszám, valamint a hazai és a nemzetközi piacokon egyre népszerűbb mangalica termékek kiváló bizonyítékai az agrártárca és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) munkájának, együttműködésének.

Nagy István rámutatott, hogy a mangalica, mint védett őshonos állatfajta hazánk magas genetikai értéket képviselő, kiemelt jelentőségű mezőgazdasági kulturális értéke. Emellett a biológiai sokféleség megőrzője és különleges biológiai minőségű, magasabb élvezeti értékű öko-, illetve bioélelmiszerek, márkázott termékek alapanyaga is egyben.

A sertéságazat kibocsátása 2017-ben a KSH előzetes adatai szerint 240 milliárd forint volt. Az államtitkár kedvezőnek nevezte, hogy nő a külpiaci kereslet a sertéshús iránt. 2017 első tizenegy hónapjában 130 ezer tonna volt a sertéshúsexport, éves összehasonlításban 4,8 ezer tonnával bővült a mennyisége és a magasabb áraknak köszönhetően 10 százalékkal emelkedett az értéke.

Emlékeztetett arra, hogy a sertéságazatra rendkívül kedvezően hatott, hogy 2016. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent a sertéshús áfakulcsa. Hangsúlyozta, hogy ennek hatására érezhetően tisztult a piac, növekedett a tisztességes vállalkozások versenyképessége, a sertéshús fogyasztása, valamint a sertéshús árának csökkenése érdemi megtakarítást eredményezett a fogyasztók számára.

A konferencián Tóth Péter, a MOE elnöke elmondta, hogy a találkozó legfőbb célja az a közös szándéknyilatkozat, amelyben az aláíró szervezetek és személyek közös célként tűzik ki a magyar mangalica sertésfajták genetikai állományának és fenotípusos megjelenésének változatlan fenntartását, a fajták védelmét, formagazdagságuknak a beltenyésztés elkerülése melletti megőrzését, továbbá a fajtákhoz kötődő értékes tulajdonságok bemutatását.

Az összehangolt munka eredményeként a 2011-ben még mintegy hatezres tenyészkoca-állomány tavalyra mintegy tízezresre gyarapodott, a tenyészetek száma pedig 136-ról, 222-re nőtt. A folyamatot segítették a sertéstenyésztőknek juttatott támogatások.

A sertéságazat támogatása a 2010-es szinthez képest megháromszorozódott, évi 6 milliárd forintról 17,8 milliárd forintra emelkedett az állatjóléti támogatásokon keresztül.

A MOE a szaktárcától évente mintegy bruttó 100 millió forintot kap termékek bevezetésére, bel- és külföldi marketingre. További mintegy 50 millió forintos támogatáshoz jut az egyesület a törzskönyvezési feladatok elvégzésére, valamint mintegy 25 millió forinthoz jut kannevelésre és a genetikai háttértevékenységre.

Ma Magyarországon évente 60-70 ezer mangalica hízót nevelnek. Ezek kétharmadát házaknál, egyharmadát pedig üzemi körülmények között, vágóhidakon vágják le. A mangalicaágazat átlagos éves árbevétele 11-12 milliárd forint, ebből a termelőké eléri a 4,0-4,5 milliárd forintot.

A konferencia mellett három napon át nagy érdeklődés mellett zajlott a XI. Budapesti Mangalica Fesztivál a Szabadság téren. A legjobb mangalicatenyésztők, és termékek, élő mangalicák, helyben készült mangalica finomságok vártak az érdeklődőkre a főváros közepén, ingyenes belépéssel. A térre kilátogatók közvetlenül találkozhattak az ország minden pontjáról érkező tenyésztőkkel és őstermelőkkel. A vásárlók számára garanciát jelentett, hogy csak a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által ellenőrzött állományból kikerült végtermék lehetett jelen a rendezvényen.

Az elmúlt időszak eredményeit alátámasztja az is, hogy a Mangalica Fesztiválon évről évre egyre több a szakmai résztvevő és a látogató. A prémium kategóriába tartozó magyar mangalicatermékek az exportpiacokon is keresettek. A 230 MOE-tagból ugyanakkor mintegy 200 szinte csak belföldön értékesíti termékeit. A mangalica tenyésztésének sikere példát adhat más őshonos fajok és fajták tenyésztőinek arra, hogy a hagyományos magyar állatfajták tartása jövedelmező tevékenység lehet.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu