0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Még mindig a nyomtatott lap vezet

Az agrárhirdetések szerkezete alapvetően különbözik a reklámtorta egészétől, és hasonló szerkezeti különbségek figyelhetők meg a hazai és a globális trendek között is – fejtette ki az AgromashExpo keretében a Magyar Mezőgazdaság Kft. által szervezett médianapon Szőke Péter. Az agrárhirdetések világa továbbra is sajátos terület, amelyben még mindig a nyomtatott lapoknak van kiemelkedő szerepe.

Mindezzel együtt ez a terület sem maradt változatlan: ahogy minden más területen, az agrárhirdetések piacán is előretört a digitalizáció.

A reklámköltésekről, illetve az azok szerkezetének átalakulásáról tartott előadást az Agrármarketing és -média Napon Szőke Péter, az Isobar Budapest kommunikációs ügynökség cégvezetője . A szakember mindenekelőtt felvázolta a globális és a regionális reklámköltések alakulását. Idénre globálisan 4-5 százalék növekedést prognosztizálnak a hirdetési kiadásban, és ez a növekedési ütem várható a magyar piacon is.

Ugyanakkor mostantól a hirdetési kiadások emelkedése várható: 2011-ben volt a mélypont, de azóta nőttek, és a szakértők szerint 2020-ig tovább nőnek a reklámköltések a magyar piacon. Fontos fejlemény, hogy ezen belül is növekszik, és a közeljövőben is tovább nő a digitális hirdetési piac részesedése. Ráadásul nemcsak a digitális hirdetés növekedéséről van szó, hanem a szakember szerint a hirdetési piac minőségi-szerkezeti átalakulása zajlik. Ennek keretében új eszközök lesznek meghatározók: a hirdetési piacot eluralják a zárt felületek – például a Facebook –, a storytelling típusú kommunikáció, a streaming és az egyéb új megoldások.

Mindez sokszor kedvező, ám nemritkán feladatot adó, adott esetben kihívást jelentő új jelenségeket is eredményez. Az információözön egyre problematikusabbá válik a média és a hirdetések világában.

A médianapon, illetve ebben az előadásban is többször felmerült, hogy a fogyasztókra már most is rengeteg hír zúdul a korábbi évtizedekhez képest, ezért a jelenleg is működő szereplők, hirdetők felelőssége is minőségi és hasznos tartalom készítése és szolgáltatása, több csatornán keresztül.

Fontos az is, hogy ez a tartalom megbízható, hiteles legyen. Ez a tevékenység – főleg a Facebook előretörésének köszönhetően – ma már nem egyirányú, hiszen a modern kommunikációs csatornák és a gyors információáramlás lehetővé teszik az interaktív, oda-vissza történő kommunikációt. Az olvasó és a tartalom készítője között kétirányúvá vált a kapcsolat. Ezáltal gyorsan és könnyen felmérhetők a fogyasztói igények, amelyekre minél gyorsabban kell reagálni. A mai médiaszereplők minden eddiginél közvetlenebb kapcsolatba kerülhetnek a fogyasztóikkal, ami a köztük és a hirdetők közötti közvetítést hatékonyabbá teheti.

A digitális hirdetési piac is lényeges különbségeket rejt magában, ha a világ és ha Magyarország viszonyait nézzük. Míg globálisan már a mobilhirdetések teszik ki a digitális piac bő harmadát, 36 százalékot, addig nálunk még mindig a kereső- és a bannerhirdetések a meghatározók.

A költések szempontjából a gyógyszeripar, az FMCGszektor és az állam állnak az élen, az agrárium jelentősen elmarad tőlük. Ez nem csoda, hiszen ezen a területen a B2B hirdetések a jellemzőek, a nagyarányú lakossági kampányok ritkák.

A számokat is nézve a különbség még egyértelműbbé válik: míg a gyógyszeripar több mint 18 milliárd forintot költött tavaly hirdetésekre Magyarországon, a kiskereskedelem pedig több mint 16 milliárdot, a dobogó harmadik fokán álló állami szektor pedig 14 milliárdot, addig az agráriumban elköltött hirdetések kiadásai az 1 milliárd forintot sem érték el: 2017-ben 990 millió forint szántak erre a vállalatok.

Az agrárhirdetési piac a szerkezetét tekintve is jelentősen különbözik a teljes reklámtortától. Míg a teljes hirdetési tortában 37 százalékot tesz ki a digitális média, és még mindig jelentős, 25 százalék a televízió aránya, addig az agrárhirdetéseknél egészen más eredményeket kapunk. Továbbra is az újságokban és a folyóiratokban megjelentetett hirdetések aránya a meghatározó, a maguk 55 százalékos részesedésével, vagyis a magyar agrárhirdetési piacon minden második elköltött forint valamelyik nyomtatott terméknél talál helyet magának – viszont a más ágazatokban népszerű televíziós hirdetések ezen a téren szinte ismeretlenek. Érdekes ugyanakkor, hogy a rádiós hirdetések az agrártematikájú reklámokon belül felülreprezentáltak a reklámtorta egészével összehasonlítva.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság