Back to top

Nő a kígyóuborka népszerűsége

Dinamikusan bővül a hazai uborkafogyasztás, a vásárlók már egész évben keresik a friss zöldséget a boltokban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci felmérése szerint kígyóuborkából a magyarok egy főre vetítve 1,6-1,8 kilogrammot fogyasztanak évente. Ezzel szorosan az uniós átlaghoz közelítünk: Nyugat-Európában a kígyóuborka fogyasztása átlagosan 2-2,2 kilogramm körül alakul fejenként.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése alapján Magyarországon az összes uborkatermés kétharmada hajtatott uborka, a többi ipari feldolgozásra kerül. Hajtatott uborkával hozzávetőlegesen 100 hektáron foglalkoznak a gazdálkodók, aminek 60-70 százalékát a kígyóuborka-termesztés, míg 30-40 százalékát a salátauborka termesztése teszi ki - írja a Magyar Idők.

E két kategóriát tekintve a termés 15-18 ezer tonna körül alakult az elmúlt években, tavaly a felső értéket közelítette meg a betakarított mennyiség. A konzervuborkát szinte kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztik, felülete 500-600 hektár körül alakul évente, ahonnan 13-14 ezer tonna körüli mennyiséget takarítanak be a termelők.

Bár a kereslet évről évre nő, a gazdálkodók dolgát így is megnehezíti a főként Spanyolországból érkező olcsó áru, a téli időszakban ugyanis szinte lehetetlen ilyen alacsony árak mellett gazdaságosan megtermelni a zöldséget a magyar fóliasátrakban. Nem véletlen, hogy az év első hónapjaiban a spanyolországi kígyóuborka dominál a hazai piacon. Az árak az idén a tavalyinál is alacsonyabbak voltak.

A hazai áru február végén jelent meg a piacokon, akkor a nagybani ára 750 forint volt kilónként. Egy hónap alatt az ár nagyot esett, de még így is a tavalyi szint felett volt. Az AKI adatai szerint a fővárosi nagybani piacon egy kiló kígyóuborka termelői ára március utolsó hetében 525 forint volt, 75 forinttal magasabb, mint egy évvel korábban.

A kígyóuborka importja a fogyasztással együtt emelkedik, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint friss, illetve hűtött uborkából tavaly 7 százalékkal többet, összesen 12,1 ezer tonnát hoztak be az országba, miközben a kivitel 13 százalékkal 3,6 ezer tonnára nőtt.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ma van a Tej Világnapja

A tej pozitív élettani hatásai miatt, valamint, hogy felhívják az emberek figyelmét a kalciumbevitel fontosságára, a Nemzetközi Tejszövetség 1957-ben május utolsó keddjét nevezte ki, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) 2001-től pedig már konkrét dátumot, a június 1-jét jelölte meg a Tej Világnapjának.

Elindult az élelmiszerek kötelező akciózása, árleszállítása

Június 1-jétől elindult a kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben a háborús és szankciós áremelkedés miatt megnövekedett élelmiszerárak visszaszorítására. Az élelmiszerüzletekben 20 termékkategóriában számíthatnak a vásárlók árleszállításokra - erősítette meg csütörtöki közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Jó évet zárt tavaly a Pick Szeged Zrt.

Jelentősen, 2021-es 70,679 milliárd forintról 80,28 milliárd forintra növelte értékesítésből származó nettó árbevételét tavaly a Pick Szeged Zrt. - derül ki a cég a Budapesti Értéktőzsde honlapján szerdán közzétett éves beszámolójából.

A „belénk épült” baktérium

Ha tetszik, ha nem emésztőrendszerünkben és testfelületünkön milliárdszám hemzsegnek a baktériumok. És jobban belegondolva, a legtöbb emberi sejtünkben is van egy ősi baktériumtól eredeztetett szervecske.

A WHO nem ajánlja a cukormentes édesítőszereket

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új iránymutatást adott ki a cukormentes édesítőszerekről (non-sugar sweeteners, NSS), amelyben azt javasolja, hogy ne használjuk ezeket a testtömeg szabályozására vagy a nem fertőző betegségek kockázatának csökkentésére.

Állati eredetű termékek tárolási, szállítási szabálya

Az állattenyésztő kistermelők közül sokan vannak, akik feldolgozott formában a helyi piacokon értékesítik termékeiket. Ennek szabályozására rendelet is született, amelynek célja az élelmiszer-biztonság. A kistermelők számára a jogszabály semmi olyan pluszt nem tartalmaz, amelyet fogyasztói oldalról ne tekinthetnénk alapelvárásnak. A NÉBIH segítségével most összefoglaljuk ezeket a szabályokat.

Alacsony zsír vagy alacsony szénhidrát: melyik a jobb?

Ha egészségesebb életmódra szeretnénk váltani, valószínűleg hallottunk már az alacsony zsírtartalmú és a szénhidrátcsökkentett étrendekről.

Felső élelmiszer-árkorlát önkéntes alkalmazásáról tárgyal a brit kormány a szupermarketekkel

Egyes alapvető élelmiszerek felső árkorlátjának önkéntes alkalmazásáról tárgyal a brit kormány a szupermarket-hálózatokkal a több mint négy évtizede nem mért ütemű élelmiszer-drágulás megfékezése végett.

Káliumban gazdag gyümölcslevek

A szívbetegségek kockázata számottevően mérsékelhető bizonyos gyümölcslevek fogyasztásával, legalábbis ez derül ki a Harvard School of Public Health intézet egyik kutatásából.

Így ugorhatunk ki a hízás-fogyás ördögi köréből

A hipotalamusznak fontos szerepe van a testtömeg-szabályozásban, gondolhatnánk, hogy nincs sok esélyünk vele szemben, pedig van.