Back to top

Segítség – Méhrajzás! (2)

A rajzás annak megerősítése, hogy a méhcsalád egy szuperorganizmus. A felderítő méhek szárnyizmaik mozgatásával és a tétlenkedő méhek torának érintésével szólítják fel társaikat a rajzásra. A fára települt raj „demokratikus” döntést hoz arról, hogy melyik lakóhelyre költözzék. Ez az emberi döntéshozásban is példaértékű lehet. Tudunk-e tanulni a méhektől?

A méhcsalád és a méhraj egyre több kutató szerint szuperorganizmusnak tekinthető. Ez azt jelenti, hogy a méhcsalád nem pusztán egyedek összessége, hanem  társas szerveződésű, igen magas fokú munkamegosztásban élő egyedekből álló szervezet.  

Ennek egyik bizonyítéka Dr. Thomas D. Seeley méhkutató szerint a méhek rajzása, mely annyira komplex folyamat, hogy nem valósulhatna meg egységes és összehangolt működés nélkül.

Az előző cikkben szó esett a rajzás közvetett okairól, arról, hogy a méheket anyabölcső huzására ösztönzi, ha nem érzik a lépeken a méhanya két feromonjának keverékét a rágotövi mirigyét és a lábtövi mirigyét. (Lásd: Segítség- Méhrajzás! 1)

Ha útnak indul a raj

De lássuk, hogyan indul a rajzás. A rajzási hangulatba került méhcsalád felderítő méhei, melyek bejárják a környéket megfelelő új lakóhely után kutatva, visszatértükkor, ha a megfelelő körülmények adottak (napos, szélcsendes vgy mérsékelten szeles idő, 10- és délután 2 óra között),  a kaptár lépjein felkeresik a tétlenkedő méheket és torukat azok torához nyomják. Ilyenkor szárnyizmaikkal, rövid ideig 200-250 Hz-es frekvenciát bocsájtanak ki, ami egyfajta fütyüléshez hasonlít, és egyben hójelzés is.

Ezzel azt jelzik, hogy lehet készülődni és bemelegíteni a szárnyizmokat, mert hamarosan indulásra kerül sor. Nem sokkal ezután ez a 200—250 Hz-es frekvencia folyamatos lesz a kaptárban, mert egyre több méh adja le ugyanezt a jelzést társainak. Az így megszólított méhek aztán a régi anyával (a későbbi rajok új anyákkal) kirepülnek a kaptárból és egy 10-20 méteres sugarú repülő méhtömegben egy közeli pihenőhelyet keresnek.

Ebben a repülő tömegben, ha nagy felbontású hókamerával szemléljük, egyes méhek felhevülve (35 Celsius fokra) ide-oda cikáznak, feltehetően ezzel jelezve a mozgás irányát a méhek számára. A méhek általában legalább 20 méterre a kaptártól, vagy távolabb egy faágra szállnak, és fürtbe tömörülnek.

Itt a rajnak testületileg el kell döntenie, hogy a felderítők által bejárt és kikémlelt „lakások” közül , melyiket válasszák maguknak. Ez általában gyors folyamat, de több óráig, ritkábban több napig is eltarthat.

A különböző lakhatási lehetőségeket felderítő méhek a fán csüngő raj felületén a nektárforrás jelzéséhez is használt tánccal jelzik az általuk talált lakóhelyek irányát, és ami még fontosabb, annak minőségét.

A kutatások alapján a méhek előnyben részesíik a 15-40 literes védett, tehát nem túl nagy bejárattal rendelkező üregeket, odúkat. A felderítő méhek az általuk talált lakás minőségét a tánc élénkségével és számának nagyságával jelzik a raj számára.  A raj csak akkor indul el, ha egyetlen irányt és lakhelyet jelez az összes táncoló felderítő méh a raj felületén.

Méhraj felülete
Fotó: Hevesi Mihály

Hogyan születik közös döntés a rajon belül?

Hogy hogyan jutnak konszenzusra nem csak érdekes kérdés, de az emberek számára is útmutató lehet a döntéshozási aktusokban. Martin Lindauer jeles német méhkutató (1955-ös) hipotézise szerint a felderítő méhek úgy jutnak konszenzusra, hogy összehasonlítják az általuk elsőre felfedezett lakhelyet más felderítő méhek lakhelyeivel, és ha azt jobbnak minősítik, leállnak a saját jelzésükkel.

Azonban  Dr. Thomas D. Seeley később megcáfolta ezt, mert a felderítő méhek többsége még azelőtt leáll saját táncával, hogy bármilyen más lakhelyet meglátogatott volna, és össze tudta volna azt hasonlítani a maga által találttal. Ő a következőket figyelte meg:

A felderítő méhek az általuk felkeresett lakhelyek minőségét a tánc intenzitásával és számával jelzik. ezután újra és újra felkeresik az üreget, vagy odút, majd visszatértükkor a raj felületén átlagosan 15 tánckörrel (nagyobb szórás is lehet az egyes felderítők esetén, de az átlag nagyjából 15) kevesebbet mutatnak be. Tehát, ha valamelyik felderítő méhcsoport (több felderítő is jelezheti ugyanazt a lakhelyet) egy potenciális lakóhelyet talált, és az kiváló minőségű - a méhlakás minőségének felmérése feltehetően ösztönösen van meg a méhekben - akkor  akár 150-180 kört tartalmazó táncot is bemutathat. Ezután újra elrepülnek erre a lakhelyre, és miután visszatérnek a rajhoz  15-tel kevesebb kört táncolnak le a raj felületén.

Azok a méhek, melyek gyatrább minőségű lakhelyet találtak eleve kevesebb tánckörrel kezdték. Így minden egyes visszatéréskor átlagban 15-el kevesebb tánckört mutatnak be. És persze lassacskán elfogynak a kevésbé jó minőségű lakhelyt jelzők tánckörei és ezek a felderítők végül leállnak, és már nem jelzik a maguk által talált lakhelyet. A táncot csak azok a felderítők folytatják, melyek több tánckörrel kezdték, tehát "felmérésük" szerint kiválló mnőségű lakóhelyet találtak. A leállt felderítők ezután hozzájuk csatlakoznak. És a raj ezt választja lakóhelynek.

A lényeget összefoglalva, a táncoló méhek előbb vagy utóbb leállnak a saját helyek jelzésével és csak azok táncolnak tovább, melyek jó minőségű lakhelyet találtak.

Ezzel egy eléggé „obektív” jelzőrendszer áll a méhraj rendelkezésére a méhlakások kiválasztásához.

Az emberek esetén ez a jelenség, vagyis, hogy valaki leálljon saját teóriáinak hangoztatásával, csak ritka esetben valósul meg. A politikai életben szinte soha, de a tudományban is egyetlen esetben áll le egy tudósgeneráció a maga hipotéziseinek terjesztésével, nevezetesen akkor, amikor kihal, és az új tudósok a vákumban mérlegelni képesek újabb hipotézisek és megfigyelések között is.

Vajon az ember megtanulja-e a méhektől, hogy háttérbe állítsa saját elméleteit és meghallgasson másokat is? Ehhez persze jó lenne egy velünk született teóriák felmérésére alkalmas érzékszerv vagy ösztön, mely "objektiv" alapon méri a teóriákat. Még az is lehet, hogy van bennünk ilyesmi. Ha jobban magunkba nézünk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudomány és a versenyképesség

A közelmúltban vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának tudományos tanácsadója. A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Kétségbeesett európai gazdák - Svájcban sem jobb

Az európai gazdák körében az átlagosnál magasabb az öngyilkossági arány. Bár erről hivatalosan csak francia és svájci adatok állnak rendelkezésre, a helyzet valószínűleg a többi európai országban sem jobb - erre hívja fel a figyelmet az agrarheute.de német agrárhírportál cikke.

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.