Az Országgyűlés 2001-ben úgy határozott, június 19-ét nemzeti emléknappá, a hónap utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává nyilvánítja, ezáltal ünnepelve meg az utolsó szovjet csapatok Magyarországról való kivonulását.
Ez alkalomból alapította 2000-ben a Magyar Szabadság Napja Alapítvány a Magyar Szabadságért díjat, melyet minden évben olyan ismert személyiségek kaphatnak meg, akik munkásságukkal hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez, illetve a magyarságtudat és a hazai kultúra megőrzéséhez és továbbviteléhez. Elismerést vehetett át ez alkalomból eddig többek között Makovecz Imre építész, Csoóri Sándor költő, Grosics Gyula labdarúgó, Halász Judit énekesnő és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes is, idén pedig egy újabb terület kiválóságával bővült e kör:
az alapítvány ezúttal Bálint György kertészmérnök hosszú évtizedes példaértékmű munkáját jutalmazta a Magyar Szabadságért díjjal, melyet az idén kilencvenkilenc esztendős szakember Gödöllőn, a Világfa mellett felállított színpadon vehetett át az ünnepnap alkalmából.
Ahogyan Gémesi György, a város polgármestere s egyben a Magyar Szabadság Napja Alapítvány elnöke fogalmazott:
– annak legsötétebb időszakaival együtt. „Származása miatt munka-, illetve koncentrációs táborba került, nem sokkal később pedig kuláknak nyilvánították” – emlékeztetett Gémesi György, aki szerint éppen ezért adhat nekünk hitet és erőt „Gyuri bácsi”, hiszen ahogyan azt a példája mutatja, az ember bármilyen nehéz helyzetből képes felállni.
E szavak kíséretében vehette át díját Bálint György, aki Gödöllőre ikonikus helyként tekint, 1933-ban ugyanis itt vett részt a 4. Cserkész Világdzsemborin, ami aztán mindent megváltoztatott számára: az ekkor 14 éves György ugyanis az akkori élmények és tapasztalatok hatására döntötte el, hogy felnőttként tudását át kell majd adnia azoknak, akiknek erre a legnagyobb szükségük van.
– fogalmazta meg a legfőbb okot Bálint György, akit magát is sokszor háttérbe szorítottak, ám összességében mégis igen sikeres életutat tudhat maga mögött, melynek első állomása a kertészmérnöki oklevél megszerzése volt, amit nem sokkal később mezőgazdasági mérnök diplomája követett.
Akkoriban kutatóintézetekben és állami gazdaságokban vállalt munkát, ezzel egy időben pedig agrárfolyóiratokat szerkesztett. Bálint György a Kertészet és Szőlészet főszerkesztője is volt, nem mellékesen pedig megalapította a Kertbarát Magazint is, ami ma már a Magyar Mezőgazdaság Lapcsoportjának egyik fontos darabja.
Bálint György mindezeken túl, a 90-es években aktívan politizált, aminek során a mezőgazdasággal összefüggésben lévő ügyekkel foglalkozott. „Megígérhetem, hogy életem hátrelévő részében minden erőmmel arra törekszem, hogy ugyanazzal a lelkesedéssel folytassam a munkát, amit sok évvel ezelőtt elkezdtem” – tette hozzá Bálint György, nem sokkal ezután pedig elkezdődött a színpadon az ünnepi műsor, mely szokás szerint a magyar történelem egy fontos állomását dolgozta fel: ezúttal a Csodaszarvas című musical-t láthatták az ünnepség látogatói.
