A tanácskozás célja azon túl, hogy megelőzze az idei anomáliákat, egy hosszabb távra szóló stratégia konszenzusos egyeztetéséről is szólt – számol be a szoljon.hu. A tárgyaláson részt vevő felek szerint a legégetőbb kérdések a következők:
- a „hadra fogható” munkaerő hiánya;
- a piac viszonylagos szervezetlensége;
- erősítésre szorul az iskolagyümölcs-program és az alma közétkeztetésben betöltött szerepe;
- szigorúbb szabályozást kellene bevezetni a hazai piac védelmében, a külföldi áruk behozatalával és a kereskedelmi láncok működésével szemben; gyenge a támogatási rendszer hatásfoka.
– A közfoglalkoztatási rendszer az agráriumtól vonta el a munkaerőt, ezt a hiányt valamilyen úton-módon pótolni kell. A termesztés hatásfokának fenntartásának és bővítésének korlátja jelenleg a kézi munkaerő hiánya. Jelentősen növelni kellene a belső fogyasztást, aminek eszköze lehet a hazai közintézmények ellátásának bővítése, különböző promóciós és marketing kampányok révén – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei igazgatóságának részéről Máté János.
Támogatási rendszer
Rácz Imre, a NAK megyei elnöke hozzátette: az erősen tőkehiányos gazdálkodók infrastrukturális beruházásait egy gyorsan és könnyen hozzáférhető támogatási rendszer kiépítésével lehetne meggyorsítani.
– A versenytársakkal szembeni hátrányunk mérsékelhető lenne egy ÁFA-csökkentéssel, elfogadva a gyümölcs státuszát, mint alapvető élelmiszer. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy az Európai Unió jogi rendszerébe hogyan illeszthető be valamilyen módon az exportszubvenció (a kivitelt támogató, az exportőrök bevételét kiegészítő költségvetési támogatás azért, mert e nélkül a hazai értékesítéshez viszonyítva a kivitel veszteséges lenne, a szerk.) – fogalmazott a megyei lapnak Rácz Imre.
Ehhez viszont elengedhetetlen a gazdák közötti szervezettség és a bizalom erősödése – közölte Rácz Imre, a NAK megyei elnöke.
