– A talaj szerepe még mindig alulértékelt a klímaváltozás kapcsán zajló vitákban – mondta Andrea Kohl, a WWF programigazgatója egy két napos nyilvános konzultációval egybekötött konferencián, melyet az Európai Bizottság tartott július 10-11 között.
A Brüsszeli Egyetemen tartott tanácskozás a természeti erőforrásokra koncentrált, mint Európa hosszú távú stratégiája a hosszú távú kibocsátás csökkentésére.
Az Európai Bizottság hosszú távú stratégián dolgozik a klímaváltozás ellensúlyozására, mely 2050-ig számos lehetséges útvonalat is tartalmaz majd, beleértve azt is, hogy addigra az EU eléri a széndioxid semlegességet.
A 2050-es stratégia novemberben kerül majd a nyilvánosság elé, az ENSZ éves konferenciája előtt, mely a lengyelországi Katowicében lesz december 3 és 14 között. Az Európa Tanács még a márciusi EU vezetői csúcson bízta meg a Bizottságot a 2050-es klímastratégia létrehozásával.
Az EU jelenlegi 2050-es alacsony-széndioxid kibocsátású gazdasági útmutatója még 2011-ben került nyilvánosságra, mielőtt a Párizsi Egyezményt aláírta volna az Unió. Ez utóbbi arra kötelezi az aláíróit, hogy a globális felmelegedés mértékét jóval 2 fok alatt tartsák, törekedve arra, hogy a 1,5 fokot se haladja meg.
Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos a konferencián elmondta, hogy a Bizottság már dolgozik az új stratégia gazdasági, szociális és környezeti vonatkozásain.
A földhasználattal kapcsolatos probléma
– mutatott rá Hartmut Stalb, a „Mezőgazdaság, élelmezés-biztonság és klímaváltozás” című Közös Kutatási Kezdeményezés tagja (Joint Programming Initiative on Agriculture, Food Security and Climate Change, FACCE-JPI).
A talaj látja el a növekedéshez szükséges tápanyagokkal a növényeket. Ezen kívül szabályozza a vízkörforgást, és az óceánok után a második legnagyobb széntároló.
Az Európai Bizottság tisztában van a mezőgazdasággal kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekkel. -A mezőgazdaság az a szektor, amely óriási mennyiségű széndioxidot tud kivonni, de a legtöbb elvárás is felé irányul – az egész világot kell etetnie- mondta Artur Runge-Metzger, a Bizottság klímapolitikáért felelős részlegének igazgatója.
Az ösztönzés hiánya
A növekvő hőmérséklet azonban a mezőgazdaságot is érinti, mutatott rá Runge-Metzger.
– 2050 a hőmérséklet terén nagyon más lesz. Már most is szárazabbak az európai nyarak, és a telek sokkal csapadékosabbak – figyelmeztetett.
Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca főtitkára rámutatott, hogy a megfigyelések szerint az időjárási mintázatok már most nagy különbségeket mutatnak régiónként évről-évre.
Jean-Francois Soussana. a Francia Nemzeti Agrárkutató Intézet alelnöke (French National Institute for Agricultural Research, INRA) rámutatott, hogy
– 1980-ig kell visszamenni, hogy ez látható legyen – tette hozzá a tudós.
A gazdálkodók oldaláról már elérhetőek új technológiák, melyek olyan megoldást kínálnak a mezőgazdaság számára, amivel alkalmazkodni tud a változó időjárási mintázatokhoz.
– Európának meg kell győződnie arról, hogy ezek elérhetők a gazdálkodók számára, és hogy Európa a világban vezető szerepet tölt be ezekkel a technológiákkal. – mondta Pesonen.
-A technológiákban megvan a lehetőség, hogy a költségeket akár harmadára csökkentsék. Akkor miért nem használják még őket a gazdák? Mert idegenkednek tőlük. Azt is meg kell értenünk, hogy mi az oka a kemikáliák túlzott használatának- mondta.
Andrea Kohl szerint a gazdák hatékonyabbak lennének, ha együttesen lépnének fel a klímaváltozás ellen. -Lemaradunk a teendőinkkel, miközben egy korábban nem látott klímaváltozás előtt állunk, ami kihívást jelent. Olyasmivel állunk szemben, amire korábban nem volt példa, és nem állunk rá készen.- figyelmeztetett.
Ezzel sugallta Hartmut Stalb felé, hogy vegye észre: egyelőre nincs pénzügyi ösztönző erő a gazdák számára, hogy változtassanak a gazdálkodási szokásaikon. Véleménye szerint most még nincs piaci értéke a fenntartható termelésnek.
Ennek azonban ellentmond, hogy már hazánkban is megkezdte működését a GREEN BRANDS-minősítés, mely segít a fenntartható módon termelőknek piacot találni.
