Az elmúlt évben első alkalommal tartott Országos Szőlész-Borász Konferencia sikerére alapozva a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia, valamint a Junibor ismételten megrendezte az ágazat legfőbb szakmai tudásmegosztó fórumának tekinthető rendezvényét, a II. Országos Szőlész-Borász Konferenciát.
Mint Légli Ottó, a HNT elnöke köszöntőjében kiemelte, az esemény elsődleges célja a közös szakmai munka, a szakmai közbeszéd kialakítása.
A legfőbb szakmai szervezet első embere rámutatott az ágazat szereplőinek nyitottságára, az újdonságok iránti fogékonyságra, amit a megjelentek nagy létszáma is igazol. A szakember hozzátette, a mai „zajos” világban kell megismertetnünk a fogyasztókkal a magyar bort, egy kicsi, ám annál nagyobb borkultúrával rendelkező nemzetet, amely az ágazatot évszázados léptékben mérve még csak az elején jár a sikertörténetnek.
Ifj. Gál Tibor, a Junibor elnöke a generációváltás szükségességére hívta fel a figyelmet. Mint elmondta a hagyományos vonalat a szülők képviselik, akik a borászatok alapítói. Az ágazat dinamikus szakma, amit évszázadokra kell berendezni. A cél egy olyan közösség létrehozása, amely a jövő borászgenerációjának szakmai fejlődését biztosítja.
A legfontosabbnak azt tartják, hogy egymást segítsék és ezáltal egyre jobb és a fogyasztók által szerethető borokat készítsenek. A saját tanulásuk és továbbfejlődésük mellett nem titkoltan azt is szeretnék elérni, hogyha a saját generációjukat meg tudják szólítani a kulturált borfogyasztás és borkultúra ügyében, így nagy hangsúlyt fordítanak az ifjú borivókkal való kapcsolattartásra.
– foglalta össze a rendezvényt Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke. Nagy érték az a lehetőség, ami a találkozásban, a személyes tapasztalatcserében zajlik.
Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora elmondta, a szakmai konferencia egyben tiszteletadás is a SZIE 75. évvel ezelőtt alapított Szőlészeti Tanszéke, illetve Borászati Tanszéke által végzett tudományos és oktatási tevékenység előtt. Ugyanakkor még egy évfordulót említett, 1968-ban tették le a rendezvénynek helyet biztosító K épület alapköveit. A rektor felhívta a figyelmet, generációkat köt össze az egyetemi pad.
A hetvenöt éves múlt áttekintésére Bálo Borbála a szőlészeti illetve Nyitrainé Sárdy Diána borászati tanszékvezetők vállalkoztak. 1943-ban az akkori Kertészeti Akadémia és Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági tanfolyam egyesítésével jött létre a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola. Az intézmény egyetemi rangot 1968-ban kapott, s évtizedeken keresztül Kertészeti Egyetem – majd Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem – néven folyt az oktatás a Villányi úton. Nagy mérföldkőnek számított, amikor 1998-ban beindulhatott a közös, szőlész-borász szakmérnök képzés, bár a két tanszék még mindig külön karon működött. Régi vágya valósult meg a szakmának, amikor 2010-ben a szőlész és a borász oktatás már közösen zajlott, 2014 óta pedig már a Kertészettudományi Kar égisze alatt dolgozhatnak tovább.
Az oktatásban tapasztalt, évtizedekre visszanyúló ellentmondást oldotta fel a szőlész-borász integrált képzés. Mindkét tanszék szervesen beágyazódott a szakmába, szoros kapcsolatot ápolnak a gyakorlattal, tudományos műhelyekkel itthon és külföldön egyaránt. Nem csak az oktatásból veszik ki részüket, de fontos kutatási munkák zajlanak az intézmény falai között. Azt már csak magunk között jegyeztük meg, hogy Bálo Borbála és Nyitrainé Sárdy Diána személyében 75 év óta az első tanszékvezető hölgyeket köszönthetjük, akik férfiasan helyt állnak a posztjukon.
A nap folyamán a szőlészeti és borászati szekcióülések keretében az egyetem négy termében összesen 8 előadáson lehetett részt venni.
Az előadásokat követően a plenáris ülés keretében mindegyik szekcióvezető röviden összefoglalta az elhangzott előadások lényegét. Késő délután a konferencia hasznos programeleme a közös piknik, ahol a résztvevők megkóstolhatták egymás borát, és megvitathatták a nap tapasztalatait.
