0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 25.

A fenntartható kertészeti termesztés titkos fegyverei

A kereskedelmi forgalomban is kapható termékek természetes hatóanyagai közt találjuk az aminosavakat, tengeri moszatok kivonatait, mikrobiális oltóanyagokat. Több kísérlet is igazolta, hogy dísznövények termesztésekor is előnyös a használatuk.

biostimulátorok Szerzők: Dr. Kisvarga Szilvia,

dr. Orlóci László

Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem,

Tájépítészeti, Településtervezési

és Díszkertészeti Intézet

Az utóbbi években a kertészeti ágazatokban is egyre nagyobb figyelmet kapnak a biostimulátorok. Ez nem meglepő, hiszen számos bizonyított eredmény kapcsolható hozzájuk, így például képesek fokozni a növények növekedését, javítani a terméshozamot és enyhíteni a környezeti stresszhatásokat. Hosszú távon pedig emelni a talaj egészségét, növelhetik a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma rugalmasságát. A kereskedelmi forgalomban is kapható termékek természetes alkotói, hatóanyagai közt találjuk az aminosavakat, tengeri moszatok kivonatait, humin- és fulvósavakat, mikrobiális oltóanyagokat és egyéb szerves vegyületeket. Több kísérlet meggyőzően igazolta, hogy dísznövények termesztésekor is előnyös a használatuk.

kertészet
A biostimulátorok számos növényházi kultúrában is bizonyítanak.
Fotó: Pexels
Amíg ezelőtt egy-két évtizeddel sokan nem bíztak a biostimulátorok hatásában és csak fenntartásokkal alkalmazták őket, mára számos, bizonyítható eredményt adó termék kerülhetett a felhasználók kezébe.

Ahogy azonban ez lenni szokott, időközben azon termékek száma is megnőtt, amelyeknek nincs igazolt kedvező hatásuk a növényi növekedésre és fejlődésre. Ezért igencsak viszontagságos út vezetett a ma is érvényben lévő EU 2019/1009 rendelet megszületéséig, amely tartalmazza a termésnövelő szerek definícióját, a biostimulátorként elismert hatóanyagokat, valamint azokat a hatásokat, amelyeket az EU elfogad a biostimulátorok alkalmazásának eredményeként. A jogszabály szerint „a növényi biostimulátor olyan uniós termésnövelő anyag, amelynek feladata, hogy a tápanyagtartalmától függetlenül stimulálja a növény tápanyagellátási folyamatait azzal a kizárólagos céllal, hogy a növénynek vagy a növény rhizoszférájának a következő tulajdonságai közül egyet vagy többet javítson: hatékony táp­anyagfelhasználás, abiotikus stressztolerancia, minőségi tulajdonságok, kötött tápanyagok felvehetősége a talajban vagy a rhizoszférában”.

Íme, néhány példa magyarázatképpen.

A biostimulátorok olyan szerves vegyületeket tartalmazhatnak, amelyek például kelátokat képeznek ásványi anyagokból, így azokhoz jobban hozzáférnek a növények.

Például a huminsavak és a fulvósavak (humuszanyagok) javítják az alapvető tápanyagok (nitrogén, foszfor, kálium, magnézium) oldhatóságát és hozzáférhetőségét. A tengerialga-kivonatok és mikrobiális inokulánsok serkentik a gyökérnövekedést és -fejlődést. A megnövekedett gyökérfelület pedig nagyobb tápanyag- és vízfelvételt eredményez, amitől a növény ellenállóbbá válik és nagyobb mértékben képes elviselni a stresszhatásokat. Az erősebb gyökérzet az egész növényi szervezetre hatással lesz, nő az elágazások, levelek, virágok száma, vagy éppen a termések mennyisége.

A biostimulátorok abban is segíthetik a növényeket, hogy könnyebben megbirkózzanak az olyan abiotikus stresszhatásokkal, mint a szárazság, a magas sótartalom, a hő-, a hidegstressz.

Ezt úgy érik el, hogy stresszre reagáló fehérjék, ozmolitok és antioxidánsok szintézisét indukálják, amelyek megvédik a növényi sejteket a károsodástól és fenntartják a sejtek homeosztázisát kedvezőtlen körülmények között. Az alapvetően erősebb immunrendszerrel rendelkező növények pedig nemcsak az élettelen (pl. a környezeti tényezők), de a biotikus (kár­tevők, kórokozók) stresszhatásokkal szemben is jobban ellenállnak.

A biostimulátorokban lévő hasznos mikroorganizmusok, például mikorrhiza gombák és növénynövekedést elősegítő rizobaktériumok (PGPR) szimbiózisban élnek a növények gyökereivel, így elősegítik a tápanyagfelvételt, fokozzák a betegségek elleni toleranciát vagy rezisztenciát, a növények általános egészségégi állapotát.

Illusztráció forrása: Pixabay
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: