Hazánkban fejenként 53-54 liter, zömmel magyar tejet iszunk meg átlagosan. A mezőgazdasági szaktárca 2011-ben kezdett foglalkozni a tejpiaccal, akkor az UHT (ultrapasztőrözött) tejek aránya 15-20 százalék volt az üzletekben, ma már ennek több mint a kétszerese. Tavaly a nyers tej általános forgalmi adóját mérsékelte a kormány, az idén a tartós (UHT és ESL) tejek következnek: 18-ról 5 százalékra csökken az áfájuk.
Ezzel a lépéssel a fogyasztók több tejet ihatnak, bővülnek a hazai termelők piaci lehetőségei és nem utolsó sorban visszaszorul a feketekereskedelem.
Magyarországon körülbelül 100 tejipari vállalkozás versenyképessége javul az intézkedés hatására, mondta Feldman Zsolt sajtótájékoztatón a Corvin Pláza CBA üzlete előtt.
A 2014-ben kezdődött az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése, amivel sikerült elérni a kitűzött kettős célt, hangsúlyozta az államtitkár: nőtt a fogyasztás és tisztult a piac.
A szaktárca nyomon követte az intézkedés utóéletét is,
és azt tapasztalták, hogy a kereskedelem csökkentette az árakat, a később tapasztalható esetleges áremelkedés az alapanyag drágulásából eredt, például a sertéshús esetében.
A CBA boltjaiban az áfacsökkentés hatására 20 százalékkal nőtt a sertéshús forgalma, mondta az intézkedésről Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője. Tavaly, amikor a nyers tej áfája csökkent 5 százalékra, átrendeződött a forgalom, az első félévben 60 százalékra emelkedett a friss tej vásárlása. A tejpiacon tapasztalható áremelkedés miatt most 40-40 százalék a friss és az UHT, 20 százalék pedig az ESL tej forgalma, ez jövőre alighanem újra változni fog, ha mindegyik termékkategóriát alacsony áfakulccsal árulják majd.
