Back to top

Nem minden sajt, ami annak látszik - kézműves sajtjaink a piacon

A kiváló sajtok mellett sajnos gyenge minőségűekkel is megjelennek a termelők a piacon, rontva ezzel a legjobbak esélyét is, mert a vásárló, akár csak egyszer is rosszabb minőségű sajtot vesz, a magyar sajtból, a kézműves termékekből ábrándul ki. Ez ellen tenni kellene valamit. De mit?

Az elmúlt tíz évben fellendült a magyar sajtkészítés. Soha ennyi felkészületlen sajtkészítő nem volt a világon. Mire gondolok? Ha elmegyünk az asztaloshoz és rendelünk tőle valamit, az első kérdése: milyen fából. Puhafából vagy keményfából. Mind a két fafaj csoportból bő a választék, mert mindegyik másképpen viselkedik a feldolgozás és a használat során. Akkor miért mindegy, hogy milyen tejből készítek sajtot?

Tehéntejből vagy kecsketejből? A kettő között nem csak az a különbség, hogy más állatfaj termeli, hanem az is, hogy az aminosavak – melyek összetevőik a tejfehérjéknek –, más arányban vannak jelen.

A kecsketejből nehezebb sajtot készíteni (több az albumin az aminosavak között, mint más állatfajok tejében, ettől emészthetőbb), míg a tehéntejből (a tehéntejben a globulin, mely egy nehezebben emészthető, de emészthető aminosav dominál) könnyebb.

Gondolom az „internet tudósok” ezt nem közlik, mert nem ismerik illetve nem tanulták, így nem tudnak róla számot adni. Ilyenkor jön a „felmentő szöveg” – a családnak jó lesz. Másnap kiviszik a piacra(!). Ezek a sajtok egyben a nagyüzemi sajtok kritikái is. Ha azok jobbak, élvezhetőbbek lennének, nem keresnék sokan a kistermelői sajtokat. Emlékszem gyerekként mindenki tudta, hogy a mackósajt, csak Répcelakon készülhetett. Ma senki nem tudja, hogy melyik üzemnek mi a jellemző sajtja. De sorolhatnám a „magyar sajtvilág” érdekességeit. Nem ez a célom.

Csak megfelelő szaktudással

Egy érdekes történelmi tény: az 1950-es években, hogy inspirálják a tehéntej termelőket, kitalálták, hogy a tehéntejből lehet gombot készíteni, ha olyan az alvadék. El is készültek a gombok a „szocialista tudomány” kiváló eredményeként, megdicsőülve a kitalálója. Csodák csodája háromszori mosás után a gombok, lemezeikre estek szét, újat kellett venni a ruha tulajdonosának (személyes tapasztalat 1953-ból), mindez abból indult ki, hogy a tehéntej fehérjének az alkotó elemei, főleg a domináns globulin, lehetővé tették, hogy hőkezeléssel egy szilárd tárgyat készítsenek belőle. Évekkel ezelőtt, amikor elkezdtem kecskesajtot készíteni, egy cikket kaptam az USÁ-ból rokonaimtól. A cikk szerint

egy hajléktalan évekig egy olyan területen húzta meg magát, ahol soha senki semmit nem termelt. Még csak tisztító kaszálást sem végeztek. Egy gondolattól vezérelve bement a polgármesteri hivatalba és kérte engedjék meg neki ott a kecsketartást, sajtot szeretne készíteni.

Az engedélyt megkapta a terület használatára, de sajtot csak akkor készíthetett, amikor vizsgázott sajtkészítő lett. És akkor kapta meg az engedélyt, amikor a bizonyítvány mellett az elkészített sajtot is bemutatta. A gyümölcsmosóban készített termék nem sajt, gomolya. Magas a savó tartalma, rövid ideig tárolható. A belekevert fűszerek ezt még fokozzák, mert nem sterilizált anyagok kerülnek a termékbe. Sajnos, már is hallani olyan vevő véleményeket, hogy nem megy ki a piacra sajtot venni, mert csalódott az ott kapható sajtokban. Ne tegyük tönkre azoknak az embereknek a munkáját, akik felkészülten vágtak neki az újkori sajtkészítési hullámnak, mert azoktól is elfordulnak, akik tényleg jó sajtot készítenek.

Együtt eredményesebb

Tudom nem könnyű a hatóságnak, mert a regiszterek szerint a világon kb. 3500–3600 féle sajt létezik. Ezen eligazodni nagyon nehéz lehet, de el kellene kezdeni valamilyen ismeretbővítést ezen a téren. Hátha más országok hasonló hatóságai szívesen segítenek ebben, csak rájuk kell nyitni az ajtót. Több olyan ország található a közelünkben, ahol már sokkal magasabb szinten van a sajtkultúra, mint nálunk. Nem tudom, hogy az EU-s normatívák melyik országra hogyan vonatkoznak.

Romániában, Erdélyben tapasztaltam, hogy a megyei helyettes főállatorvos azt ajánlotta a gazdáknak, hogy ne készítsen mindegyik külön sajtkészítő helyiséget, hanem fogjanak össze. Ketten hárman könnyebben tudnak egyet létrehozni és megegyezés kérdése, ki mikor dolgozik ott.

Ebben van egy igen nagy lehetőség. Így alakulhatnak ki a tájra, vidékre jellemző sajtok, amelyek aztán egymást erősítve kerülhetnek piacra. Ne gondoljon senki sem arra, hogy az ementáli, vagy bármelyik híres sajt programozott előírás szerint került be a tudatba. Összefogtak az emberek és kialakult egy-egy vidék sajtja. Nem egy év alatt történt…

Nálunk vannak megyék, ahol egyenesen tiltják sajtkészítő helyiség közös, használatát, mert „keveredik a tej” és honnan tudják melyik kié. Persze írásban nincs lefektetve, de a hozzáállásban igen. Nem támadni kívánom a hatóságokat, ellenkezőleg, szeretnék ötletet adni (mert volt, hogy egy ötletemet megfogadták, az nekem nagyobb érdem, mintha megemlítenék nevemet. Nem azért tettem, hanem mert én is kistermelő vagyok és nekem is jobb lett.) Ami kedvező irányba elindul, azt támogatni kell. Úgy gondolom a mundér becsülete ettől még értékesebb lesz, mert tanácsadóként tekintünk a hatóságokra. Személyes tapasztalatom e témában, hogy a hatóság munkatársától véleményt kértem. „Mi hatóság vagyunk, nem szaktanácsadók„ – válaszolták. Érdekes, a NAV is hatóság és mégis adnak tanácsot, hogy időben elkerülhetők legyenek a büntetések.

Valahogy a hatóságoknak kellene valamilyen módon közeledni a kistermelőkhöz, mert nem félelmet kell kelteni, hanem bizalmat. Az mindenkinek az előnyére válik.

A kedvező iránnyal kapcsolatban eszembe jutott, hogy az első lakótelepek felépítése során a kerttervezők az asztalon tervezték meg a telep gyalogútjait. Aztán, amikor megindult az élet, a telepen lakók máshol tapostak maguknak utakat, mert így volt logikus. Ma már, ahogy észrevettem, nem sok utat jelölnek ki előre, hanem hagyják, hogy a lakók mutassák meg, merre szeretnek járkálni. Később kisebb a parkfenntartási költség is. Nem lehetne ezt a módszert itt is alkalmazni. Nyílván vannak EU-s elvárások, melyeket a kistermelőknek be kell tartaniuk. Ma a hazai kistermelőknek nincs igazán működő érdekképviselete.

A hazai elvárásokat jó lenne összehasonlítani más tagállamok hasonló méretű kistermelőinek lehetőségeivel, mert tulajdonképpen a termelők versenyeznek. Nagyon rossz, amikor az ember észreveszi, hogy hátrányos helyzetből indul.

Természetes érlelőhelyek

A kistermelői sajtok igen nagy lehetőséget biztosítanak minden minőségi sajtot és kecskesajtot készítőnek. Húsz évvel ezelőtt járt nálam a francia kecskesajt készítők „pápája”, Jean-Claude Le Jaouen úr, s arról panaszkodott, hogy Franciaországban egyre kevesebb a farmier- (gazda-) sajt és a kecskesajt is. Sajnálja, mert a nagyüzemi sajtok soha nem lesznek olyan ízletesek, mint a gazda-sajtok, beleértve a kecskesajtokat is. (Az Európai Unió más államaiban sajt alatt, a tehénsajtot értik, minden más sajtot teljes nevén említik, pl.: kecskesajt, juhsajt. A Szerk.)

Nagy lehetőség ez, akkor például, ha engedélyezett lenne „affi neur” (afi nőr) érlelő tevékenység. Olyan személyek, akik csak a felvásárolt sajtok érlelésével foglalkoznak hivatásszerűen. Sokkal kevesebb éretlen sajt kerülne a piacra. Persze ehhez is szakértelem kell, és nem két hét alatt van kész egy sajt.

Nem mindenki tud sajtot érlelni. A tudás mellett arra alkalmas érlelő hely is szükséges. Sokkal célszerűbb lenne a természetes adottságú érlelőhelyek felkutatása és azok sajtérlelésre való felhasználása.

Az érlelés, ne agyonklimatizált érlelőkben történjen, mert a természetes helyen érlelt sajtok még exportképes termékek is lehetnek. Ismerek Magyarországon olyan tehénsajt készítőt, aki három hónaposnál fiatalabb sajtot nem hoz forgalomba. Sajtjai az őriszentpéteri piacon percek alatt elfogynak.

Ne az internetről

Eddig nem beszéltem az úgy nevezett „vidéken újra kezdők”- ről. Igen, léteznek ilyen emberek, nem is kevesen. Tessék mondani hova fordulhatnak segítségért, hiszen otthagyták a városi életet és vállalták, hogy vidéken új életet kezdenek, ellátják önmagukat saját termékeikkel. Ma. Holnap pedig a felesleget – érthető módon – a piacon akarják értékesíteni. Ki segít nekik? Az internet? Katasztrofális megnyilvánulásokkal és tapasztalatlansággal, mert félnek mindentől, ami „hatósági”. Van min elgondolkodnunk.

Buzás Attila Sándor

Sajtfogások Legelőtől a tányérig

A közelmúltban jelent meg Segal Viktor séf és Sándor Tamás sajtmester új könyve. Hiánypótló a mű, hiszen generációk múltak el, hogy azt sem tudják, valójában milyen a jó tejből készült sajt, túró, vaj, tejföl.

Mára újra van hazánkban jó sajt, van néhány elszánt sajtmester, aki igazán megbízható minőségben képes előállítani sajtokat és egyéb tejtermékeket.

A magyar konyha sajnos leragadt a sajtos tésztáknál, szendvicseknél, a rántott sajtnál. A sajt és a tejtermékek ennél sokkal többet tudnak, jóval többre érdemesek. Magyarországon nincs sajtgasztrokultúra, pedig van jó tej és most már egyre több jó minőségű sajt is. Pedig korábban létezett: még a pásztorok is többféle ételt ismertek, mint a mai háziasszonyok. Ki emlékszik már a zsendicére, az ordára! Pedig ezekből is kitűnő ételeket lehet varázsolni.

A könyv célja megmutatni, hogy a jó sajt egészséges, a jó sajtból jól lehet kiváló ételeket készíteni, sütni, főzni,

de még desszertnek sem utolsó mondjuk egy kékpenészes kecskesajt Egerből, amihez egy pohár aszút kínálunk. A könyvben leírt ételeket híres és kevésbé híres szakácsok, séfek készítik. A Michelincsillagos séftől a lekváros, szörpös őstermelőig több tíz embert kértek fel a szerzők, hogy alkossanak egy-egy fogást. Az egyszerű sajttáltól az étkezést kísérő desszertig mindenről van bőven szó és kép a könyvben. Ami nagyon fontos: bár a könyv jelentős részét receptek alkotják, mégsem egyszerűen egy receptgyűjtemény, hanem egy olyan mű, ami korhű áttekintést ad arról, hogy hol tart 2018-ban a sajt-gasztrokultúra.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A faforgács illata

A fafaragás nem más, mint képzelet, érzék és ügyes szerszámhasználat együttes végkifejlete. Mesterfokú elsajátításához sok éves gyakorlatra van szükség, és minden alkotás újabb ismeretekkel gazdagít. Kiss István immár 20 éve dolgozik fával egri műhelyében, és mai is szenvedéllyel űzi eme ősi, nemes mesterséget.

Betakarítás, árcsökkenés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel, a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatunk a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Feltételekkel engedélyezte a versenyhatóság az OTP Csoport számára a mezőgazdasági és élelmiszeripari terjeszkedést

A GVH engedélyezte az OTP Csoport számára a mezőgazdasági és élelmiszeripari piacokon aktív NAGISZ csoport megvásárlását, de olyan feltételekkel, amelyek képesek versenysemlegesen kezelni az OTP és a Csányi Csoport vezetői átfedéséből adódó helyzetet.

Az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta

Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős. Bátran ajánlható a családi önellátó gazdaságoknak, akik ezzel a fajtával indíthatják a nyúltenyésztést. A magyar óriásnyúl fajtát 1994-ben őshonossá, majd 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították.

Fürjek és paradicsomok - A belvárosban is lehet gazdálkodni

Alapvetően a fürjek miatt látogattam el a Miczák családhoz, de ez a paradicsomőrület nem hagy nyugodni... Szépen gondozott családi házba csöngetek be Veszprém belvárosában. A ház mellett virágokkal övezett kerti út visz hátra. A terasz mellett egy görögdinnye fejlődik, mint Miczák Lászlótól megtudom, véletlenül fújta ide a szél.

Új felsőoktatási tananyagok révén fejlődhet a social farming koncepciója

A vidéki közösségek és gazdaságok Európa-szerte történő megerősítését tűzte ki célul a Szent István Egyetem részvételével zajlott Szociális farm képzés a felsőoktatásban (SoFarEDU) elnevezésű Erasmus+ projekt. A szakmai partnerek a különböző célcsoportok igényeihez igazodva interdiszciplináris felsőoktatási tananyagokat dolgoztak ki, valamint meghatározták az oktatás minőségi normáit is.

Miniszteri egyetértés az állatjólét finanszírozásáról

A 16 szövetségi tartomány agrárminiszterei augusztus végén tartott tanácskozásukon elvi megállapodást kötöttek arról, hogy a német gazdák részesüljenek megfelelő pénzügyi támogatásban az állattartás feltételeinek javítását segítő átépítések elvégzéséhez, és meg kell teremteni az ahhoz szükséges finanszírozás intézményrendszerét.

Célegyenesbe fordultak a KAP reform tárgyalásai Brüsszelben

A Tanács elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön.

Kecskefejés csárdásléptekkel

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. Korábban kecskéink kalandos nászáról, elléséről, a gidanevelés hétköznapjairól írtunk, most pedig arról, hogyan tanultunk meg fejni.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács megtartotta Küldött Közgyűlését

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2020. szeptember 16-án tartotta – háromévente esedékes – tisztújító Küldött Közgyűlését.