Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem docense felhívta a figyelmet, ha drónok jönnek szóba, nem feledkezhetünk meg az 1995-ös légi közlekedést szabályozó törvényről, amit már túlhaladott az idő. Bár a 300 méter alatti repülési magasságot nem korlátozza, ennek ellenére bizonyos hatáskörök nem lettek tisztázva. Ha pedig már az „égi szemeket” szóba hozták, a kerekasztal résztvevői kiemelték, jó lenne a műholdfelvételeket is hozzáférhetővé tenni.
Alig egy évtizede még azt gondoltuk, a távérzékelés minden gondunkat megoldja, leveszi a felelősséget a döntéshozók válláról.
Mára a ránk zúduló adatmenyiség feldolgozása, értelmezése több fejtörést okoz, mint azok összegyűjtése.
Mennyit is ér az információ? Amennyit felhasználunk belőle, de ehhez legyen jól és egyszerűen értelmezhető. Célirányos, olcsó, könnyen emészthető információkra van szükség.
A szakemberek abban egyetértettek, hogy nem lehet csak a szenzorokra támaszkodni, a terepi méréseket kihagyni.
Ma még nem mondhatunk le a személyes tapasztalatokról. Egyesek azt gondolhatják, a távérzékeléssel kevesebb lesz a munkánk, ám itt az információ halmazon, azok kiértékelésén és a gyakorlati életben történő hasznosításán van a hangsúly.
A szenzorok jelentősége az érintés néküli mérésben rejlik. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy gyakorta a talajaink heterogenitása sokkal nagyobb, mint a műszerekből kialakított mátrix, így nem kapunk megbízható információt. A gazdálkodónak táblaszintű döntéseket kell hoznia, s ehhez a rendszer finomítására van szükség.
