Ennek ellenére – leginkább a külföldi börzéken – még mindig bukkannak fel olyan, a természetben nem is ritka fajok, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot.
A törpék óriása
Él Közép-Ázsiában egy dekoratív rágcsáló, az óriás versenyegér (Rhombomys opimus), amelynek tartására eleddig kevesen vállalkoztak. Ő a versenyegerek óriása, a fej és a test hossza 15–18,5 cm, farokhossza 13–16 cm, testsúlya pedig 169–275 g. Így érthető, hogy rokonfajaihoz képest jóval nagyobb helyet igényel. Talán épp emiatt nem volt népszerű korábban. Érdekes módon ezt a nagyobbacska rágcsálót csak 1823-ban írták le a tudomány számára, mégpedig a Karakum sivatagból, Kazahsztánból. Ma már tudjuk, hogy elterjedési területe meglehetősen kiterjedt: nyugat-keleti irányban a Kaszpitengertől Északkelet-Kínáig húzódik.
Az óriás versenyegér a nyílt vidékek, félsivatagok és sztyeppék lakója; sokfelé, még a forgalmas utak mentén is előfordulnak kolóniái.
Járatrendszerük több száz négyzetméteren terülhet el. Természetesen csak olyan területeken találkozhatunk vele, ahol a talaj megfelelő a járatásáshoz. Nemcsak a sík vidékeken, hanem például a Tien San előhegyeinek völgyeiben is előfordul. Nem félénk állat, a természetben meglehetősen közelre be lehet cserkészni. Nem csoda, hogy sok ragadozó madár és emlős, valamint kígyó látogatja nap mint nap a versenyegér telepeit. Például a pusztai ölyvnek is egyik fő táplálékát jelenti a faj. Az óriás versenyegér ugyan szürkés színével jól beleolvad a környezetébe, ám folytonos mozgása könnyen elárulja jelenlétét. Az óriás versenyegér élőhelyéből adódóan nem igazán válogatós, leginkább egy- és kétszikűekkel táplálkozik.
Mivel ritka a csapadék az élőhelyén, nagyon jól bírja a szomjúságot. Ehhez persze az kell, hogy a víz ne távozzon el a szervezetéből, annak ellenére, hogy testfelülete a térfogatához képest nagy – ezért aztán „nem engedheti meg magának” a verejtékezést.
Emiatt azonban nem bírja elviselni a forróságot sem, 45 fok felett maximum két óráig marad életben. Így nagy melegben inkább a járataiban tartózkodik (itt mindig 20-25 °C a hőmérséklet). Sok versenyegérfaj azért, mert nehezen tűri a hőséget, éjszakai életmódot folytat. Ám a sztyeppén ritka a fentebb említett forróság, így az óriás versenyegér nappal aktív. Az óriás versenyegér szociális élete több lépcsős, az első lépcső a pár, vagy egy hím és több nőstény, amelyekből alcsoportok fejlődnek ki, a számos alcsoport pedig nagy kolóniává egyesül. A családoknál nagyobb csoportok kemény teleken egyetlen, nagyobb üregrendszerben gyűlnek össze, egyfelől azért, hogy melegítsék egymást, másfelől így hatékonyabban tudják védelmezni élelemkészletüket. A téli üregük 2-5 méter mélyen van a felszín alatt. Az óriás versenyegér gyakran közös kolóniát alkot a nála jóval kisebb vörösfarkú sivatagi versenyegérrel (Meriones libycus).
Nem terráriumba való!
Az óriás versenyegerek számára a legideálisabb, ha egy kerti kifutót építünk, természetesen ügyelve arra, hogy bőven legyen árnyékos és napos része a férőhelynek. Mivel járatokat ásnak, földbe süllyesztett, erős dróthálóval tudjuk megakadályozni a szökésüket. Fontos, hogy járataikat és kamráikat a fagyhatár alá tudják ásni. A későbbi konfliktusok, véres harcok elkerülése miatt állatainkat egyszerre szerezzük be, a legjobb, ha egy kis családi közösséghez tudunk hozzájutni, vagy egészen fiatal, még könnyen összeszoktatható példányokhoz. Magányosan szenved, így legalább egy párt kell együtt tartanunk.
Ha mégis a szobai terráriumi tartás mellett vagyunk kénytelenek dönteni, akkor sem spórolhatunk a férőhely méretével. Nagyon mozgékony állatokról van szó, így minimum 150 x 100 x 80 centiméteres terrárium dukál nekik.
Fontos a búvóhelyek biztosítása, és ne feledkezzünk meg a homokfürdőről és a fogkoptató keményfaágakról sem. Az óriás versenyegér szervezete nincs felkészülve a nagy cukortartalmú gyümölcsökre, zöldségekre, így alaptakarmányuk inkább zöldeledelből (lehet közöttük néhány gyógynövényfaj is), illetve némi magból álljon. A természetben gyakorlatilag semmilyen állati táplálékot nem fogyaszt. A nőstény 1-14 (általában 4-7) kölyköt hoz világra, melyek magatehetetlenek, csupaszok, és a testhőmérsékletüket sem tudják szabályozni.
