Back to top

Afrikából Ázsiába került a falánk kártevő

A rettegett őszi sereghernyó nemcsak felbukkant, de meg is telepedett Ázsiában. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetősége: kénytelenek lesznek megtanulni, hogyan éljenek együtt vele.

Az őszi sereghernyó főleg kukoricán károsít, de több, mint 80 tápnövénye van.
Az őszi sereghernyó főleg kukoricán károsít, de több, mint 80 tápnövénye van.
Fotó: Ernani Zimmermann/Wikimedia Commons
Ez a molyféle eddig 3 milliárd dolláros veszteséget okozott az afrikai mezőgazdaságnak az elmúlt három évben. Néhány hónappal ezelőtt Indiából került elő, mostanra pedig Kínát is elérte.

A múlt héten egy bangkoki tanácskozáson több mezőgazdasági szakértő is részt vett a kártevő elleni akciótervek kidolgozásában. Az ugyanis

bizonyított, hogy az őszi sereghernyót (Spodoptera frugiperda) nem lehet kiírtani.

A rovar lárvaállapotban elsősorban kukoricában okoz jelentős károkat, de több, mint 80 tápnövénye ismert, beleértve olyan fontos gazdasági növényeket, mint a rizs, a cirok, a gyapot, és több zöldségféle.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által szervezett három napos találkozójának apropóját a falánk kártevő miatti növekvő aggodalom adta, mondta el Kundhavi Kadiresan, a szervezet főigazgató-helyettese.

Alapvető tudnivalók az őszi sereghernyóról:

  • az őszi sereghernyó az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi vidékéről származik
  • Közép és Nyugat-Afrikában először 2016 elején találták meg
  • lárvastádiumban (hernyóként) károsítja a növényeket: több, mint 80 faj a tápnövénye
  • elsősorban kukoricán rág, de gyakori rizsen, cirokon, gyapoton és néhány zöldségfélén is
  • a kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repülhet egyetlen éjszaka alatt, és a nőstények 1000 petét rakhatnak életük során
  • Amerikában már több évszázada élnek együtt a kiirthatatlannak bizonyuló kártevővel, és a tudósok évtizedek óta tanulmányozzák.

„Együtt kell dolgozunk, mivel ez a kártevő nem tiszteli a nemzetközi határokat, veszélyt jelent az élelmiszerbiztonságra, a bel- és külkereskedelemre, és természetesen a kisebb gazdaságokra is, ahol egyszer csak arra ébredhetnek, hogy a fő bevételi forrásukat jelentő terményt megtámadták.” – mondta a találkozó előtt.

Ahogy korábban is írtunk róla, az őszi sereghernyó egy amerikai faj, mely az elmúlt években kiszabadult a világba. Először 2016-ban Afrikában jelent meg, ahol hihetetlen gyorsasággal terjedt szét a szub-szaharai övezetben. Innen került Ázsiába, ahol először 2018 közepén jelentették a dél-indiai Karnataka államból.

A gyors terjedésének oka, hogy a nőstények rengeteg petét képesek lerakni, és egyetlen éjszaka alatt akár 100 kilométert is repülhetnek.

Nem beszélve a szelekről, melyek még messzebb sodorhatják az apró kártevőt. 2019 elejére már bizonyítottam megjelent Sri Lankán, Bangladeshben, Myanmarban, Tájföldön és Kína Yunnan tartományában.

A kártevő elleni védekezés eszközei között szerepel egy monitoring hálózat felállítása, amivel megfigyelik a terjedését, illetve tanácsokat adnak, hogyan lehet csökkenteni a termésveszteségeket.

Az amerikai gazdák már egy évezrede élnek együtt az őszi sereghernyóval, azonban akik korábban nem találkoztak vele, tehetetlenek a kártevővel szemben.

A kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repül egy éjszaka alatt.
A kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repül egy éjszaka alatt.
Fotó: Donald Hobern/Wikimedia Commons
Erre jó példa az afrikai gazdák küzdelme, hiszen 2016-ban Nigériában először kerültek szembe ezzel a különösen kártékony fajjal.

„A konferencián főleg az információ átadásának fontosságát hangsúlyozták az országok és a régiók között” – mondta Marjon Fredrix, a FAO mezőgazdasági tisztviselője a Telegraph-nak.

„A témák között szerepelt egy biológiai védekezési módszer kifejlesztése is, ami az őszi sereghernyó kezelését sokkal fenntarthatóbbá tenné a jövőben.”

A növényvédelmi szerek alkalmazása mellett a gazdák csökkenthetik a veszteségeket úgy is, hogy többféle növényt ültetnek, köztük olyanokat, melyek riasztják ezt a kártevőt. Kézzel is el lehet pusztítani a hernyókat, vagy bevethetik az őszi sereghernyók természetes ellenségeit és parazitáit is.

Forrás: 
www.telegraph.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelmes kertész paprikája

A fogyasztók éhesek az újra, és ez a paprikapiacon is tükröződik, fokozatosan növekszik a piros bogyók kereslete. A kaliforniai és a kápia típus mellett mind nagyobb az érdeklődés a sokoldalúan felhasználható Dulce Italiano paprikák iránti is. Ezt is termesztik már hazánkban is, egyebek közt a Gráciakert kertészetben. A termést pedig zömmel márkázva, egyedi csomagolásban értékesítik.

A vásárlók többsége nem érti, mi szerepel az élelmiszerek címkéjén

A vásárlók közel fele megnézi az élelmiszerek címkéjét, de teljes mértékben alig egytizedük érti meg az ott feltüntetett információkat - derült ki a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) friss kutatásából.

Nagy brit összefogás az élelmiszer-pazarlás csökkentéséért

Hatalmas méreteket ölt a nyugati világ élelmiszer-pazarlása napjainkban. A brit kormány az ország legnagyobb élelmiszeripari szereplőivel - köztük a Tesco-val, az Aldival és a Sturbucks-szal - együtt készül a kritikus helyzet mérséklésére.

Az oltás a konzervuborka termésbiztonságát is egyértelműen fokozza

Elsősorban a Heves megyei Csány térségében termesztenek fóliasátrakban konzervuborkát. A zömmel fűtetlen berendezésekből a 10-12 centiméter hosszú, úgynevezett kovászolni való uborkával látják el a frisspiacot, valamint a vecsési savanyítókat. A tavaszi hűvös időjárás kedvezőtlen hatása a védett termesztésben is érzékelhető volt, az oltott növényeket azonban kevésbé viselte meg.

5 tipp, hogy kiválaszthassuk a tökéletes görögdinnyét

Nem kell a jó szerencsében bízni görögdinnye vásárláskor. Vannak módszerek, melyekkel érett, lédús és édes dinnyét választhatunk.

Sikerágazat a szántóföldi növénytermesztés

A szántóföldi növénytermesztés a magyar mezőgazdaság egyik sikerágazata, pozitívan járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, és az elmúlt években számos történelmi rekordot is megdöntött - hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, a XI. Bajai Gabona Partnerség Találkozón.

Öntözés hiányában jelentős terméskiesést okozhat a klímaváltozás

A klímaváltozás a gabonafélék magyarországi termesztésére is jelentős hatással lehet: változhat az optimális vetési idő és csökkenhetnek a terméshozamok – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) legfrissebb felméréséből.

Átadták Kárpát-medence legnagyobb sárgarépa-feldolgozó üzemét

Május végén átadták rendeltetésének a muzslyai Császárkert Kft. új üzemrészlegét, amelyben helyet kapott egy nagy kapacitású sárgarépa-feldolgozó vonal. Ekkora répafeldolgozó-kapacitás a környező országokban sehol nincs.

Több mint kétmilliárdos fejlesztés a veszprémi sajtgyárban

Több mint kétmilliárd forint értékű fejlesztést hajt végre veszprémi üzemében a Savencia Fromage & Dairy Magyarország Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

Tejporgyár épülhet Hajdúnánáson

Kínai forrásból felépülő tejporgyár lehet az első konkrét eredménye annak a stratégiai együttműködési megállapodásnak, amelyet szerdán írt alá a Debreceni Egyetem (DE) rektora és a Morgan Star Group elnöke.