Back to top

Terítéken a dúvad (1. rész)

Hazánkban vadászható varjúféléink állománya stabilnak mondható, köszönhetően alkalmazkodóképességüknek, intelligenciájuknak és kultúrakövető magatartásuknak. Egyre jellemzőbb e fajok társadalmi és vadgazdálkodási értelemben vett negatív megítélése, de emellett egyes életközösségekben ökológiai szempontból hasznos szerepet töltenek be.

A dolmányos varjú (Corvus cornix) és a szarka (Pica pica) korábban egész évben vadászható volt, azonban az Európai Unió madárvédelmi irányelvének értelmében a fészkelő populáció védelmének érdekében vadászati idényét július 1.- február utolsó napja közötti időszakra határozták meg. A vadászati idény esetleges további korlátozásának beláthatatlan következményei lehetnek a vadgazdálkodás és a természetvédelem számára.

A két faj madárfészkekben okozott jelentős kártétele miatt apróvadas területen a vadászati idényüktől függetlenül a vadászati hatóság engedélyével gyéríthetők.

Mindkét faj eredendően mindenevő, de az évszakok változásával táplálék-összetételük arányaiban változik. A gyomortartalom-vizsgálatok kimutatásai alapján fő táplálékuk állati eredetű, ízeltlábúakat, kisebb emlősöket, madárfiókákat is fogyasztanak.

A 2015-ös állomány-felmérési vizsgálatok szerint a dolmányos varjú vagy szürke varjú populációja megközelíti a százezres nagyságot, szarka esetében ez a szám megközelítőleg 93.500 példány.

Szárnyas dúvadjaink gyérítésére több alternatíva is lehetséges. Vadászati idényben lőfegyverrel, illetve csapdázással (pl. Larsen-csapda) vadászhatók.

A vadászok tisztában vannak vele, hogy e fajoknak fegyverrel való elejtése rendkívül nehéz. Mivel intelligenciájuk és figyelmességük a madarak között rendkívül fejlett, ezért már messziről tudják, hogy a zöld ruhás embereket kerülni kell,

és talán még a sörétlövés határával is jobban tisztában vannak, mint maga a puskaforgató. Ezért leskunyhóból szokás rájuk vadászni, vagy a fészekből való ugrasztás módszeréhez lehet folyamodni. Utóbbi kotlási időszakban történik, és csak a vadászati hatóság engedélyével alkalmazható! A leskunyhóból történő vadászat során műuhut használnak a siker érdekében. Lényegében a műuhu a csali, mivel a nappali ragadozók az éjszakai ragadozókat (pl. baglyokat) megpróbálják elűzni a területükről. Mikor a varjak megtámadják műbaglyunkat, akkor a leskunyhóból eredményesen lehet rájuk vadászni.

Apróvadas területen kifejezett figyelmet kellene fordítani a szárnyas kártevők gyérítésére, mivel a mezőgazdasági élőhelyek jelenlegi monokultúrái nem teremtenek megfelelő életfeltételeket az apróvad számára. Ezért a predáció minimalizálása lenne a vadászatra jogosult egyik leglényegesebb feladata az apróvad óvása érdekében.

(A folytatásban a szajkó és a vetési varjú lesz a cikk témája)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

A búza védelme és a trójai faló

A talajban élnek olyan baktériumok, amelyek segíthetnek védekezni a kártékony fonalférgek ellen, ám eddig még nem találtak módot e baktériumok hatékonyságának kiaknázására a nagyüzemi növényvédelem terén.

A Dunánál, a Velencei- és a Tisza-tónál, valamint a Szigetközben irtják a szúnyogokat

Változatlanul csapadékos az időjárás, ami az elmúlt napok napsütésével párosulva optimális fejlődési környezetet biztosít a szúnyogok számára.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

A repce bizonytalan jövője

A repce a méhcsaládok számára remek virágpor- és nektárforrás. Ugyanakkor marcipánszerű íze miatt közkedvelt a méze is. A német méhészújság arról számol be, hogy a repce termésterülete a tavalyihoz képest 25%-al esett vissza. Ennek oka a repce termesztésének egyre nehezebb körülményei között keresendő: aszály/hidegbetörés, továbbá a pálmaolajból készült biodízel behozatali vámjának megszűnése.

Aránytalan beavatkozás Xylella fastidiosa ellen?

Valencia autonóm tartomány vezetése kérelmet nyújtott be az alicantei bírósághoz, hogy a fölszámolási program keretében két magánbirtokon kivághassák a Xylella fastidiosa baktériummal érintett olajfákat.

Színfolt volt a vadászati kiállítás

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági napokon idén is helyet kapott a vadászat Hódmezővásárhelyen. A vadászati konferencia mellet vadászati kiállítással is készültek a rendezők, amit egy nagyobb sátorban látogathattak meg az érdeklődők. A kiállítás minden évben részét képezi az eseménynek, viszont mindig valami újdonsággal kecsegtet, s ez idén sem volt másként.

Ne kockáztassuk a "zsebimportot"!

Az utazás során külföldön gyűjtött vagy piacon vásárolt növények, hajtások, magok és termések veszélyes, hazánkban nem honos károsítókat hordozhatnak, ezáltal veszélyeztethetik a saját környezetünkben élő növények egészségét, akár komoly gazdasági következményeket is előidézve. Az idei turisztikai szezonban is kiemelten fontos a külföldről hazautazók felelős magatartása a növények behozatalakor.