Back to top

Kukorékolóművész Elő-Ázsiából

Hazájában, Elő-Ázsiában a denizli kukorékoló házityúkfajtát nem külső jellemzői, hanem kukorékolási tulajdonságára szelektálták. Európában, főként Németországba kerülve hozzáláttak a fajtaszerű kialakításához, és törekedtek a fajtajellemzők egységes létrehozására is. A denizli büszke tartása miatt viadortyúkra emlékeztet, ugyanakkor vaskos parlagityúk-formát mutat.

Fontos, hogy különösen a kakas vállai legyenek hangsúlyosak, azaz emelten és szélesen tartsa őket. A büszke tartáshoz tartozik a meglehetősen hosszú, egyenes nyak rövid tollazattal. A hát vonala szintén egyenes, de a kukorékolókra jellemzően enyhén domború is. Mivel a nyereg tollazata semmi esetre sem dús, úgy tűnik, mintha a test vége elkeskenyedne.

Ehhez a viadorjelleghez csak a kissé felhúzott, enyhén domborodó mell és magasan illesztett, a hát vonalához párhuzamosan tartott szárnyak illenek.

A lezáró felső vonalhoz tartozik a hát vonalával derékszöget bezáró farok, mely a kakasnál mérsékelten fejlett sarlótollakkal tűzött. A has is inkább kicsi, mint telt. A combok viszont jól láthatóan kiállnak a tollazatból, dúsabb rajtuk a toll, a lábak hosszúak és erősek. Színük a sötétszürkétől a feketéig változik, de a világosabb olívazöld is megengedett. Alaki jegyeit tekintve a tojó valamivel vízszintesebb, mint a kakas, mélyebben áll, és combjai kevésbé állnak ki. A fajtára nem jellemző a kotlási hajlam, átlagos tojáshozammal és átlagos testsúllyal rendelkezik, azaz 2-3 kg közöttiek.

Fotó: Szénási Gábor

Kukorékolásának mind a hossza, mind pedig a hangszíne és a hozzá végzett testmozgások egyértelműen különlegességet képeznek a baromfifajták világában.

Az életerős kakasoknál nem ritka a 20 másodpercnél hosszabb kukorékolás. Ezért kukorékoló versenyeket is szerveznek számukra. Hazánkban jelenleg legjobb tudomásunk szerint nem tartják.

A fajtáról részletesen olvashatnak a Kistermelők Lapjának májusi számában Szénási Gábor tollából, írásunk is az ő cikke alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Jócskán emelkedett a vágómarha felvásárlási ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-III. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 13,3% százalékkal drágult, az élő állatoké és az állati termékeké viszont 1,2% százalékkal csökkent.

Fontos, összetett és sokszereplős stratégiai terület a sertéságazat

Magyarországon egyre több családi vállalkozás találja majd meg a helyét és útját a hagyományokra építve, összefogással és kitartással – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Hevesi család megújult sertéstelepének átadóján, Mindszenten.