Back to top

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

A Frontiers in Veterinary Science című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a betegséggel szembeni ellenálló képesség érintés útján át is adható az egyedek között – ennek bizonyítására, illetve a vakcina biztonságosságát illetően azonban további vizsgálatok szükségesek.

„Az afrikai sertéspestis óriási veszélyforrást jelent a sertéságazatnak” – mondta el Dr Jose Angel Barasona, a VISAVET Egészségügyi Felügyeleti Központ munkatársa, a kutatás egyik szerzője. „A tanulmányunk bemutatja az első szájon át alkalmazott vakcina hatékonyságát az eurázsiai vaddisznó esetében.

Összességében elmondható, hogy a vaddisznók szájon át történő immunizálása 92 százalékos védelmet nyújt az ASP súlyosan fertőző törzsével szemben, mely jelenleg Ázsiában és Európában is fertőz.”

Az afrikai sertéspestis súlyosan fertőző kór, a vaddisznók és a házisertések között is terjed. A beteg egyedek belázasodnak, letargikusak lesznek, elvesztik étvágyukat, de gyakori tünet a hányás, hasmenés, illetve a bőrön jelentkező vörös foltok. A betegség minden esetben az állatok elhullásához vezet, azonban az emberre nem veszélyes.

Fotó: Gabor Vereb/Unsplash

A vírus összetett természete miatt a vakcina kifejlesztését hátráltatta a terjedésével és az immunitással kapcsolatos tudás hiánya. Azonban 2017-ben egy Litvániában kilőtt vaddisznó segítségével áttörés következett be.

„Rietumpierigában, Litvániában egy kilőtt vaddisznóból származó szérumból mutatták ki az ASP-t egy madridi laboratóriumban” – mondta Barasona.

„Ez egy igen gyengén virulens törzs volt, ami lehetőséget adott rá, hogy élő oltóanyagként reprodukáljuk. Amikor ezt a törzset használva immunizáltunk vaddisznókat a laborban, nem mutattak tüneteket, azonban a vírus ellen antitesteket kezdtek termelni. Ez végső soron védelmet biztosított az állatok számára a veszélyesebb törzsekkel szemben is.”

Amikor tovább tesztelték a szer hatékonyságát a veszélyesebb ASP törzsekkel szemben, kimutatták, hogy a szájon át beoltott egyedek érintés útján képesek voltak átadni ezt a védelmet a többi állatnak is. Ez pedig segíthet abban, hogy nagyobb területeken is szétterjesszék az ASP elleni védelmet a szabad természetben.

A most kifejlesztett vakcinát csalétkek segítségével lehetne kijuttatni, ami nagy segítséget jelentene az afrikai sertéspestis megfékezésében. Mielőtt azonban erre sor kerülhetne, további vizsgálatok szükségesek.

Meg kell győződni róla, hogy a szer biztonságos, és a felhasznált vírus törzs genetikai stabilitása megmarad akkor is, amikor egyik állatról a másikra kerül át.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Amerikai ASP elleni vakcina kérdőjelekkel

Az Egyesült Államok kutatói kidolgoztak egy afrikai sertéspestis elleni oltást, amelyet a közeljövőben alkalmazni fognak az USA-ban. Ennek ellenére Kanadát és Európát valószínűleg nem fogja érdekelni.

A kacagójancsi már nálunk is hallatja hangját

A kacagójancsi vagy más néven kokabura Földünk ma élő legnagyobb jégmadara, hossza akár elérheti a 45 centimétert is. Azok, akik Ausztráliába eljutnak, s a keleti parton barangolnak, szinte biztos, hogy találkoznak ezzel az egyszerű tollazatú madárral, melyen a fehér és a barna szín dominál. Ma már díszmadárként is tartják kontinensünkön.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

Ingyen tyúk a kevesebb zöldhulladékért

Napjainkban a hulladékkezelés minden formája akadályokba ütközik. Így van ez a biológiailag lebomló hulladékok esetében is; a kertvárosokban felgyülemlő zöldhulladék-mennyiség elszállítása és kezelése gondokat okoz a hulladékkezelőknek.

Tovább terjed az ASP? – Helyzetkörkép

Az idei év első negyedévében jelentősen emelkedett az afrikai sertéspestissel fertőzött esetek száma Kelet-Európában. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy továbbra is kevés a házisertés-állományban észlelt fertőzés, Magyarországon egyetlen sertéstelepen sem mutatták ki egyelőre a kórt.

A mezőgazdasági kutatások lendülete nem tört meg

A mezőgazdaságot kiszolgáló fejlesztések és kutatások jelenthetik a következő években a K+F szektor egyik motorját világszerte – véli Malatinszki György. A Malagrow Kft. ügyvezetője szerint míg számos ágazat a mostani bizonytalanságban nehéz helyzetbe került, az aránylag stabil mezőgazdaság továbbra is perspektivikus terület, ezért világszerte folyik tovább az innováció ezen a területen.

Az Európai Bizottság bemutatta új biológiai sokféleséggel és fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos stratégiáit

Az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben bemutatta a környezetbarátabb mezőgazdasági termeléssel, és a biológiai sokféleséggel, az úgynevezett biodiverzitással kapcsolatos stratégiáit.

Közép-Európában már 6 ezer éve sörözünk

Egy gabonafélék kimutatására kifejlesztett eljárás alapján már a neolitikumban, 6 ezer évvel ezelőtt sört készítettek Közép-Európában az itt élők.

Nevelés és szórakoztatás

A Budakeszi Vadasparkba látogatók négy, tematikájukban eltérő tanösvényen haladhatnak végig, ám valamennyiükben közös, hogy a játszva tanítás módszerével ismerkedhetnek meg a gyermekek a hazai erdők állat- és növényvilágával, valamint az emberrel egyidős tevékenységgel, a vadászattal.

COVID-vakcinát termelő paradicsom

Egy mexikói egyetem kutatócsoportja bioinformatikai és számítógépes géntechnológiai eszközökkel keres paradicsomban expresszálható, vakcinaként alkalmazható antigéneket, ilyen növények fogyasztása ugyanis immunitást adna a koronavírus ellen.