Back to top

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Tóth Pétert újabb 5 évre választották meg a MOE elnökévé
Tóth Pétert újabb 5 évre választották meg a MOE elnökévé
A látleletet Tóth Péter elnök fogalmazta meg, amihez még hozzávehetjük Perjési Péternek, a felügyelőbizottság elnökének kritikáját is: „Milyen társaság az, ahol a tagságnak csak az egyharmada jelenik meg a közgyűlésen. Csak ennyi embert érdekel, hogy mi történik ebben az ágazatban? – ez nem sok jóval kecsegtet!” Ezek után lássuk, hogy hivatalosan mi történt a MOE közgyűlésén.

Először az új tagok felvételéről döntöttek. Pálóczi Judit irodavezető bemutatta az új jelölteket, és akik ott voltak, azokat a tagság maguk közé beválasztotta. Így a MOE-nak immár tagjai: Babai Ferenc Nagykőrös, Fazekas Edit Kiskunfélegyháza, a Manga-Kell Kft. Görbeháza, Lengyel Ferenc Somogyacsa, Papp Gergely Mosdós, Pelyhe László Újcsanálos és Tóth Péter Gesztely településekről. A felvételt kérők számára minimum követelmény, hogy legalább 10 kocát tartsanak, az új tagok ennek teljes egészében megfeleltek. Ugyanakkor kilépők is jelezték az erre vonatkozó szándékukat. Már nem tagja a MOE-nak a Fakó Farm Kft., ifj. Horváth László, a Palóc Úton szervezet, a Gömör Farm, a Méker Kft., Haluska Szilvia, Abaújszántó önkormányzati vállalkozása és Nemes János sem.

Ezután következett Tóth Péter beszámolója 2018-ról, a keserv évéről. A tenyészetek száma tavaly kis mértékben csökkent, amiben valószínű közrejátszott az is, hogy április 23-án kirobbant, majd május 16-án súlyossá vált hazánkban az afrikai sertéspestis okozta helyzet. Emiatt az elmúlt 120 év legsúlyosabbikát élte meg a mangalica is, odáig jutottak, hogy

az elnök elég komor víziója szerint most újból az a feladat, hogy ismét mentsék meg a mangalicát, immár másodszor.

Ha ez teljesül, az igazi sikernek számíthat, de más verziót nem nagyon tudnak elképzelni. Állategészségügyi vészhelyzetként élik meg mindazt, ami az országban van, és ez azért is megdöbbentő, mert az elmúlt 30 évben semmiféle hasonszőrű gondok nem nehezítették a tevékenységüket. A pestis ugyan nem érinti a házi sertést nálunk, az a vaddisznókban tesz kárt, de a következménye a mangalicára és a fehér hússertésre nehezen magyarázható.

Szőke mangalica: újabb fesztiválok Németországban és Erdélyben
Szőke mangalica: újabb fesztiválok Németországban és Erdélyben

Ezt megelőzően 2014–2015-től pozitív eseményekről adhatott számot Tóth Péter. A gazdák megkapták a 200 eurós kocatámogatást, és a kocalétszám ennek hatására évente több mint 2 százalékkal növekedett. A bajok beálltáig elérte a 10 ezres létszámot.

Amikor az afrikai sertéspestis közbeszólt, a mangalicások is megrettentek, legalábbis ez derül ki abból, hogy a korábbi 219 állományból 22 eltűnt,

és maradt összesen 197 mangalicatartó gazdaság és vállalkozás. A nehézségek közepette további bonyodalmat jelentett, hogy a felvásárlók abban a pillanatban visszaléptek, amikor a sertéspestis miatt egyébként is nehéz helyzetbe kerültek a gazdák. Be kell vallani, hogy tavaly májusban pánikhelyzet alakult ki, s azóta az összeomlást ugyan sikerült elkerülni, de a mangalica ma is válságban van.

A MOE az ASP kapcsán akciótervet készített a gazdák megsegítésére. A korábban beragadt kocatámogatásokat kifizették, ahol arra mód volt, a de minimis támogatást is eljuttatták a termelőknek. Ez azt mutatja, hogy a kormányzat erősen odafigyelt erre az ágazatra, igaz következményként az állatokat nem vihették élőállat kiállításokra. Ugyanakkor a mangalica fesztiválokat megtartották, sőt

múlt év decemberében Romániában piacnyitó rendezvényt tartottak Bukarestben mangalicatermékek felsorakoztatásával.

Azóta ott 6 tag sikeresen értékesít, folytatja a megkezdett munkát. Az idei budapesti Mangalicafesztivál erődemonstráció volt, és kiemelkedően jó tapasztalatokkal zárult a debreceni fesztivál is. Elhatározták, hogy ezután csak oda mennek fesztiválozni, ahol a fogadó közeg is kedvezőnek bizonyul. Budapest és Debrecen ilyen tekintetben biztosan marad, de kérdéses a székesfehérvári és szegedi mangalicafesztivál jövőbeni sorsa. Volt, ahol megtiltották az élőállatok helyszínre szállítását. Ezek helyére szeretnék bevonni a fesztiválok sorába Düsseldorfot és Berlint, s úgy látszik, hogy Erdélyben is szívesen látnának ilyen rendezvényt.

Ezután oda viszik a mangalica fesztivált, ahol a házigazdák is melléjük állnak
Ezután oda viszik a mangalica fesztivált, ahol a házigazdák is melléjük állnak

Az afrikai sertéspestis miatt kirobbant válság nem elszigetelt jelenség, a szakemberek szerint ENSZ- és FAO-szabályozásért kiált a mostani helyzet. Akadnak megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan precedensek.

Kína és Oroszország például nem engedi be a sertést és termékeit, ugyanakkor az USA-ba és Hongkongba szabad az út a szállítók előtt.

Itthon kiemelt figyelem övezte a mangalicát, ha kellett, a miniszter azonnal intézkedett, és 360 millió forinttal támogatta a mangalicás családi gazdaságokat szorult helyzetükben. A korábban felhalmozódott kocatámogatások kifizetései gyorsan rendeződtek, igaz a de minimis támogatásnál csak az 50 kocánál kevesebbet tartók számíthattak többletpénzre. Ma már ott tart a szakma, hogy az elakadt és megszakadt piacok újraindításán munkálkodik, megítélésük szerint ebben félúton járhatnak, s kb. 2 év kell ahhoz, hogy az eredeti rend szerinti állapothoz visszatérhessenek.

A gondok közepette szinte alig jutott figyelem arra, hogy idén negyedszázados fennállását ünnepli a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. Ezt október 30-án ünnepelik majd meg, amikor is a Parlamentben ünnepi közgyűlést tart a MOE tagsága. A létező válság közepette és az értékesítési nehézségek ellenére semmit nem kívánnak az eddigi céljaikból feladni, sőt újabbakat szeretnének elérni. Ilyen, hogy az úgynevezett nagy gazdaságok is kapjanak többlettámogatást.

A MOE pénzügyeiről Kissné Sólyom Éva adott tájékoztatót. Ezek szerint 2018-ban az egyesület teljes bevétele 114 millió forint volt, a teljes kiadás pedig 78 millió forintot tett ki. Maradt tehát 36 millió forintjuk, ami a válságos időszakban némileg megnyugtatóan hat az egyesület vezetőjének idegeire. Ez a beszámoló rámutatott arra, hogy a MOE bevételének 74 százaléka állami támogatásból adódik, s ezért nagy a kitettsége. Perjési Péter FEB-elnök pedig azt állapította meg, hogy az egyesület 2018-ban a törvényi és jogszabályi előírásoknak megfelelően, szabályszerűen működött.

Megoldódni, lezáródni látszik egy neuralgikus kérdés, fajta lehet a fekete mangalica
Megoldódni, lezáródni látszik egy neuralgikus kérdés, fajta lehet a fekete mangalica
A mangalicás belügyeket közelebbről ismerők számára nem újdonság, hogy az elmúlt évig szinte megoldhatatlan ügyet jelentett az úgynevezett fekete mangalica. Ennek megoldásában elévülhetetlen érdemeket mondhat magáénak Nagy István agrárminiszter, aki tavaly intézkedett, hogy Szabó Pétertől (aki a hajdúnánási tanyán tartott kb. 1000 fekete mangalicát) a használható részt szállítsák át 3 nyugat-dunántúli megyébe, s aztán onnan értékesítsék az arra érdemes jószágokat az azokat tartani hajlandó gazdák számára. Most azt jelentették be, hogy

2019 áprilisában a fekete mangalica ügye a végfázisához érkezett, mert sikerült 120 kocát és 14 kant megfelelő helyre és megfelelő gazdához eljuttatni.

Ennek a munkának 10 éven keresztül Szabó Péter volt a motorja, és mint Tóth Péter bejelentette, május 22-én benyújtották a fekete mangalicára az előzetes fajtaelismerési kérelmet. Ez egy 163 oldalas összeállítás, de szükség van rá, mert addig minden külső segítség elzárva marad ez elől a fajta elől. Ha az elismerés megtörténik, akkor lesz egy újabb mangalica fajta, a fekete mangalica, amit aztán őshonossá lehet nyilvánítani, ami előfeltétele annak, hogy ez is támogatásokban részesüljön. Ennek a munkának még ebben az évben a végére akarnak járni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/24 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.

Kitiltották a nőt az országból a bőröndjében találtak miatt

Az ázsiai térségben rohamos ütemben terjedő afrikai sertéspestis Ausztráliában is érezteti hatását: a szigorú biztonsági óvintézkedések okán megtagadták a belépést az országba egy nőtől, aki bőröndjében nyers sertéshússal érkezett a sidney-i repülőtérre.

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben, egyre szítva azokat az aggodalmakat, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a gyengülő belső kereslet hatásait nyögő feldolgozóipar lassulása tovább fékezi a világ második legnagyobb gazdaságának növekedését.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Eszközhasználó disznók

A kutatók egy kritikusan veszélyeztetett disznófajtát, a Cebu szigeti disznót figyelték meg egy párizsi állatkertben, amikor észrevették, hogy a kondából több állat is fadarabok segítségével próbálta túrni a földet, hogy fészket építsen magának.