Back to top

Csökkent a paradicsomkivitel

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2015 és 2017 között az Európai Unió paradicsomexportja komoly mértékben csökkent. A legnagyobb visszaesés a fehéroroszországi kiviteli adatokban mutatkozik, az EU korábbi legjelentősebb paradicsomfölvásárlója 2015-ben 105 ezer tonnát vett, 2017-ben pedig csak 51 ezret.

Kismértékű csökkenés tapasztalható a svájci piacon, ahova az EU termelői 2015-ben 29 ezer tonna paradicsomot szállítottak, két évvel később pedig 26,5 ezret. Hasonló arányban csökkent a norvég és az orosz export is.

Nőtt viszont az Egyesült Arab Emírségekbe szállított paradicsom mennyisége, 2015 és 2017 között 4000-ről 6000 tonnára.

Az EU-ba paradicsomot beszállító országok közül Marokkó továbbra is tartja vezető helyét. Amíg 2015-ben 380 ezer tonnát, addig 2017-ben már 400 ezer tonnát szállított. Legnagyobb riválisa Törökország, ami nem is csoda, hiszen a vizsgált két évben – elsősorban az azóta már föloldott orosz embargó következményeként – 35 ezerről 100 ezer tonnára nőtt az onnan származó paradicsom mennyisége. Az EU további jelentősebb paradicsombeszállítói Albánia, Tunézia és Szenegál.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/hortibiz.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Falatnyi boldogság a Lánytesóktól

„Varázslatos érzés, amikor az egyik lánygyermekem felkiált, hogy „Apa, nézd, itt van a lekvárunk a polcon!” Ilyenkor mindig meghatódom, és nyugtázom, hogy jó úton járunk.

A Kanári-szigeteken nyitnák a világ első polip-farmját

A világ első polip-farmjának terve igencsak felkavarta a tudományos világ állóvizét. A legtöbb tudós arra figyelmeztet, hogy egy ilyen intelligens állat iparszerű tenyésztése számos jóléti problémát vet fel.

Ki termeszthet Bimit?

Egyáltalán, mi az a Bimi? A Bimi a brokkoli és a kínai kel, azaz pontosabban a kai-lan keresztezéséből jött létre. Csak valami kicsit más ebben a brokkoliban.

Jó szomszédok a veteményesben

Egyik tavalyi számunkban már foglalkoztunk a vegyeskultúra előnyeivel, szerepeivel. Ebben a cikkben egy konkrét módszert mutatok be azoknak, akik szeretnének a növények társításával kertészkedni, de nem tudják, hogy fogjanak hozzá. A Gertrud Franck-féle öngyógyító vegyeskert hosszú távon könnyen fenntartható, ha sikerült alaposan megtervezni.

Késleltetett baromfiszezon

Merjünk nagyok és bátrak lenni! Az ugocsai Tiszahát gazdái közül valószínűleg senki sem fogalmazta meg így ezt a jelmondatot bő húsz esztendővel ezelőtt – tehát az ezredforduló táján –, mégis sokan ennek megfelelően cselekedtek. Ugyanis amikor a kolhozrendszert véglegesen felszámolták, hatalmas rés keletkezett a lakosság előnevelt baromfival való ellátásában.

Szilvafa tavaszi metszése - Két klasszikus irányzat

A hagyományos szilvafajták egyik részére a nagyobb, kerekebb termések jellemzők, amelyekben a gyümölcshús nem válik el jól a magtól, míg a másik csoportba a magvaváló, klasszikus szilvaformájú terméseket soroljuk.

Online vásárláskor fontos a növényútlevél!

Az ültetésre szánt növények távértékesítése kizárólag növényútlevéllel megengedett, mely igazolja, hogy a termesztés és előállítás a növényegészségügyi követelmények betartásával történt. A termesztők, kereskedők jogkövető magatartása mellett a vásárlók is sokat tehetnek azért, hogy megelőzzék a gazdasági és környezeti veszteséget okozó károsítók elterjedését és megtelepedését: online vásárláskor mindig keressék a növényútlevelet!

Kiskunsági préselt malacarc lett idén Magyarország étele

Kiskunsági préselt malacarc elnevezésű ételével a fülöpszállási Kígyósi Csárda Székekpuszta Ifjai nevű csapata nyert a Magyarország étele 2023 szakácsverseny döntőjében szombaton Felcsúton.

Az eukaliptusztól az áfonyáig

A német Heinje faiskola korszerű, innovatív fajtáiról, valamint különleges értékesítési módszereiről híres. Kínálatában olyan klasszikusok találhatók meg, mint a díjnyertes Rosy Boom rózsafajta, a Three Sisters és a Switch hortenziák, valamint a Lucky Berry áfonyafajta. Az ismert faiskola az IPM kiállításon mutatta be idei piaci újdonságait.

A dió sekély kéregrákja

Hazánkban tíz éve azonosították a diófák új, veszélyes baktériumos betegségét. A sekély kéregrák a tengerentúlról érkezett Európába, és az utóbbi harminc évben terjed földrészünkön.