Back to top

Ausztria az EU-ban elsőként betiltotta a glifozátot

Ausztria az Európai Unióban elsőként betiltotta az egyes gyomirtók összetevőjeként használt, feltételezett rákkeltő hatása miatt vitatott glifozátot.

Az osztrák parlament kedden nagy többséggel megszavazta az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) indítványát. Ugyanakkor a konzervatív Osztrák Néppárt képviselői a parlamenti vitán arról beszéltek, hogy mindez "a gazdák arculcsapását jelenti, akik a hatóanyagot szakszerűen alkalmazzák".

Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy Ausztria különutas döntése ebben a kérdésben uniós jogot sérthet, hiszen az EU növényvédelmi rendelete még 2022-ig engedélyezi a glifozát használatát.

Az egyes tagállamok ugyanis csak kivételes esetekben tilthatnak be uniós szinten engedélyezett hatóanyagokat, mivel ez alááshatja a közös piac egységességét.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet ugyanakkor az osztrák tilalom elfogadását "történelmi mérföldkőnek" nevezte.

A hírügynökségek megjegyzik azt is, hogy az ügyben most a labda az Európai Bizottság (EB) térfelén pattog, mivel az uniós döntéshozó szerv három hónapon belül kifogással élhet az ausztriai tilalommal szemben.

A szert gyártó német Bayer vegyipari óriás sajnálattal vette tudomásul az osztrák döntést. A cég szerint a tilalmat az EB minden bizonnyal kritikusan felülvizsgálja és jogi úton kifogást emel majd.

A glifozátot a német Bayer mostani leányvállalata, a Monsanto kezdte forgalmazni az 1970-es években. A gyomirtó feltételezett káros egészségügyi hatásai miatt a Bayer peráradattal néz szembe az Egyesült Államokban.

A glifozátot világszerte alkalmazzák, tudományos megítélése ellentmondásos. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nemzetközi rákkutató központjának (IARC) tanulmánya 2015-ben "valószínűleg rákkeltő" hatásúnak minősítette

ezt a színtelen kristályos és vízben jól oldódó szerves vegyületet, ám európai uniós intézmények, köztük az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó EFSA nem így foglalt állást.

Az Európai Unió 2017 novemberében további öt évre meg is újította a glifozátot tartalmazó vegyszerek forgalmazásának engedélyét.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

Nagyobb védelmet akar a méheknek az EP szakbizottsága

Elégtelennek találta az Európai Parlament szakbizottsága kedden elfogadott állásfoglalásában a beporzó rovarok védelméről szóló európai bizottsági javaslatot.

Kevesebb műtrágya a földeken

A forgalmazók szeptemberig 1,4 millió tonna műtrágyát értékesítettek, kevesebbet, mint egy évvel korábban. A műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 123 milliárd forint volt, 7,8 százalékkal magasabb a 2018. első három negyedévi értékénél.

Sok pocok, kevés hörcsög várható jövőre

Ha alaposan áttekintjük, miként alakult a károsítóhelyzet 2019-ben, nagyjából előre lehet jelezni, hogy ez milyen várható következményeket von maga után a következő növényvédelmi szezonban. Mezei pocokból sok volt az idén, a jövő évi kilátások pedig nagyrészt azon múlnak, hogy csapadékos lesz-e a tél, a hörcsög ugyanakkor régóta nem okozott már komoly problémát, és várhatóan jövőre sem fog.

Washington állam szőlőtermesztőinek szembe kell nézni a filoxérával

A washingtoni Walla Walla völgy szőlőtermesztői az idén ősszel vették észre, hogy a növények gyökerén hemzsegnek a gyökértetvek. Az állami egyetem szaktanácsadója szerint csak most akadtak rá a kártevőre, de valószínűleg már évek óta károsít. Michelle Moyer arra biztatja a szőlőtermesztőket, hogy keressék a karantén kártevőt, mert csak az ellen lehet védekezni, amit ismerünk.

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.

Újra kell gondolni a szőlővédelmet – Beszámoló a BASF szőlő VIP rendezvényéről

Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.

Méhész-gazdálkodóI együttműködéssel is megelőzhető a méhpusztulás

A magyarországi méhpusztulás magyarázatait az illetékes hatóságon kívül a méhészek és a gazdálkodók is keresik-kutatják. A hasonló esetek a jövőben megelőzéssel elkerülhetők, amennyiben az érintett felek kölcsönösen együttműködnek és tekintettel vannak egymás tevékenységére.

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.