Back to top

Növényvédelmi előrejelzés – Hőségben rövidül a szerek hatástartama

A júniusi csapadékos időszak elmúltával a kánikulai meleg és száraz idő elsősorban a kártevők fölszaporodásának és a melegkedvelő betegségeknek kedvezett. Lisztharmattal, moníliával, sztigminás és blumeriellás betegségekkel, vértetűvel, pettyesszárnyú muslicával, cseresznyeléggyel, selyemfényű puszpángmollyal, pattanóbogárral, és persze a márványospoloskával gyűlhet meg a bajunk.

Az almástermésű gyümölcsféléken ismét előtérbe került a lisztharmat terjedése. Az igen intenzív hajtásnövekedésben egyre-másra fertőződnek meg a friss hajtások a betegséggel, ezért feltétlenül szükséges a kórokozó további terjedésének blokkolása.

A sűrű lombozat miatt az almafa-vértetű elleni védekezés mindinkább nehézkessé válik,

ezért olyan készítménnyel próbálkozzunk, amely fölszívódik a leveleken keresztül, így jutva el a fertőzött növényi részekhez. A kijuttatandó növényvédőszer-hatóanyag mennyiséget mindig a fa méretéhez kell igazítani, mert ellenkező esetben nem hat kellőképpen. Figyelembe kell azt is venni, hogy a kijuttatott készítmények hatástartama a hőség miatt lerövidül, ezért gyakoribb beavatkozás válhat szükségessé.

Csonthéjas kultúrákban a már leérett cseresznye után a meggyet és a korai érésű kajszit és őszibarackot támadja a gyümölcsfertőző monília. Különösen ott veszélyes a helyzet, ahol a sok eső miatt fölrepedt a gyümölcs, esetleg jégeső sújtotta a gyümölcsöst, vagy pedig a szokásosnál erősebb a gyümölcsmolyok okozta fertőzés. Az egyes fajták érése miatt

már csak néhánynapos élelmezés-egészségügyi várakozási idejű készítményeket használhatunk.

Ahol intenzíven rajzik a zöld cserebogár, ott az is belekóstol az érőfélben levő gyümölcsbe, ezért előfordul, hogy ellene is védekezni kell. A cseresznyelégy most a meggyet veszélyezteti, mert még most is erős a rajzása. A szigorú minőségi követelmények miatt erre is oda kell figyelni. Az érő gyümölcsféléket tömegesen látogatja a pettyesszárnyú muslica, mely az egészséges gyümölcsöt is képes megfertőzni. A kártevő rajzását vörösboros ecetes csapdák kihelyezésével tudjuk figyelemmel kísérni a védekezés időzítéséhez. A leszüretelt gyümölcsfákon nem szabad elfeledkezni a további lombvédelemről, mert a sztigminás levéllikasztó betegség, valamint a blumeriellás levélfoltosság ebben az időszakban szokott elszaporodni. Erős fertőzés kialakulása esetén a következmény a korai lombhullás, mely súlyos hatással van a jövő évi termés mennyiségére, valamint a fák kondíciójára.

A leszüretelt gyümölcsfákon nem szabad elfeledkezni a további lombvédelemről, mert a sztigminás levéllikasztó betegség, valamint a képen látható blumeriellás levélfoltosság is ebben az időszakban szokott elszaporodni
Fotó: Dr. Aponyi Lajos

Egyes körzetekben az ázsiai márványospoloska egyedszáma nagyságrendekkel meghaladja más poloskafajok, így a zöld vándorpoloska létszámát is. Hasonló jelenséggel találkozva feltétlenül védekezzünk, mert a károk fölbecsülhetetlenek lehetnek szinte minden növénykultúrában.

A napokban kikeltek a selyemfényű puszpángmoly első hernyói is. A kártétel nem szembetűnő, mert a kártevő a növények belsejében károsít, de szétnyitva a bukszusbokrokat könnyedén fölismerhető a szövedékes rágás, valamint a fiatal hernyó.

A védekezés hatásosságát úgy növelhetjük, ha a permetlé bejut a bokor rejtett zugaiba is.

Továbbra is nagy tömegben rajzanak a pattanóbogarak. A lárvái (a drótférgek) az igazán veszélyesek, mert sok tápnövényűek lévén a növények minden föld alatti részét károsítják. Mivel több évig tart kifejlődésük, a kártétel is 3-5 évig húzódik el, és minden évben súlyosbodik. A növények vetése, ültetése előtt győződjünk meg talajaink drótféreg-fertőzöttségéről, és ha szükséges, akkor fertőtlenítsük a talajt.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloska ellen még mindig a hagyományos módszer a legjobb?

Egész Olaszországban gondot okoz az ázsiai márványospoloska megjelenése a kertészeti kultúrákban. A telelőre vonuló rovarok ellen hagyományos védekezési módszert is javasolnak. Szerte a világon próbálkoznak ennek az ellenálló és szapora kártevőnek a leküzdésével, a természetes ellenségek bevetésétől kezdve a különböző rovarölő szerekig mindent bevetnek, hogy megvédjék a termést.

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

Felrobban a bio növényvédő szerek piaca – évi 21,3 százalékos növekedést jósolnak

A támogató szabályozás, az ökológiai élelmiszerek iránti fokozott fogyasztói igény és a következő generációs DNS-szekvenálás új növekedési lehetőségeket biztosít - 21,3 éves növekedési ráta várható.

A hobbi virágvetőmagokat vizsgált a Nébih

Számos hibát feltárt a Nébih tavaszi hobbi virágvetőmag ellenőrzés-sorozata. Az 50 megvizsgált vetőmagtétel közül 11-gyel volt probléma, többek között 6 tétel csírázóképességével, egynek pedig a tisztaságával voltak gondok. A nem megfelelő csírázóképesség miatt két kis- és középvállalkozással szemben figyelmeztetést, míg két áruházlánc esetében minőségvédelmi bírságot szabott ki a hatóság.

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kevesebb szőlő, alacsony árak Szlovákiában

Szlovákiában az idén nagyjából két héttel később kezdődött a szőlőszüret, mint például 1 évvel ezelőtt. Az előzetes becslések szerint 15 százalékkal gyengébb termés várható.

Veszélyben a banán

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be, hogy segítse a latin-amerikai és karibi országok termelőit megküzdeni a banánültetvényeket pusztító fuzáriumos betegséggel. A köznapi néven Panama-betegségnek hívott kórt augusztus elején azonosították Kolumbiában, ahol a banántermelés sok millió ember egyetlen megélhetési forrása.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Körbeutazza Európát egy üvegház

Európában biztonságosan, fenntarthatóan, a környezetet tiszteletben tartva, és nyomon követhetően termesztik a zöldséget – így szól az üzenet, és bár nem folytatódik azzal, hogy „nem úgy, mint…”, mégis mintha benne lenne a mondatban, hogy mindenki gondolja tovább tetszése szerint.