Back to top

Szintet lépett a rettegett banánbetegség

Létezik egy betegsége a banánnak, amely teljes ültetvényeket képes rövid időn belül eltüntetni a föld színéről, ha nem figyelnek rá kellően. Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában jókora károkat okozott már, ám a világ banánexportjának háromnegyedét adó Latin-Amerikába eddig nem hurcolták át. Most azonban úgy tűnik, igen.

Ahogy korábban már itt is írtunk róla, a banánbiznisz sajnálatos specialitása, hogy lényegében

egyetlen fajtát termesztenek világszerte, az az egy pedig pont fogékony

a Panama-betegségnek is nevezett Fusarium oxysporum f. sp. cubense ún. trópusi 4-es rasszára (TR4). A TR4 rasszt Tajvanon fedezték fel az 1960-as években, azóta elterjedt Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában, Mozambikon és Pakisztánban, a banánból élő szakemberek legnagyobb félelme pedig, hogy Latin-Amerikát is eléri, és kipusztítja a világ banánexportjának háromnegyedét adó ottani ültetvényeket.

A fruitnet.com információi szerint

júniusban megtörtént, ami igazából már csak idő kérdése volt:

TR4-gyanús ültetvényt találtak Kolumbia északi részén, a venezuelai határ közelében.

„Jelenleg országszerte zajlik az ültetvények alapos átvizsgálása, egyelőre azonban még csak meg nem erősített gyanúról van szó” – mondta a kolumbiai mezőgazdasági intézet, az ICA egyik munkatársa az ecuadori banán-szakportálnak, hivatalos nyilatkozatra azonban még sem az ICA, sem a kolumbiai exportőrcégek nem állnak készen.

Ecuador agrárminisztere ugyanakkor nyugalomra szólította fel a banánüzletben érdekelt honfitársait. „Készenlétben állunk, van a vezető nemzetközi növényegészségügyi hatóságok által készített és jóváhagyott vészforgatókönyvünk, de nálunk egyelőre még nem jelent meg a betegség” – mondta.

A fruitnet.com forrásai szerint

külföldi laborban vizsgálják a gyanús növényeket, mégpedig Hollandiában, és nem az USA-ban,

ahogy azt más források állították.

A probléma egyáltalán nem kicsi: a világ öt legnagyobb banánexportőr országából négy az érintett dél-amerikai térségben található. A világranglistát Ecuador vezeti, majd a második Fülöp-szigetek után Costa Rica, Guatemala, és Kolumbia következik. Hogy előbb-utóbb náluk is megjelenik a betegség, az igazából csak idő kérdése volt, miután a kereskedelem – főleg a zöldség-gyümölcs szektorban – annyira a globálissá vált, hogy senki nem maradhat elszigetelten, állítják a szakértők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változások a növényvédőszer-engedélyezésben

Az Európai Unióban továbbra is folytatódik a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, és változnak az előírások, eljárások. Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt 9 új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi törekvéseivel.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.

Méhészeti egyesület: össze fog dőlni a mezőgazdaság a méhészek nélkül

Méhészek nélkül össze fog dőlni a mezőgazdaság, ezért az Európai Uniónak tisztességes piaci feltételeket kell biztosítania nekik - közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

Lendületes volt a lengyel almalé-export

Jelentős mennyiségű volt 2018 és 2019 szeptember között a lengyel frissen préselt almalé exportja. Szokatlanul nagy mennyiséget vásárolt Magyarország is.

Brüsszelben tüntettek az európai méhészek

Az olcsó import és a hamisított méz ellen tüntettek európai méhészek Brüsszelben.

Erősödik az igény a házi pálinkára

Az Európai Unió illetékes fórumain újra napirendre kerülhet az a kezdeményezés, amely nyomán bizonyos mennyiségű tömény italt adómentesen lehetne előállítani - mondta a Magyar Nemzetnek Tállai András, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára, hozzátéve, hogy az ilyen felvetéseket a magyar kormány mindig támogatja, a hagyományainkhoz ugyanis ragaszkodnunk kell.

PwC: a vezérigazgatók minden eddiginél pesszimistábbak

A vezérigazgatók minden eddiginél pesszimistábban látják a globális növekedési kilátásokat a PwC globális felmérése szerint, amelynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon mutatják be.

Ételt ne dobj ki – zöldség, gyümölcs

Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Szakemberek szerint az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást kell mérsékelni. Erre SAVE FOOD néven világméretű programot is indított az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO). Azonban a pazarlás vagy takarékosság a konyhában kezdődik.

Nagy, téli Nébih ellenőrzés: jól vizsgáztak az ünnepi vásárok

A téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés – a korábbi évekhez hasonlóan –decemberben zajlott az ország teljes területén. A kormányhivatalok és a Nébih szakemberei csaknem 2.600 létesítményt és több mint 13.800 élelmiszert vizsgáltak.

Idén is félmillió gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz és tejtermékhez az iskolaprogramokban

Több százezer gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz, valamint tejtermékhez az iskolatej-, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programokon keresztül, amelyre a kormány ebben a tanévben összesen 7,81 milliárd forintot fordít. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programban 2309 általános iskola 536 ezer tanulója, az iskolatej programban pedig 2678 iskola 435 ezer diákja vesz részt.