Back to top

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete az első, februári ágazati egyeztetés után júniusban a szlovákiai peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztése iránt érdeklődőket, illetve a ter­mesztésükben érdekelteket.

Több mint hetven hazai ágazati szereplő vett részt a peszektergenyei szakmai napon.

Szántóföldi fajtabemutató
Szántóföldi fajtabemutató
Az elfeledett, tájfajta ősgabonák elterjesztésének céljával szervezte meg az ÖMKi a második, június 19-ei bemutatót, kutatók, gazdálkodók, pékek és molnárok bevonásával. Az összejövetel témája

az ősgabonák újrafelfedezése, vagyis a tönke és alakor tájfajták termékpályájának kifejlesztése volt a gazdák, molnárok és pékek számára.

Az esemény résztvevői az emberiség első termesztett gabonafajai, a kedvező beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező, valamint a klímaváltozás szél­sőséges hatásaihoz is alkalmazkodni képes tájfajta ősgabonák újrafelfedezésének fontosságát hangsúlyozták. Vajda József pék, a magyarországi kovászoskenyér-sütés egyik újraindítója, a Pékműhely tulajdonosa a búzatermesztésben uralkodó mennyiségi szemlélettel szemben a természetes eljárásokkal elért kiváló minőség fontosságát hangsúlyozta a szakmai napon.

„Mai tudásunk szerint a gabonák Közép-Ázsiából származnak, de a Kárpát-medencében is nagyon régóta ismertek. Nagyjából 1946-ra az őshonos gabonákat szinte teljesen kiszorította az ipari termelés. Hiszem, hogy a minőségi kenyér mindannyiunk alapjoga. Évek óta keresem az olyan fajtákat, amelyekből a tömegtermelésű búzából készülő kenyérnél ízletesebb, jobb beltartalmi értékkel rendelkező kenyér süthető. Az ősgabonák izgalmas és egyre kedveltebb alternatívát jelentenek” – mondta el Vajda József.

Drexler Dóra: az ősgabona ott is sikeresen termeszthető, ahol a modern kenyérbúza nem él meg
Drexler Dóra: az ősgabona ott is sikeresen termeszthető, ahol a modern kenyérbúza nem él meg
„A legnagyobb területen termelt kultúrnövények – köztük a búza – egyre védtelenebbek a klímaváltozással járó szélsőségekkel szemben. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb előrejelzése szerint a búza hozama 2050-re 8, 2100-ra pedig akár 21 százalékkal is csökkenhet Magyarországon az egyre szélsőségesebb időjárás miatt. Az agrárium előtt álló legnagyobb kihívások egyike az erre való felkészülés, a megfelelő megelőző lépések megtétele. Az elfeledett tájfajták és a gazdálkodókkal együttműködő nemesítésük egyelőre kihasználatlan erőforrást jelentenek hazánkban, pedig alternatívát jelenthetnek a kedvezőtlen körülmények között termelőknek, és egyúttal egészséges alapanyaggal láthatnák el a pékeket” – mutatott rá Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője. Lapunk kérdésére elmondta, hogy az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

több nemzetközi projekt keretében is kutatja az ősgabona-tájfajták – avagy pelyvás gabonafajok – újbóli elterjesztésének esélyeit,

gyűjtik a termesztésükkel és felhasználásukkal kapcsolatos tapasztalatokat, valamint vizsgálják ökológiai nemesítésük lehetőségeit. 2015 óta kisparcellás kísérletekben és üzemi szinten, on-farm hálózatban is tesztelnek ősi pelyvás gabonafajokat. Kutatásaik alapján a tájfajta ősgabonák olyan kedvezőtlen adottságú területeken is sikeresen termeszthetők, ahol modern kenyérbúza nem élne meg.

Simon András: többféle termékfejlesztési lehetőség van az ősgabonákban
Simon András: többféle termékfejlesztési lehetőség van az ősgabonákban
Hozamuk a kenyérbúzákénál alacsonyabb, de szemtermésükben nagyobb a mikroelemek és az élelmi rostok aránya, és fehérjestruktúrájuk is más. Emiatt nem minden ősi gabonafajta alkalmas kenyérsütésre. Ugyanakkor

a tönke kiváló alapanyaga lehet száraztésztáknak, az alakor pedig kekszeknek.

Az ÖMKi pozitív eredménnyel tesztelte a pelyvás ősgabonákból készült termékeket: kenyereket és kekszeket pékek, és kóstoltatások alkalmával fogyasztók bevonásával is.

„Az ősgabonák az ökogazdálkodók számára fontos piaci lehetőséget, a környezet- és egészségtudatos vásárlók, a gasztronómiai különlegességek iránt érdeklődők számára pedig értékes alternatívát jelentenek az élelmiszer-fogyasztásban” – összegezte kutatásaik gyakorlati jelentőségét Drexler Dóra, a felvidéki terepnapot szervező intézet vezetője.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozik, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredményekkel segítik a hazai mezőgazdálkodás és élelmiszer-termelés fenntartható fejlődését.

Kenyérkóstoló
Kenyérkóstoló

Ennek érdekében szakmai hálózatot építenek hazai és külföldi kutatóintézetek, gazdálkodók bevonásával, kutatási és ismeretterjesztő munkát végeznek, szaktanácsadást nyújtanak. Az intézet legrégebbi projektje a 78. OMÉK Agrárfejlesztési Díjával és a 2018-as E.on Energy Globe Díjjal elismert On-farm Kutatási Hálózat. Ez az egyetlen olyan hazai kutatássorozat, amely a gazdálkodókkal szorosan együttműködve, gyakorlatorientált szemlélettel kutatja a mezőgazdaság fenntarthatóságát szolgáló megoldásokat.

Az on-farm kutatás egyszerű, életszerű kísérletek beállítását jelenti már működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz.

Tömösközi Sándor: különleges beltartalmi és minőségi sajátosságai vannak az ősbúzának
Tömösközi Sándor: különleges beltartalmi és minőségi sajátosságai vannak az ősbúzának
A kísérletek témáját az ÖMKi a részt vevő gazdaságokkal közösen alakítja ki, 2012 óta. A szervezet munkáját 2019-ben „A Környezet Védelméért” oklevéllel ismerte el a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége.

Az ősbúzák beltartalmi, minőségi és feldolgozási sajátosságairól, valamint az ezzel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról adott elő Tömösközi Sándor a Budapesti Műszaki Egyetemről. A Natur Gold Farms Kft.-t képviselő Simon András részletesen ismertette, hogy mi készülhet az alakorból és mi a tönkéből, és hogy milyen termékfejlesztési lehetőségek vannak az ősgabonákban.

A szakmai nap résztvevői szántóföldi fajtabemutatón is részt vehettek, ahol gyakorlati tanácsokat adtak egyebek mellett a szelekcióról és a jó minőségű magvak fogásáról. Végül, természetesen, sor került kenyérkóstolóra is.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért folytatódik a földértékesítési program

2020. szeptember 21-én indul a földértékesítési program harmadik üteme. Az Agrárminisztérium célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása. A több mint 6300 db ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton, egészen október 21-ig.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

Gyógynövényekkel a gombás bőrbetegségek ellen

A gombás bőrbetegségek általában hosszas kezelés után szüntethetők csak meg, de így is gyakorta visszatérhetnek. E betegségek kialakulásáért sok tényező okolható. Itt egy fertőzésről van szó, csak kérdés, hogy szervezetünk mennyire ellenálló, vagy mennyire fogékony erre. Erről pedig már mi magunk is tehetünk, életmódunkból adódóan.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.

Megkezdődött a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetése

A Magyar Államkincstár (Kincstár) a múlt héten megkezdte a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetését. Első körben 3,12 milliárd Ft-ot utaltak ki összesen 13000 kertészeti tevékenységet végző, méhész gazdálkodó, valamint tejhasznú-tehéntartó számára.