Back to top

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete az első, februári ágazati egyeztetés után júniusban a szlovákiai peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztése iránt érdeklődőket, illetve a ter­mesztésükben érdekelteket.

Több mint hetven hazai ágazati szereplő vett részt a peszektergenyei szakmai napon.

Szántóföldi fajtabemutató
Szántóföldi fajtabemutató
Az elfeledett, tájfajta ősgabonák elterjesztésének céljával szervezte meg az ÖMKi a második, június 19-ei bemutatót, kutatók, gazdálkodók, pékek és molnárok bevonásával. Az összejövetel témája

az ősgabonák újrafelfedezése, vagyis a tönke és alakor tájfajták termékpályájának kifejlesztése volt a gazdák, molnárok és pékek számára.

Az esemény résztvevői az emberiség első termesztett gabonafajai, a kedvező beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező, valamint a klímaváltozás szél­sőséges hatásaihoz is alkalmazkodni képes tájfajta ősgabonák újrafelfedezésének fontosságát hangsúlyozták. Vajda József pék, a magyarországi kovászoskenyér-sütés egyik újraindítója, a Pékműhely tulajdonosa a búzatermesztésben uralkodó mennyiségi szemlélettel szemben a természetes eljárásokkal elért kiváló minőség fontosságát hangsúlyozta a szakmai napon.

„Mai tudásunk szerint a gabonák Közép-Ázsiából származnak, de a Kárpát-medencében is nagyon régóta ismertek. Nagyjából 1946-ra az őshonos gabonákat szinte teljesen kiszorította az ipari termelés. Hiszem, hogy a minőségi kenyér mindannyiunk alapjoga. Évek óta keresem az olyan fajtákat, amelyekből a tömegtermelésű búzából készülő kenyérnél ízletesebb, jobb beltartalmi értékkel rendelkező kenyér süthető. Az ősgabonák izgalmas és egyre kedveltebb alternatívát jelentenek” – mondta el Vajda József.

Drexler Dóra: az ősgabona ott is sikeresen termeszthető, ahol a modern kenyérbúza nem él meg
Drexler Dóra: az ősgabona ott is sikeresen termeszthető, ahol a modern kenyérbúza nem él meg
„A legnagyobb területen termelt kultúrnövények – köztük a búza – egyre védtelenebbek a klímaváltozással járó szélsőségekkel szemben. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb előrejelzése szerint a búza hozama 2050-re 8, 2100-ra pedig akár 21 százalékkal is csökkenhet Magyarországon az egyre szélsőségesebb időjárás miatt. Az agrárium előtt álló legnagyobb kihívások egyike az erre való felkészülés, a megfelelő megelőző lépések megtétele. Az elfeledett tájfajták és a gazdálkodókkal együttműködő nemesítésük egyelőre kihasználatlan erőforrást jelentenek hazánkban, pedig alternatívát jelenthetnek a kedvezőtlen körülmények között termelőknek, és egyúttal egészséges alapanyaggal láthatnák el a pékeket” – mutatott rá Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője. Lapunk kérdésére elmondta, hogy az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

több nemzetközi projekt keretében is kutatja az ősgabona-tájfajták – avagy pelyvás gabonafajok – újbóli elterjesztésének esélyeit,

gyűjtik a termesztésükkel és felhasználásukkal kapcsolatos tapasztalatokat, valamint vizsgálják ökológiai nemesítésük lehetőségeit. 2015 óta kisparcellás kísérletekben és üzemi szinten, on-farm hálózatban is tesztelnek ősi pelyvás gabonafajokat. Kutatásaik alapján a tájfajta ősgabonák olyan kedvezőtlen adottságú területeken is sikeresen termeszthetők, ahol modern kenyérbúza nem élne meg.

Simon András: többféle termékfejlesztési lehetőség van az ősgabonákban
Simon András: többféle termékfejlesztési lehetőség van az ősgabonákban
Hozamuk a kenyérbúzákénál alacsonyabb, de szemtermésükben nagyobb a mikroelemek és az élelmi rostok aránya, és fehérjestruktúrájuk is más. Emiatt nem minden ősi gabonafajta alkalmas kenyérsütésre. Ugyanakkor

a tönke kiváló alapanyaga lehet száraztésztáknak, az alakor pedig kekszeknek.

Az ÖMKi pozitív eredménnyel tesztelte a pelyvás ősgabonákból készült termékeket: kenyereket és kekszeket pékek, és kóstoltatások alkalmával fogyasztók bevonásával is.

„Az ősgabonák az ökogazdálkodók számára fontos piaci lehetőséget, a környezet- és egészségtudatos vásárlók, a gasztronómiai különlegességek iránt érdeklődők számára pedig értékes alternatívát jelentenek az élelmiszer-fogyasztásban” – összegezte kutatásaik gyakorlati jelentőségét Drexler Dóra, a felvidéki terepnapot szervező intézet vezetője.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozik, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredményekkel segítik a hazai mezőgazdálkodás és élelmiszer-termelés fenntartható fejlődését.

Kenyérkóstoló
Kenyérkóstoló

Ennek érdekében szakmai hálózatot építenek hazai és külföldi kutatóintézetek, gazdálkodók bevonásával, kutatási és ismeretterjesztő munkát végeznek, szaktanácsadást nyújtanak. Az intézet legrégebbi projektje a 78. OMÉK Agrárfejlesztési Díjával és a 2018-as E.on Energy Globe Díjjal elismert On-farm Kutatási Hálózat. Ez az egyetlen olyan hazai kutatássorozat, amely a gazdálkodókkal szorosan együttműködve, gyakorlatorientált szemlélettel kutatja a mezőgazdaság fenntarthatóságát szolgáló megoldásokat.

Az on-farm kutatás egyszerű, életszerű kísérletek beállítását jelenti már működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz.

Tömösközi Sándor: különleges beltartalmi és minőségi sajátosságai vannak az ősbúzának
Tömösközi Sándor: különleges beltartalmi és minőségi sajátosságai vannak az ősbúzának
A kísérletek témáját az ÖMKi a részt vevő gazdaságokkal közösen alakítja ki, 2012 óta. A szervezet munkáját 2019-ben „A Környezet Védelméért” oklevéllel ismerte el a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége.

Az ősbúzák beltartalmi, minőségi és feldolgozási sajátosságairól, valamint az ezzel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról adott elő Tömösközi Sándor a Budapesti Műszaki Egyetemről. A Natur Gold Farms Kft.-t képviselő Simon András részletesen ismertette, hogy mi készülhet az alakorból és mi a tönkéből, és hogy milyen termékfejlesztési lehetőségek vannak az ősgabonákban.

A szakmai nap résztvevői szántóföldi fajtabemutatón is részt vehettek, ahol gyakorlati tanácsokat adtak egyebek mellett a szelekcióról és a jó minőségű magvak fogásáról. Végül, természetesen, sor került kenyérkóstolóra is.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca

25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. Ebből 3 milliárd forinthoz jut majd a baromfiipar - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Bro-Ker-Bét Kft. új baromfitelepének avatóján.

Árutőzsde: emelkedő gabona-, csökkenő repceár

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Az utolsó postakocsi

A Magyar Posta 1962. augusztus 1-jétől vezette be a lovas kocsival való kézbesítést a tanyavilágban és kisebb településeken. Mára ez a szolgáltatás teljesen kikopott a mindennapokból, a legtöbb helyen felváltotta az utak szélére kihelyezett postaláda. Csupán egyetlen település maradt az országban, ahol a mai napig ló húzta kocsival zajlik a postai szolgálat.

Milliárdokból indíthat öntözési mintaprogramot Mezőhegyes

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. nemzeti öntözési mintaprogramot indíthat, amelyhez a központi költségvetés 8,5 milliárd forinttal járul hozzá.

Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése januártól - közölte Nagy István agrárminiszter hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az EU-ban a tavalyinál kisebb lesz az idei búzatermelés

A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt tavalyhoz képest idén várhatóan mintegy 10 százalékkal kevesebb kenyérliszthez szükséges lágy búzát takarítanak be az Európai Unióban és Nagy-Britanniában.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.