Back to top

Laborhús után itt a labortej

A tejből származó fehérjékből készült termékek éves kereskedelme több millió dollárra rúg. Mi lenne, ha ezeket a termékeket tehenek nélkül is elő lehetne állítani?

Amíg a húsfélék esetében kétféle alternatíva is létezik – növényi alapú, vagy laboratóriumban növesztetett – addig a tejtermékek esetében csak előbbi termékekről hallottunk - legalábbis eddig.

Számtalan tanulmány született arról, hogy a nagyüzemi szarvasmarhatartás hozzájárul a klímaváltozáshoz – függetlenül attól, hogy a tejükért vagy a húsukért tartják az állatokat. Éppen ezért fordulnak egyre többen az alternatív élelmiszerekhez.

A tejtermelők pedig nincsenek könnyű helyzetben: a csökkenő árak közepette egyre nagyobb teret hódítanak a növényi alapú alternatív italok, és az sem tartja vissza a fogyasztókat, hogy ezeket már sok országban a jogszabályok értelmében nem lehet „tejnek” nevezni. Most pedig úgy tűnik, újabb riválist kapnak: a laborban előállított, szintetikus tejsavót.

Ugyan maga a tejfogyasztás csökkenő tendenciát mutat, még mindig népszerűek a joghurtok és a sajtok.

Ezekhez pedig a tehéntejből származó savó a legfontosabb összetevő. Ez egy relatív semleges ízű fehérje, és számtalan élelmiszer összetevőjeként szolgál, kezdve a csecsemőtápszerektől egészen a felnőtteknek szánt étrend kiegészítőkig. A piaca óriási, mivel egyre nagyobb az igény a tejsavóból (általában az angol neve, a „whey” szerepel a termékek csomagolásán) készült fehérjekészítmények iránt, mivel a fogyasztó már fehérjét szeretne látni mindenben, az energiaszeletektől a turmixokig.

Jelenleg az Egyesült Államok az egyik legnagyobb exportőre ezeknek a termékeknek, melyek évi 10 milliárdos forgalmat hoznak. A BCC kutatóintézet szerint ez a szektor évente 6 százalékot fog nőni egészen 2023-ig.

A népszerűsége ellenére azonban az összes savó állati eredetű, ami a klíma és egészségtudatos fogyasztók számára nagy negatívum.

Ryan Pandya pont ebben látta meg a lehetőséget. Ő szeretne lenni a világon az első, aki előállítja a nem állati eredetű savófehérjét a San Franciscóban működő Perfect Day nevű cégével. Pandya és üzlettársa, Perumal Ghandi mindketten vegánok – akárcsak a legtöbb élelmiszeripari startup kitalálója. Azonban

ahelyett, hogy a gyengébb minőségű vegán tejtermék alternatívákkal próbálnák elérni a megszokott ízeket, úgy döntöttek, megpróbálják állatok nélkül reprodukálni ugyanazt a terméket.

Ehhez pedig az élesztőgombákhoz és baktériumokhoz fordultak segítségért, melyek segítségével szeretnének olyan fehérjéket létrehozni, aminek az íze a tejéhez hasonló.

Öt évvel ezelőtt a Perfect Day csatlakozott a szintetikus biológiai gyorsítók kutatásával foglalkozó IndieBio-hoz, mely olyan mikrobákat keresett, amivel működő tejfehérjéket lehetne előállítani. Mára több mint 60 alkalmazottal és 60 millió dolláros támogatással rendelkeznek, és egy tonnányi laborban létrehozott savóval büszkélkedhetnek (összehasonlításképpen: az USA-ban évente 200 ezer tonna savó fogy).

Az előző év végén pedig csatlakozott a projekthez az Archer Daniels Midland mezőgazdasági óriáscég is. „Amikor valami olyat gyártasz, ami már létezik, akkor az árnak kulcsszerepe van.” – mondta Victoria de la Hierga, az ADM Ventures alelnöke. A befektetés célja ugyanis, hogy

a laborban növesztett savó a fogyasztók számára is megfizethető alternatívát jelentsen.

Ugyan a technológia még kezdeti stádiumban van, de a Perfect Day állítása szerint a laborban előállított tejsavóhoz 98 százalékkal kevesebb vízre, és 65 százalékkal kevesebb energiára van szükség, mintha ugyanennyit hagyományos módon tehenekkel termeltetnének meg. Reményeik szerint egy nap sikerül engedélyeztetniük a hozzávalókat, és ezáltal az élelmiszergyártók számára elérhető lesz a termékük. Ráadásul állításuk szerint az általuk kifejlesztett technológia bárhol alkalmazható, akár forróbb égöveken is (a szarvasmarhák rosszul viselik a hőséget).

Egy másik élelmiszeripari startup, a New Culture eközben azon dolgozik, hogy összetevő helyett készterméket állítson elő: sajtot, a szintén laborban növesztett összetevőből, kazeinből. Első sikeres kísérletük eredményeképp

már létrehoztak egy rendkívül nyúlós sajtót, ami véleményük szerint a mozzarella alternatívája lehet

– ez az USA-ban legnagyobb mennyiségben fogyasztott sajtféleség. Egy harmadik startup, a Motif Ingredients pedig 90 millió dolláros támogatással kutatja azokat laborban előállítható tejfehérjéket, melyek segítségével az összetevők íze és állaga is javítható.

Még ha sikerrel is járnak, nem fogjuk egyhamar a boltok polcain találni a laborban növesztett tejtermékeket – ahogyan a húsfélék esetében sem olyan gyors a folyamat. A szakértők szerint

a legnagyobb probléma az engedélyeztetési eljárás lesz, és vélhetően a génmódosított szervezetekhez hasonló szigorral fognak eljárni a hatóságok.

Amennyiben mégis sikerül a boltok polcaira juttatni az árut, még mindig le kell nyomni a fogyasztók torkán, és a „laborban növesztett” címke nem hangzik túl bizalom gerjesztően. Mint ahogy az sem, hogy az elkészítéséhez olyan mikrobákat használtak, mint az élesztőgombák és baktériumok.

Forrás: 
Bloomberg

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecskesajt sült dióval, áfonyával

Tusz Emese élete alapjaiban megváltozott, amikor otthagyta tanári állását, és kecskesajtkészítéssel kezdett foglalkozni. Azt mondja, nem bánta meg a döntést, imádja a szabadságot és a kreativitást, amit az új munkája nyújt.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Már dolgoznak a "vegán csirkén"

Az Egyesült Királyság legnagyobb pékséglánca már dolgozik egy csirkehúst helyettesíteni kívánó vegán terméken. A vásárlók imádták a növényi "kolbásszal" töltött péksüteményüket, ezért tovább bővítik az izgalmas ízvilágú vegán menüt.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.

A Nestlé csaknem 2 milliárd svájci frankot ruház be a csomagolási megoldások fejlesztésébe

Csaknem 2 milliárd svájci frankot ruház be a Nestlé, hogy áttérjen az újonnan gyártott műanyagokról az élelmiszeripari minőségű újrahasznosított műanyagok használatára és felgyorsítsa az innovatív fenntartható csomagolási megoldások fejlesztését - közölte a svájci élelmiszeripari vállalat csütörtökön.

Ismét útnak indította iskolai edukációs roadshowját a Tej Terméktanács

„Van itthon tej” elnevezéssel ismét útnak indította iskolai edukációs kampányát a Tej Terméktanács, amelynek célja a tejfogyasztás népszerűsítése, valamint a tej pozitív élettani hatásainak bemutatása a gyermekek számára.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Spektroszkópia segít értékelni a hús minőségét

Marhahús minőségének értékelésekor hagyományosan egy szakértő ellenőrzi a hús színét, a rostok mintázatát (márványozottság), a hasított súlyt stb. Az ilyen mérés azonban időigényes és lényegesen függ az illető szakértő szubjektív véleményétől.