Back to top

Laborhús után itt a labortej

A tejből származó fehérjékből készült termékek éves kereskedelme több millió dollárra rúg. Mi lenne, ha ezeket a termékeket tehenek nélkül is elő lehetne állítani?

Amíg a húsfélék esetében kétféle alternatíva is létezik – növényi alapú, vagy laboratóriumban növesztetett – addig a tejtermékek esetében csak előbbi termékekről hallottunk - legalábbis eddig.

Számtalan tanulmány született arról, hogy a nagyüzemi szarvasmarhatartás hozzájárul a klímaváltozáshoz – függetlenül attól, hogy a tejükért vagy a húsukért tartják az állatokat. Éppen ezért fordulnak egyre többen az alternatív élelmiszerekhez.

A tejtermelők pedig nincsenek könnyű helyzetben: a csökkenő árak közepette egyre nagyobb teret hódítanak a növényi alapú alternatív italok, és az sem tartja vissza a fogyasztókat, hogy ezeket már sok országban a jogszabályok értelmében nem lehet „tejnek” nevezni. Most pedig úgy tűnik, újabb riválist kapnak: a laborban előállított, szintetikus tejsavót.

Ugyan maga a tejfogyasztás csökkenő tendenciát mutat, még mindig népszerűek a joghurtok és a sajtok.

Ezekhez pedig a tehéntejből származó savó a legfontosabb összetevő. Ez egy relatív semleges ízű fehérje, és számtalan élelmiszer összetevőjeként szolgál, kezdve a csecsemőtápszerektől egészen a felnőtteknek szánt étrend kiegészítőkig. A piaca óriási, mivel egyre nagyobb az igény a tejsavóból (általában az angol neve, a „whey” szerepel a termékek csomagolásán) készült fehérjekészítmények iránt, mivel a fogyasztó már fehérjét szeretne látni mindenben, az energiaszeletektől a turmixokig.

Jelenleg az Egyesült Államok az egyik legnagyobb exportőre ezeknek a termékeknek, melyek évi 10 milliárdos forgalmat hoznak. A BCC kutatóintézet szerint ez a szektor évente 6 százalékot fog nőni egészen 2023-ig.

A népszerűsége ellenére azonban az összes savó állati eredetű, ami a klíma és egészségtudatos fogyasztók számára nagy negatívum.

Ryan Pandya pont ebben látta meg a lehetőséget. Ő szeretne lenni a világon az első, aki előállítja a nem állati eredetű savófehérjét a San Franciscóban működő Perfect Day nevű cégével. Pandya és üzlettársa, Perumal Ghandi mindketten vegánok – akárcsak a legtöbb élelmiszeripari startup kitalálója. Azonban

ahelyett, hogy a gyengébb minőségű vegán tejtermék alternatívákkal próbálnák elérni a megszokott ízeket, úgy döntöttek, megpróbálják állatok nélkül reprodukálni ugyanazt a terméket.

Ehhez pedig az élesztőgombákhoz és baktériumokhoz fordultak segítségért, melyek segítségével szeretnének olyan fehérjéket létrehozni, aminek az íze a tejéhez hasonló.

Öt évvel ezelőtt a Perfect Day csatlakozott a szintetikus biológiai gyorsítók kutatásával foglalkozó IndieBio-hoz, mely olyan mikrobákat keresett, amivel működő tejfehérjéket lehetne előállítani. Mára több mint 60 alkalmazottal és 60 millió dolláros támogatással rendelkeznek, és egy tonnányi laborban létrehozott savóval büszkélkedhetnek (összehasonlításképpen: az USA-ban évente 200 ezer tonna savó fogy).

Az előző év végén pedig csatlakozott a projekthez az Archer Daniels Midland mezőgazdasági óriáscég is. „Amikor valami olyat gyártasz, ami már létezik, akkor az árnak kulcsszerepe van.” – mondta Victoria de la Hierga, az ADM Ventures alelnöke. A befektetés célja ugyanis, hogy

a laborban növesztett savó a fogyasztók számára is megfizethető alternatívát jelentsen.

Ugyan a technológia még kezdeti stádiumban van, de a Perfect Day állítása szerint a laborban előállított tejsavóhoz 98 százalékkal kevesebb vízre, és 65 százalékkal kevesebb energiára van szükség, mintha ugyanennyit hagyományos módon tehenekkel termeltetnének meg. Reményeik szerint egy nap sikerül engedélyeztetniük a hozzávalókat, és ezáltal az élelmiszergyártók számára elérhető lesz a termékük. Ráadásul állításuk szerint az általuk kifejlesztett technológia bárhol alkalmazható, akár forróbb égöveken is (a szarvasmarhák rosszul viselik a hőséget).

Egy másik élelmiszeripari startup, a New Culture eközben azon dolgozik, hogy összetevő helyett készterméket állítson elő: sajtot, a szintén laborban növesztett összetevőből, kazeinből. Első sikeres kísérletük eredményeképp

már létrehoztak egy rendkívül nyúlós sajtót, ami véleményük szerint a mozzarella alternatívája lehet

– ez az USA-ban legnagyobb mennyiségben fogyasztott sajtféleség. Egy harmadik startup, a Motif Ingredients pedig 90 millió dolláros támogatással kutatja azokat laborban előállítható tejfehérjéket, melyek segítségével az összetevők íze és állaga is javítható.

Még ha sikerrel is járnak, nem fogjuk egyhamar a boltok polcain találni a laborban növesztett tejtermékeket – ahogyan a húsfélék esetében sem olyan gyors a folyamat. A szakértők szerint

a legnagyobb probléma az engedélyeztetési eljárás lesz, és vélhetően a génmódosított szervezetekhez hasonló szigorral fognak eljárni a hatóságok.

Amennyiben mégis sikerül a boltok polcaira juttatni az árut, még mindig le kell nyomni a fogyasztók torkán, és a „laborban növesztett” címke nem hangzik túl bizalom gerjesztően. Mint ahogy az sem, hogy az elkészítéséhez olyan mikrobákat használtak, mint az élesztőgombák és baktériumok.

Forrás: 
Bloomberg

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felvették a kesztyűt az esztelen pazarlás ellen

Törvényt hoztak az élelmiszerpazarlás ellen Lengyelországban, amelyet a napokban írt alá a köztársasági elnök. Aki megszegi, komoly pénzbüntetésre számíthat az elpazarolt élelmiszer mennyiségének függvényében.

Nem vitték el a gólyák a nyarat

A néphagyomány úgy tartja, a gólyákkal érkezik a tavasz, és amikor útra kelnek elviszik magukkal a nyarat. Ám az idén úgy tűnik, a nyár még legalább egy hónapig marad. Ez jó hír az aratásra készülőknek, a borászoknak, az utószezonban nyaralóknak, ám ellentmond a több száz éves megfigyeléseknek. Kezdhetünk hozzászokni, hogy az időjárást figyelve nem jön be az évszázados forgatókönyv?

Így kell elkészíteni a tojást, hogy megmaradjanak benne az értékes tápanyagok

Hogyan lesz a legegészségesebb a tojásból készült ételünk? Sütve vagy főve?

Szabadon jönnek-mennek a tehenek: fejőrobot a kisgazdaságban

Munkaerőhiánnyal nem csak a nagyobb mezőgazdasági üzemek, hanem a kisebb gazdaságok is küszködnek manapság. A Csákberény melletti Orond-pusztai tehenészet egy magyar családi vállalkozásból született 14 éve, ahol már mintagazdasági körülmények között készítenek tejtermékeket és sajtokat. A fejős állomány egyelőre 20 tehénből áll.

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

A világ legnagyobb farmjai: 100 ezer tehén 9 millió hektáron

A világ legnagyobb farmjairól közölt válogatást az agrarheute.de német agrár szakportál. Kínában, Ausztráliában és például Szaúd-Arábiában is találni olyan cégeket, amelyek többmillió hektáron gazdálkodnak, ahol - adott esetben - több százezer tehén ad tejet.

Elmarad a várakozásoktól az online élelmiszervásárlás piacának fejlődése Németországban

Nem váltotta be a szolgáltatók reményeit a friss élelmiszerek internetes értékesítésének piaca Németországban - írták szerdán német hírportálok azzal kapcsolatban, hogy a német posta (Deutsche Post) DHL nevű expressz kézbesítő vállalkozása beszüntette az együttműködést a világ egyik legnagyobb online áruháza, az Amazon élelmiszereket árusító részlegével (Amazon Fresh).

No-deal Brexit: 45 ezer tejelő marhát kellene levágni?

A napokban reppent fel a hír, hogy akár 45 ezer fejős tehén is vágóhídra kerülhet Észak-Írországban, amennyiben nem sikerül a megegyezni az Egyesült Királyságnak az Európai Unióval. Az ágazati szereplők azonban azt nyilatkozták, szó sincs ilyen tervekről.