Back to top

Laborhús után itt a labortej

A tejből származó fehérjékből készült termékek éves kereskedelme több millió dollárra rúg. Mi lenne, ha ezeket a termékeket tehenek nélkül is elő lehetne állítani?

Amíg a húsfélék esetében kétféle alternatíva is létezik – növényi alapú, vagy laboratóriumban növesztetett – addig a tejtermékek esetében csak előbbi termékekről hallottunk - legalábbis eddig.

Számtalan tanulmány született arról, hogy a nagyüzemi szarvasmarhatartás hozzájárul a klímaváltozáshoz – függetlenül attól, hogy a tejükért vagy a húsukért tartják az állatokat. Éppen ezért fordulnak egyre többen az alternatív élelmiszerekhez.

A tejtermelők pedig nincsenek könnyű helyzetben: a csökkenő árak közepette egyre nagyobb teret hódítanak a növényi alapú alternatív italok, és az sem tartja vissza a fogyasztókat, hogy ezeket már sok országban a jogszabályok értelmében nem lehet „tejnek” nevezni. Most pedig úgy tűnik, újabb riválist kapnak: a laborban előállított, szintetikus tejsavót.

Ugyan maga a tejfogyasztás csökkenő tendenciát mutat, még mindig népszerűek a joghurtok és a sajtok.

Ezekhez pedig a tehéntejből származó savó a legfontosabb összetevő. Ez egy relatív semleges ízű fehérje, és számtalan élelmiszer összetevőjeként szolgál, kezdve a csecsemőtápszerektől egészen a felnőtteknek szánt étrend kiegészítőkig. A piaca óriási, mivel egyre nagyobb az igény a tejsavóból (általában az angol neve, a „whey” szerepel a termékek csomagolásán) készült fehérjekészítmények iránt, mivel a fogyasztó már fehérjét szeretne látni mindenben, az energiaszeletektől a turmixokig.

Jelenleg az Egyesült Államok az egyik legnagyobb exportőre ezeknek a termékeknek, melyek évi 10 milliárdos forgalmat hoznak. A BCC kutatóintézet szerint ez a szektor évente 6 százalékot fog nőni egészen 2023-ig.

A népszerűsége ellenére azonban az összes savó állati eredetű, ami a klíma és egészségtudatos fogyasztók számára nagy negatívum.

Ryan Pandya pont ebben látta meg a lehetőséget. Ő szeretne lenni a világon az első, aki előállítja a nem állati eredetű savófehérjét a San Franciscóban működő Perfect Day nevű cégével. Pandya és üzlettársa, Perumal Ghandi mindketten vegánok – akárcsak a legtöbb élelmiszeripari startup kitalálója. Azonban

ahelyett, hogy a gyengébb minőségű vegán tejtermék alternatívákkal próbálnák elérni a megszokott ízeket, úgy döntöttek, megpróbálják állatok nélkül reprodukálni ugyanazt a terméket.

Ehhez pedig az élesztőgombákhoz és baktériumokhoz fordultak segítségért, melyek segítségével szeretnének olyan fehérjéket létrehozni, aminek az íze a tejéhez hasonló.

Öt évvel ezelőtt a Perfect Day csatlakozott a szintetikus biológiai gyorsítók kutatásával foglalkozó IndieBio-hoz, mely olyan mikrobákat keresett, amivel működő tejfehérjéket lehetne előállítani. Mára több mint 60 alkalmazottal és 60 millió dolláros támogatással rendelkeznek, és egy tonnányi laborban létrehozott savóval büszkélkedhetnek (összehasonlításképpen: az USA-ban évente 200 ezer tonna savó fogy).

Az előző év végén pedig csatlakozott a projekthez az Archer Daniels Midland mezőgazdasági óriáscég is. „Amikor valami olyat gyártasz, ami már létezik, akkor az árnak kulcsszerepe van.” – mondta Victoria de la Hierga, az ADM Ventures alelnöke. A befektetés célja ugyanis, hogy

a laborban növesztett savó a fogyasztók számára is megfizethető alternatívát jelentsen.

Ugyan a technológia még kezdeti stádiumban van, de a Perfect Day állítása szerint a laborban előállított tejsavóhoz 98 százalékkal kevesebb vízre, és 65 százalékkal kevesebb energiára van szükség, mintha ugyanennyit hagyományos módon tehenekkel termeltetnének meg. Reményeik szerint egy nap sikerül engedélyeztetniük a hozzávalókat, és ezáltal az élelmiszergyártók számára elérhető lesz a termékük. Ráadásul állításuk szerint az általuk kifejlesztett technológia bárhol alkalmazható, akár forróbb égöveken is (a szarvasmarhák rosszul viselik a hőséget).

Egy másik élelmiszeripari startup, a New Culture eközben azon dolgozik, hogy összetevő helyett készterméket állítson elő: sajtot, a szintén laborban növesztett összetevőből, kazeinből. Első sikeres kísérletük eredményeképp

már létrehoztak egy rendkívül nyúlós sajtót, ami véleményük szerint a mozzarella alternatívája lehet

– ez az USA-ban legnagyobb mennyiségben fogyasztott sajtféleség. Egy harmadik startup, a Motif Ingredients pedig 90 millió dolláros támogatással kutatja azokat laborban előállítható tejfehérjéket, melyek segítségével az összetevők íze és állaga is javítható.

Még ha sikerrel is járnak, nem fogjuk egyhamar a boltok polcain találni a laborban növesztett tejtermékeket – ahogyan a húsfélék esetében sem olyan gyors a folyamat. A szakértők szerint

a legnagyobb probléma az engedélyeztetési eljárás lesz, és vélhetően a génmódosított szervezetekhez hasonló szigorral fognak eljárni a hatóságok.

Amennyiben mégis sikerül a boltok polcaira juttatni az árut, még mindig le kell nyomni a fogyasztók torkán, és a „laborban növesztett” címke nem hangzik túl bizalom gerjesztően. Mint ahogy az sem, hogy az elkészítéséhez olyan mikrobákat használtak, mint az élesztőgombák és baktériumok.

Forrás: 
Bloomberg

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem kell most a tej senkinek

Összeomlik az Egyesült Királyság tejpiaca, a kárt a koronavírus járvány okozza. A kereslet megcsappant, a feldolgozók nem tudják kifizetni a termelőket, és a tejfelesleget már csak a biogáz üzemekben tudják elhelyezni.

Kenyérművészet: ötlet az otthon ülős Húsvétra

Ebben a kényszerű „otthonmaradós” időszakban a hobbipékek országa lettünk, hiszen rengetegen ütik el az időt házi kenyérsütéssel. Ezt igen kreatívan is lehet művelni, elég csak a „bread art” kifejezésre rákeresni az interneten…

Veszélyes rovarok világ körüli úton

Mérgező rovarok – például a közismert fekete özvegy pókok – akár az egész világot körbeutazhatják peszticiddel nem kezelt élelmiszerszállító konténerek belsejében.

A méhek pótlását is akadályozza a világjárvány

A kanadai méhészek hívták fel a figyelmet arra, hogy a lezárt határok miatt a méheket nehezebb pótolni, megvásárolni. Ez pedig jóval alacsonyabb hozamot eredményez majd.

Tindalláció a konyhában

Mit tegyünk, ha már nincs hely a fagyasztóban? Arra az esetre van egy régóta ismert, de ritkán alkalmazott módszer, amellyel megmenthetjük a felesleges húsételeket, hosszú távra tartósíthatjuk, és tehetünk az élelmiszer pazarlás ellen.

Nyár végén kezdjük a felkészülést a tavaszi fagyvédelemre

Jól ismerjük a tavaszi fagyokat, de a klímaváltozás hatására nagyobb károkra lehet számítani, különösen akkor, amikor az enyhe tél után nagyon korán indul a virágzás, mint az idén is. Hogyan lehet fölkészíteni a gyümölcsfákat erre a megpróbáltatásra? Többféle megoldás létezik a fagyvédelemre, a környezet és a növény kezelésével.

Élelmiszer kiszállítással pótolhatják jövedelmüket a taxisok

A taxisok munkáját is felül írja a koronavírus járvány. A személyfuvarozással foglalkozó Uber, az Egyesült Államokban étel- és gyógyszer kiszállítási lehetőséggel pótolja a sofőrök kieső jövedelmét.

A krízishelyzetben is segítik a nélkülözőket

A koronavírus-járvány közepette a nélkülözők helyzete még bizonytalanabbá vált. Ez azt is jelenti, hogy különösen fontos szerepük van most az őket segítő szervezeteknek. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 300 ezer nélkülöző ellátását segíti országszerte ezekben a hetekben is.

Gazdálkodás koronavírus idején

Távolságtartók lettünk. A koronavírus miatt ma mindenkinek minél távolabb kell maradnia azoktól, akikkel beszélget, akikkel elintéznivalója van. A távolságtartás korábban lenézett tulajdonságnak számított, de 2020 tavaszára ez lett a szokás. Az élet mégsem állhat meg, mert muszáj termelni, termeszteni, a mindennapi élelmiszert előállítani. A kialakult helyzetről és modus vivendiről gazdasági vezetőket kérdeztünk.

Jelentős csökkenésre számítanak az édességgyártók

Több mint tíz százalékkal mérséklődhet a húsvéti üreges csokoládéfigurák forgalma, amely tavaly 5 milliárd forintot tett ki - mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke szerdán online sajtótájékoztatón.