Back to top

A kabasólyom a gyors röptű sarlósfecskét is elkapja

A kabasólyom a legészakibb területek kivételével Európában szinte mindenütt előfordul, de sehol sem gyakori. Magyarországon is elterjedt, költ a folyókat kísérő ártéri erdőkben éppen úgy, mint a kisebb erdőfoltokban, fasorokban, ligetekben, de fészkel a városokban is.

Budapesten például éveken át költött a Farkasréti temetőben, rendszeresen láttam és hallottam őket, a kirepülés után a fiatalokat is, de az utóbbi években sajnos már nem látom és nem hallom őket. Költött teljesen városi környezetben, például Zuglóban egy magányos nyárfán épült dolmányosvarjú-fészekben.

A felmérések, illetve becslések szerint hazánkban körülbelül 1500 pár él.

Afrikában telelő ragadozónk

A kabasólyom vércse nagyságú, hegyes szárnyú ragadozó, a tojó több más ragadozóhoz hasonlóan valamivel nagyobb a hímnél. Fejtetője, tarkója és barkója fekete, torka és a fej oldala fehér, háta és szárnyfedői kékes árnyalatú palaszürkék. Begye és melle fehér alapon fekete hosszanti foltokkal mintázott, gatyája és alsó farkfedői élénk rozsdavörösek. Farktollai a két középső kivételével harántsávosak, csüdje élénksárga. A repülő madáron a fej jellegzetes mintázata és a gatya, valamint az alsó farkfedők rozsdavörös színe tűnik fel. A fiatalok első tollruhája felül sötétebb, egyes tollak rozsdásan szegettek, a gatya és az alsó farkfedők szürkék.

A kabasólyomnak párzási időben és később a fészek körül gyakran hallatott hangja hangos és nagyon jellegzetes „ki-ki-ki-ki-ki”. Majd mindig röptében hallatja.

Vonuló madár, a telet Afrika déli felén tölti. Tavasszal április végén, május első napjaiban érkezik, de fiókái önállósodása után augusztus utolsó napjaiban, szeptemberben már újra dél felé repül. Tavasszal a hímek néha néhány nappal a tojók előtt érkeznek, máskor már párban bukkannak fel a költőhelyen. A még pár nélküli hímek sűrűn hallatják éles hangjukat, és magukat mutogatva repülnek választott territóriumuk felett. A már párba állt madarak gyakran nászrepülnek, de közben, a vörösvércsével ellentétben, nem adnak hangot, némán repülnek. A párok, hasonlóan más sólyomfélékhez, fészket nem építenek. Más madarak, leggyakrabban varjak és szarkák elhagyott otthonait foglalják el. Általában a magasan a koronában lévő fészkeket lakják, ahonnan mindenfelé jó kilátásuk nyílik. A párok évente csak egyszer költenek, de ha a fészekalj korán megsemmisül, pótköltés lehetséges. A tojások száma többnyire 3, de 2 és 4 is lehet, piszkosfehér alapon barnásan foltosak.

Sok rovart, apró madarat fog

A költés későn, csak júniusban kezdődik. Csak a tojó kotlik, párja látja el eleséggel – többnyire apró madarakkal, s a fészek szélén adja át a kotló tojónak. Az etetések szünetében a hím a közelben őrködik, és veszély esetén hangosan, kiáltva figyelmezteti párját. A közeledő szarkát, dolmányos varjút hevesen támadja, de elűzi akár az egerészölyvet is. Megfigyeltem, hogy még a teljesen ártalmatlan örvös galambot is heves támadással űzte el a fészek közeléből. A tojó néha rövid időre elhagyja a fészket, ilyenkor a hím is ráül a tojásokra. A fiókák 28-29 nap alatt kelnek ki, a pihés apróságokat anyjuk melengeti, a táplálékot a hím hordja a fészekhez.

A tojó apró darabkákat tép a zsákmányból, és úgy eteti a kicsinyeket. A fiatalok egy hónapig maradnak a fészekben. Amikor elhagyják, eleinte a közeli ágakon ülnek, de ha valamelyik öreg madár zsákmánnyal érkezik, nyomban visszatérnek a fészekbe.

Amikor repülni kezdenek, eleinte a közelben maradnak, de később akár több kilométernyire is eltávolodhatnak. Először nagyobb rovarokat fognak, a madarak vadászatára szüleik tanítják őket. A kabasólyom a levegőben vadászik. Sok rovart, például nagyobb szitakötőket fog, de rendszeresen zsákmányol apró madarakat is. A kései költés arra szolgál, hogy mivel a fiókaetetés idején nagyon sok fiatal, még tapasztalatlan fecske repül, ezeket könnyen el tudja kapni. De elfogja a rendkívül gyors sarlósfecskét is. A rovarokat még a levegőben elfogyasztja, a madarakkal egy faágra, néha a földre száll.

A kabasólyom védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Disznók a kertben

Aktuális probléma a vaddisznó belterületi megjelenése, különösen a Balaton térségében. Egyre sűrűbb az erdőgazdaságok és vadásztársaságok megkeresése a lakosok részéről, a probléma elhárítása viszont közel sem egyszerű. A Bakonyerdő Zrt. is érintett az ügyben, megkeresésünkre a vadgazdálkodási osztályvezető, Pölöskei Balázsnak átfogó véleményét osztanám meg a témával kapcsolatban olvasóinkkal.

Nem vitték el a gólyák a nyarat

A néphagyomány úgy tartja, a gólyákkal érkezik a tavasz, és amikor útra kelnek elviszik magukkal a nyarat. Ám az idén úgy tűnik, a nyár még legalább egy hónapig marad. Ez jó hír az aratásra készülőknek, a borászoknak, az utószezonban nyaralóknak, ám ellentmond a több száz éves megfigyeléseknek. Kezdhetünk hozzászokni, hogy az időjárást figyelve nem jön be az évszázados forgatókönyv?

A magyar erdők királya

Nem feledkezhetünk meg a zalai, somogyi, valamint a gemenci gímszarvas állományunkról, amely hungarikummá vált. A híres gímszarvas állomány megőrzéséhez azonban továbbra is elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret és a szarvassal való gazdálkodás.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Jogszerű faanyag-kereskedelemmel a magyar erdők védelméért

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar erdő- és favagyon, valamint a jogkövető faanyagkereskedők védelme érdekében a hazai faanyagkereskedelmi lánc egészét felügyeli. A hatóság az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján összegezte a fatermékek jogszerű kereskedelmének alapvető követelményeit. Az összefoglaló tájékoztató ezentúl minden érdeklődő számára elérhető a Nébih honlapján.

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.