Back to top

A kabasólyom a gyors röptű sarlósfecskét is elkapja

A kabasólyom a legészakibb területek kivételével Európában szinte mindenütt előfordul, de sehol sem gyakori. Magyarországon is elterjedt, költ a folyókat kísérő ártéri erdőkben éppen úgy, mint a kisebb erdőfoltokban, fasorokban, ligetekben, de fészkel a városokban is.

Budapesten például éveken át költött a Farkasréti temetőben, rendszeresen láttam és hallottam őket, a kirepülés után a fiatalokat is, de az utóbbi években sajnos már nem látom és nem hallom őket. Költött teljesen városi környezetben, például Zuglóban egy magányos nyárfán épült dolmányosvarjú-fészekben.

A felmérések, illetve becslések szerint hazánkban körülbelül 1500 pár él.

Afrikában telelő ragadozónk

A kabasólyom vércse nagyságú, hegyes szárnyú ragadozó, a tojó több más ragadozóhoz hasonlóan valamivel nagyobb a hímnél. Fejtetője, tarkója és barkója fekete, torka és a fej oldala fehér, háta és szárnyfedői kékes árnyalatú palaszürkék. Begye és melle fehér alapon fekete hosszanti foltokkal mintázott, gatyája és alsó farkfedői élénk rozsdavörösek. Farktollai a két középső kivételével harántsávosak, csüdje élénksárga. A repülő madáron a fej jellegzetes mintázata és a gatya, valamint az alsó farkfedők rozsdavörös színe tűnik fel. A fiatalok első tollruhája felül sötétebb, egyes tollak rozsdásan szegettek, a gatya és az alsó farkfedők szürkék.

A kabasólyomnak párzási időben és később a fészek körül gyakran hallatott hangja hangos és nagyon jellegzetes „ki-ki-ki-ki-ki”. Majd mindig röptében hallatja.

Vonuló madár, a telet Afrika déli felén tölti. Tavasszal április végén, május első napjaiban érkezik, de fiókái önállósodása után augusztus utolsó napjaiban, szeptemberben már újra dél felé repül. Tavasszal a hímek néha néhány nappal a tojók előtt érkeznek, máskor már párban bukkannak fel a költőhelyen. A még pár nélküli hímek sűrűn hallatják éles hangjukat, és magukat mutogatva repülnek választott territóriumuk felett. A már párba állt madarak gyakran nászrepülnek, de közben, a vörösvércsével ellentétben, nem adnak hangot, némán repülnek. A párok, hasonlóan más sólyomfélékhez, fészket nem építenek. Más madarak, leggyakrabban varjak és szarkák elhagyott otthonait foglalják el. Általában a magasan a koronában lévő fészkeket lakják, ahonnan mindenfelé jó kilátásuk nyílik. A párok évente csak egyszer költenek, de ha a fészekalj korán megsemmisül, pótköltés lehetséges. A tojások száma többnyire 3, de 2 és 4 is lehet, piszkosfehér alapon barnásan foltosak.

Sok rovart, apró madarat fog

A költés későn, csak júniusban kezdődik. Csak a tojó kotlik, párja látja el eleséggel – többnyire apró madarakkal, s a fészek szélén adja át a kotló tojónak. Az etetések szünetében a hím a közelben őrködik, és veszély esetén hangosan, kiáltva figyelmezteti párját. A közeledő szarkát, dolmányos varjút hevesen támadja, de elűzi akár az egerészölyvet is. Megfigyeltem, hogy még a teljesen ártalmatlan örvös galambot is heves támadással űzte el a fészek közeléből. A tojó néha rövid időre elhagyja a fészket, ilyenkor a hím is ráül a tojásokra. A fiókák 28-29 nap alatt kelnek ki, a pihés apróságokat anyjuk melengeti, a táplálékot a hím hordja a fészekhez.

A tojó apró darabkákat tép a zsákmányból, és úgy eteti a kicsinyeket. A fiatalok egy hónapig maradnak a fészekben. Amikor elhagyják, eleinte a közeli ágakon ülnek, de ha valamelyik öreg madár zsákmánnyal érkezik, nyomban visszatérnek a fészekbe.

Amikor repülni kezdenek, eleinte a közelben maradnak, de később akár több kilométernyire is eltávolodhatnak. Először nagyobb rovarokat fognak, a madarak vadászatára szüleik tanítják őket. A kabasólyom a levegőben vadászik. Sok rovart, például nagyobb szitakötőket fog, de rendszeresen zsákmányol apró madarakat is. A kései költés arra szolgál, hogy mivel a fiókaetetés idején nagyon sok fiatal, még tapasztalatlan fecske repül, ezeket könnyen el tudja kapni. De elfogja a rendkívül gyors sarlósfecskét is. A rovarokat még a levegőben elfogyasztja, a madarakkal egy faágra, néha a földre száll.

A kabasólyom védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

Tömött város, üres határ – hol a biodiverzitás?

Rovar- és madárfajok tűnnek el nyomtalanul, az élőhelyek alapvető feltételei szűnnek meg napról napra, ahol az állatok nem tudnak megmaradni és száműzötté válnak.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Az önkéntes faültetés elmaradt, a munkát elvégezte a NYÍRERDŐ Zrt.

A járványügyi helyzetre való tekintettel a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészet nem tartotta meg a márciusban meghirdetett önkéntes faültetési programjait.

Ha görénynél működik, talán az embernél is

Megkezdődtek a Covid-19 elleni oltóanyag klinikai teszteléseinek első fázisai Ausztráliában. A CSIRO az ausztrál kormány tudományos ügynöksége januárban csatlakozott a CEPI vakcinafejlesztésre specializálódó globális szervezet munkájába, hogy segítsen a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésében.

Nébih: szigorú feltételekkel vágható a madárinfluenzás területről a baromfi

Madárinfluenza miatt korlátozás alatt álló területről csak szigorú szabályokkal fogadhatnak baromfit azonnali vágásra a vágóhidak, és a húsértékesítésre is rendkívüli előírások érvényesek – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatóból.

Elmaradhatatlan feladatok a zöldülő erdőben

Beköszöntött a szeszélyes tavasz. Egyszer 20 fok körüli bársonyos meleggel kecsegtet minket, majd egy hirtelen fordulat után, viharos széllel és havazással kacsintunk vissza a télbe. A járványügyi helyzet mellett, sajnos ezek a hektikus időjárási változások is nagy kihívást jelentenek az erdőfelújítási munkák kivitelezésében az EGERERDŐ Zrt.-nél.

Csongrád megyét is elérte a madárinfluenza

Két Csongrád megyei pecsenyekacsa-tartó gazdaság állományában is kimutatta a madárinfluenza vírusát március 31-én a Nébih laboratóriuma. A két állomány összesen csaknem 200.000 állatának leölése folyamatban van.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.