Back to top

Vodka Csernobilból - megkóstolná?

Egyelőre egyetlen palack létezik belőle: az elkészítésénél használt gabona és víz a Csernobil körüli lezárt zónából származik - ez az első fogyasztói termék, ami a sérült atomerőmű körüli elhagyatott területről kerül ki.

Jim Smith professzor az egyesült királyságbeli Portsmouthi Egyetem kutatója, aki évek óta dolgozik a lezárt övezetben. Egy tudóscsoporttal együtt azt vizsgálják, hogyan regenerálódik a terület a nukleáris katasztrófa után. Az egyik kísérletük volt, hogy rozst termesztettek, melyből aztán megalkották az Atomik nevű vodkát.

A professzor szerint ez az ital pont annyira radioaktív, mint bármely forgalomban lévő társa.

A lepárlás során ugyanis az esetleges szennyeződések a többi melléktermékkel visszamaradnak.

Így hiába volt az alapanyagul szolgáló rozs és chernobili tározóból származó víz enyhén szennyezett, a végterméket tesztelő Southamptoni Egyetem radiológiai laborja sem tudott belőle kimutatni sugárzást.

Az ukrajnai Hidrometeorológiai Intézet munkatársa, Dr. Gennady Laptev szerint a cél az, hogy ne kelljen lemondani erről a területről. A vodka elkészítésével bemutatták, hogy lehetséges olyan terméket létrehozni a sugárfertőzött részen is, amely biztonsággal fogyasztható. Erre tökéletes megoldás a desztillálással készülő termékek előállítása.

Smith azt reméli a különleges származási hellyel rendelkező italtól, hogy az eladásából származó bevételből támogatni tudják a helyi közösségeket, illetve a fennmaradó összeget visszaforgatják a gyártásba. A lezárt zóna körüli települések lakói ugyanis nagy szegénységben élnek, nem jutnak megfelelő élelmiszerekhez, egészségügyi ellátáshoz, de nincs elég munkahely és vállalkozás sem. Smith szerint ugyanis

30 évvel a katasztrófa után nem a sugárzás okozza a legnagyobb problémát a térségnek, hanem a gazdasági fejlesztések hiánya.

És hogy milyen íze van? A londoni Soho negyedben lévő Bar Swift pultosa, Sam Armeye szerint inkább gabona párlatra hasonlít az ital, mint valódi vodkára, sokkal gyümölcsösebb jegyekkel rendelkezik, és érezni rajta a rozs ízét is.

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Mads Mikkelsen a sztárja az új Carlsberg reklámnak

A Carlsberg leleplezte legújabb reklámját, melyben alkoholmentes sörüket népszerűsíti. A vállalat úgy döntött, hogy eljött az ideje az alkoholmentes sörök piacának fellendítéséhez, ezért a Carlsberg 0.0 promóciós reklámjához a híres dán színész, Mads Mikkelsen-t kérték fel, hogy főszereplője legyen a videónak.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Biológiai gombaölő szert fejlesztettek ki tárolási betegségek ellen

A Decco Italia forgalmazza a Nexy nevű biológiai gombaölő szert, amivel az alma, körte és a citrusfélék tárolási betegségeit lehet megelőzni. Az új készítmény szermaradék nélkül akadályozza meg a Botrytis cinerea, a Colletotrichum musae, vagy a Penicillium-fertőzést.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.