Back to top

Felvették a kesztyűt az esztelen pazarlás ellen

Törvényt hoztak az élelmiszerpazarlás ellen Lengyelországban, amelyet a napokban írt alá a köztársasági elnök. Aki megszegi, komoly pénzbüntetésre számíthat az elpazarolt élelmiszer mennyiségének függvényében.

A Deloitte kutatócég statisztikai felmérése szerint

egy közép-európai polgár egy évben átlagosan 235 kilogramm élelmiszert pazarol el, ami Lengyelországban körülbelül 9 millió tonna.

A kormány úgy döntött, hogy felveszi a küzdelmet a pazarlás ellen. Lengyelországban augusztus 14-én Andrzej Duda köztársasági elnök aláírta az élelmiszerpazarlás elleni törvényt, amelynek értelmében

minden nagyobb üzletnek szerződést kell kötnie egy  jótékonysági szervezettel, amely elosztja az el nem adott élelmiszereket a rászorulóknak.

Ezeknek a szervezeteknek meg kell felelniük a törvényben előírt követelményeknek, és az élelmiszert szociális segítségnyújtáshoz, támogatásra szoruló családokhoz, nevelő-gondozási rendszerben résztvevőknek, valamint jótékonysági élelmiszer gyűjtésekhez  kell eljuttatni.

A kötelezettség azokra a kereskedelmi egységekre  vonatkozik, amelyek eladási területe meghaladja a 250 négyzetmétert, és ahol az élelmiszerek értékesítéséből származó bevételek az áruk eladásából származó bevételek legalább felét képezik.

Az kereskedelmi egységnek  a törvény hatálybalépésétől számított öt hónapon belül alá kell írnia az első szerződést a kiválasztott szervezetekkel. Ha nem követik az új szabályokat, pénzbírsággal kell számolniuk az elpazarolt étel mennyiségétől függően.

A rászorulóknak szánt élelmiszer nem lehet hulladék.

A Lengyel Köztársaság elnökének hivatalos honlapján közzétett dokumentum tartalma szerint: olyan élelmiszerek adományozhatóak, amelyek megfelelnek az élelmiszerbiztonság követelményeinek, és amelyeket az élelmiszer vagy a csomagolásának külső megjelenése miatt nem értékesítettek.

A jótékonysági szerződések mellett az áruházaknak oktatási és információs kampányokat kell folytatniuk azzal a céllal, hogy felhívják a vásárlók figyelmét az élelmiszer-pazarlás problémájára, és megtanítsák számukra, hogyan lehet  a vásárolt élelmiszereket ésszerűen kezelni  és felhasználni.

Forrás: 
haps.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Paradicsom-tájfajták árpádföldi honfoglalása

Mi is az a tájfajta, és miért próbáljuk meg a kertünkben termeszteni? Ez egy olyan kérdés, amivel nem tudtam volna mit kezdeni kb. 4 évvel ezelőtt, amikor még csak a piros fürtössel, a nagy befőzővel és a pici, akár sárga vagy egyéb színű koktélparadicsommal találkoztam. Azóta már több mint 20 paradicsom-tájfajta nő árpádföldi kertemben, és nincs megállás a gyűjtemény bővítésében.

Süssünk, főzzünk gyógynövénnyel

Kertünk gyógynövényeit érdemes megismerni az étkezéseinkben betöltött szerepük felől is, vannak ugyanis olyanok, amelyek fűszerek is egyben, ilyen a kakukkfű, a szurokfű, a fokhagyma. Néhány izgalmas és igen finom receptet ajánlunk most ahhoz, hogy a gyógynövények nagyobb teret kapjanak a konyhában is. Jó egészséget hozzá!

Dél-Afrikában is hódít a jövő élelmiszere

A rovarokat a jövő élelmiszerének tartják. Már kapható a belőlük készült liszt, valamint sós és édes csemegék. Néhány étterem kínálatában szerepel pár rovar-ínyencség; Dél-Afrikában pedig megnyílt az első étterem, ahol csak rovarokat szolgálnak fel.

Kecskesajt és „kőműveskézkrém”

Izerné Kiss Helga és családja 2008-ban vágott bele a núbiai kecskék tartásába és tenyésztésébe: foglalkoznak gidák értékesítésével, illetve kecsketejből készítenek joghurtot, túrót, túrókrémet, különböző félkemény sajtokat. Zalaszentgrót Csáford városrészének szőlőhegyén található portájukon termékkóstolóval, vásárlási lehetőséggel várják vendégeiket, és a kecskék megtekintése is sokak számára vonzó program.

Kukorékolhat egy kakas kora reggel? A bíróság döntött!

Aki vidéken él, vagy ott tölti a szabadságát, biztosan hallotta már kora reggel a kakas kukorékolását. Van aki számára ez idilli vagy csak természetes, de olyan is akad, akit annyira idegesít, hogy beperelt egy kakast.

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

A fiatalítás és a generációváltás is a célja az OMÉK szakmai programjainak

A szakmának is változatos programokat kínál a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), amely a kiállítás négy napja alatt számos konferenciának és szakmai előadásnak biztosít helyszínt.

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.

Meddig hat? - Új ismeretterjesztő program és honlap az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem jegyében

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. A probléma súlyosságát felismerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agrárminisztériummal közösen elindította a „Meddig hat?” című ismeretterjesztő és szemléletformáló programot, valamint az ahhoz kapcsolódó tematikus honlapot.