Back to top

Értékes növény- és állatfajok a felhagyott szőlőkben

Noha sok az olyan szőlőültetvény, amely művelésével már régen felhagytak, az élet távolról sem állt meg esetükben: számos növény- és állatfaj lelt otthonra bennük, éppen ezért különös odafigyelésre van szükség az e területeken járók részéről.

A soproni borvidék hazánk egyik legkiemelkedőbb, régi hagyományokra s múltra visszatekintő szőlőtermő területe, ahol a délies kitettségű meleg domboldalak főként száraz gyepein feltört parcellák szolgálnak termőhelyül. E művelt területek élővilága a kisparcellás extenzív gazdálkodás során visszahúzódva, a menedékterületekre – például mezsgyékre, erdőszegélyekre vagy gyepes aljú gyümölcsösökbe – koncentrálódva maradhatott fenn. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó Fertőmelléki-dombsoron 1945-ig volt meghatározó ez a fajta művelés, amelynek a szőlők nagyüzemi átalakítása vetett véget; a kisparcellák körülbelül tizenöt év leforgása alatt eltűntek.

Egyes szőlőterületek művelésének felhagyásával beindultak azok az ökológiai folyamatok, amelyek során a természetesség szempontjából értékesebb növényfajok is meg tudtak telepedni.

Fecskefarkú lepke
Fotó: Pellinger Attila
Sok helyütt a korábbi művelés hatására csak gyomos, siskanádas, elakácosodott vad területek keletkeztek, ugyanakkor természetközeli gyepek mentén felhagyott szőlők másodlagos gyepekké fejlődhettek. A szőlőültetvényeken a legtöbbször a vitéz-, az agár- és a bíboros kosbor jelenik meg, de a fokozottan védett adriai sallangvirág nagyobb magyarországi állományai is e területekhez köthetők. Az értékesebb növényfajok között említhetjük meg az erdei szellőrózsát, a fekete kökörcsint, az árlevelű és borzas lent, a szártalan csüdfüvet, a tavaszi héricset és a csillagőszirózsát. A kétszikűekben gazdag, változatos növény- és a rajta tenyésző rovarvilág szoros kapcsolatban áll egymással: a nektáradó, virágzó kétszikűek s a felhagyott, de még termést hozó szőlőültetvények például a lepkék számára is ideális táplálkozóhelyek lehetnek. Itt él ugyanakkor a magyar tarsza is, amely fajt leginkább a hangja alapján, az alkonyati órákban lehet megtalálni, amikor a gyep alsó régióiból a fűszálak vagy a kétszikű növények magasabb leveleire mászik, s onnan adja ki halk, de jellegzetes hangját.

Az elburjánzó növények fészkelő- és táplálkozóhelyet a madarak, főképp az énekes madarak számára is. Citromsármányok, csukok, vagy éppen poszáták színes hímjei énekelnek szakadatlanul a magasabb pontokon – oszlopok tetején, bokrok csúcsain –, miközben párjaik az örökké éhes fiókákat etetik.

A vegyszeres növényvédelem elterjedése előtti időkben a rovarfogyasztó madarak mesterséges megtelepítése adott reményt a gazdálkodóknak a károkat okozó ízeltlábúak „megfékezésére”; a gazdák költőrudak kihelyezésével próbálták biztosítani a feltételeket a szorgalmas rovarpusztító cinegék megtelepedéséhez. A környezet terhelését csökkentő biogazdálkodás során e megoldások ma is használhatók extenzíven művelt gyümölcsösökben is, de érdemes tájékozódni a fészekodúk alkalmazásának gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban. A nemzetipark-igazgatóság tapasztalatai azt mutatják, a felhagyott szőlők, gyümölcsösök sok esetben illegális szemétlerakókká válnak. Ezek ellenőrizhetetlenül szennyezhetik a talajt, az élővizeket, s veszélyt jelenthetnek állatra és emberre egyaránt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felrobban a bio növényvédő szerek piaca – évi 21,3 százalékos növekedést jósolnak

A támogató szabályozás, az ökológiai élelmiszerek iránti fokozott fogyasztói igény és a következő generációs DNS-szekvenálás új növekedési lehetőségeket biztosít - 21,3 éves növekedési ráta várható.

Menő "Máltai Szeretetszolgálatos" táska a Spar-nál

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai varrodájában készülő vászontáskákat értékesítenek mostantól az INTERSPAR hálózatában. Az eladások a hátrányos helyzetű település varróüzemében dolgozó lányokat és édesanyákat segítik, miközben környezetbarát alternatívát nyújtanak a bevásárlás során.

Fekete lepellel takarták le standjaikat a zöldség- és gyümölcsárusok

A baden-würtenbergi Freiburgban (október elején), a gyümölcs- és zöldségárusok 5 percig fekete lepellel takarták le áruikat. Tüntetésükkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg bajor mintára zajló „Fajok sokfélesége- Mentsétek meg a méheket” elnevezésű népi kezdeményezés kizárólag a (helyi) termelőkre hárítja a felelősséget és rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket.

Rajtaütés a szüreten

Szervezett bűnözői bandát buktatott le a rendőrség, akik a gyanú szerint több mint 160 illegális szedőmunkást „közvetítettek ki” a francia szőlőbirtokokra, számol be az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol). A rendőrség 167 illegális vendégmunkást azonosított négy Lyon-környéki szőlőgazdaságban az Europol által koordinált bolgár-francia közös razzia keretében.

Dán-svéd "biotermék" szakmai tanulmányutat szervez a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága a Nordic Organic malmöi ökológiai kiállítás köré épített szakmai tanulmányutat szervez tagjai számára. A dán-svéd szakmai tanulmányútra elsősorban azon élelmiszeripari tagok jelentkezését várja az igazgatóság, akik biotermékeket gyártanak és/vagy érdeklődnek a különböző termékfejlesztési lehetőségek iránt.

Országos rendezvénysorozat indul „A Táj Nemzetközi Napja” alkalmából

Az Európa Tanács kezdeményezésére az Európai Táj Egyezmény megnyitásának napját, október 20-át 2017-től A Táj Nemzetközi Napjaként ünnepeljük Európa-szerte. Idehaza több szervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez, és idén is változatos programokkal igyekeznek felhívni a tájaink értékeire és védelmére a lakosság figyelmét. Ebben az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium mintaprojektjei is segítséget nyújtanak.

Unilever - 100 ezer tonnával kevesebb műanyag

Az Unilever 2025-ig több mint százezer tonnával csökkenti a felhasznált műanyag csomagolóanyagok volumenét, és a felére csökkenti a felhasznált "szűz" (azaz nem újrahasznosított, közvetlenül kőolajból készülő) műanyagok mennyiségét - közölte a világ egyik legnagyobb, fogyasztási cikkeket gyártó vállalata az MTI-vel kedden.

Mennyire veszélyes a szúnyogirtás a méhekre?

Hogyan zajlik Magyarországon a szúnyogirtás? Milyen környezetkárosító hatását ismerjük a védekezésnek? Mi lesz a méhekkel? – kérdezték olvasóink szerkesztőségünktől, mi pedig továbbítottuk a kérdéseket az országos szúnyogirtást koordináló Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak. A választ az alábbiakban változatlan formában adjuk közre.

Ki fizet mangalica kolbásszal a fogtömésért?

Az élelem a legjobb fizetőeszköz - vallja Rendek Olga, aki férjével együtt 30 éve gazdálkodik a Felső-Kiskunsági Homokhátságon, a Rendek család egykori portáján. Mangalica hússal, vagy kolbásszal fizetnek a fogtömésért a fogorvosnak és élelem az ára az angol nyelvóráknak is.

A jótékony riolittufa

Sokféle talajjavító anyag létezik, közülük a riolittufa-őrlemény használható a legsokoldalúbban, mert természetes ioncserélő képessége révén szinte minden talajtípuson bevethető.