Back to top

Értékes növény- és állatfajok a felhagyott szőlőkben

Noha sok az olyan szőlőültetvény, amely művelésével már régen felhagytak, az élet távolról sem állt meg esetükben: számos növény- és állatfaj lelt otthonra bennük, éppen ezért különös odafigyelésre van szükség az e területeken járók részéről.

A soproni borvidék hazánk egyik legkiemelkedőbb, régi hagyományokra s múltra visszatekintő szőlőtermő területe, ahol a délies kitettségű meleg domboldalak főként száraz gyepein feltört parcellák szolgálnak termőhelyül. E művelt területek élővilága a kisparcellás extenzív gazdálkodás során visszahúzódva, a menedékterületekre – például mezsgyékre, erdőszegélyekre vagy gyepes aljú gyümölcsösökbe – koncentrálódva maradhatott fenn. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó Fertőmelléki-dombsoron 1945-ig volt meghatározó ez a fajta művelés, amelynek a szőlők nagyüzemi átalakítása vetett véget; a kisparcellák körülbelül tizenöt év leforgása alatt eltűntek.

Egyes szőlőterületek művelésének felhagyásával beindultak azok az ökológiai folyamatok, amelyek során a természetesség szempontjából értékesebb növényfajok is meg tudtak telepedni.

Fecskefarkú lepke
Fotó: Pellinger Attila
Sok helyütt a korábbi művelés hatására csak gyomos, siskanádas, elakácosodott vad területek keletkeztek, ugyanakkor természetközeli gyepek mentén felhagyott szőlők másodlagos gyepekké fejlődhettek. A szőlőültetvényeken a legtöbbször a vitéz-, az agár- és a bíboros kosbor jelenik meg, de a fokozottan védett adriai sallangvirág nagyobb magyarországi állományai is e területekhez köthetők. Az értékesebb növényfajok között említhetjük meg az erdei szellőrózsát, a fekete kökörcsint, az árlevelű és borzas lent, a szártalan csüdfüvet, a tavaszi héricset és a csillagőszirózsát. A kétszikűekben gazdag, változatos növény- és a rajta tenyésző rovarvilág szoros kapcsolatban áll egymással: a nektáradó, virágzó kétszikűek s a felhagyott, de még termést hozó szőlőültetvények például a lepkék számára is ideális táplálkozóhelyek lehetnek. Itt él ugyanakkor a magyar tarsza is, amely fajt leginkább a hangja alapján, az alkonyati órákban lehet megtalálni, amikor a gyep alsó régióiból a fűszálak vagy a kétszikű növények magasabb leveleire mászik, s onnan adja ki halk, de jellegzetes hangját.

Az elburjánzó növények fészkelő- és táplálkozóhelyet a madarak, főképp az énekes madarak számára is. Citromsármányok, csukok, vagy éppen poszáták színes hímjei énekelnek szakadatlanul a magasabb pontokon – oszlopok tetején, bokrok csúcsain –, miközben párjaik az örökké éhes fiókákat etetik.

A vegyszeres növényvédelem elterjedése előtti időkben a rovarfogyasztó madarak mesterséges megtelepítése adott reményt a gazdálkodóknak a károkat okozó ízeltlábúak „megfékezésére”; a gazdák költőrudak kihelyezésével próbálták biztosítani a feltételeket a szorgalmas rovarpusztító cinegék megtelepedéséhez. A környezet terhelését csökkentő biogazdálkodás során e megoldások ma is használhatók extenzíven művelt gyümölcsösökben is, de érdemes tájékozódni a fészekodúk alkalmazásának gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban. A nemzetipark-igazgatóság tapasztalatai azt mutatják, a felhagyott szőlők, gyümölcsösök sok esetben illegális szemétlerakókká válnak. Ezek ellenőrizhetetlenül szennyezhetik a talajt, az élővizeket, s veszélyt jelenthetnek állatra és emberre egyaránt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az emberi test komposztálása lehet a temetkezés zöld alternatívája

A temetkezés után a balzsamozó folyadék, a lebomló fa szennyezheti az élő vizeket, a hamvasztás szén-dioxid kibocsátása egy repülőútéval vetekszik, így nem csoda, ha temetkezési szakemberek keresik a végső nyugalomra helyezés zöld alternatíváit. Ennek egyik módja lehet az emberi test komposztálása.

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

Nélkülözhetetlenek a gazdák a rendkívül értékes vizes élőhely fenntartásában

A február különös jelentőséggel bír a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében: ekkor kezdenek fészkelni a rétisasok, s rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék háborítatlanságát.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Hazaérkezett Gyöngyi gőzös

2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pályájának és az üzemhez tartozó gördülő állománynak a felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése.

Pompázik a kikeleti hóvirág a Duna-menti ligeterdőkben

A legtöbb kora tavaszi, lombfakadás előtt virágzó társához hasonlóan a hóvirág virágzása is erősen függ az időjárástól. Az idei enyhe tél hatására a Kiskunság ártereiben is a szokásosnál hamarabb kezdett nyílni a kikeleti hóvirág, meseszép szőnyeggel borítva be az erdők alját.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Törvénybe iktatják a vidéki szagokat és hangokat

Franciaországban törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei. Erre azért van szükség, mert sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyák terjengő szaga miatt.