Back to top

Növénytermesztés a Marson

Ha az emberek sikeresen gyarmatosítanák a Marsot, a gazdák létfontosságú szerepet töltenének be az ott élők táplálásában. Egy holland tanulmány szerint nem is vagyunk olyan messzire a vörös bolygó talajának kultiválásától. A kutatók szerint kilencféle zöldség termeszthető a marsi talajban.

A paradicsom, a borsó és a póréhagyma csak néhány azok közül a zöldségekből, melyek potenciálisan termeszthetők a vörös bolygón, jelent meg egy holland egyetemen végzett új tanulmányban – írja a Modern Farmer.

A Wageningen Egyetem kutatói tíz különféle növénnyel kísérleteztek szimulált holdi- és marsi, valamint „normál” földi talajban. A talaj a regolitot modellezte, mely a szilárd kérgű égitestek felszínén fizikai aprózódás, illetve kémiai mállás változó arányú hatására képződött törmelékes össz-anyag réteg. A Földön található regolit kialakulásában biológiai folyamatok is közrejátszottak. A regolitfajták jelentős része keményfelszín, de a talaj, illetve a paleotalaj is a regolitréteghez tartozik.

A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a tíz növényből kilenc jól növekedett, de egy, a spenót nem fejlődött jól.

A virágzó növényekből – quinoából, retekből, paradicsomból – képesek voltak ehető terméseket betakarítani. Továbbá kiderült, hogy a földi talajban és a marsi regolitban termesztett növények jobban teljesítettek, mint a holdi teszt- talajokban.

„Nagyon izgatottak voltunk, amikor megláttuk az első olyan paradicsomot, amely a Marsot modellező vörös talajban növekedett. Ez azt jelenti, hogy megtettük a következő lépést a fenntartható, zárt mezőgazdasági ökoszisztéma felé."

– mondta Wieger Wamelink, a tanulmány egyik kutatója.

Az Open Agriculture-ben közzétett tanulmány megállapította, hogy a retek, a kerti zsázsa és a rozs vetőmagjai is termeszthetők ilyen körülmények között.

A múlt hónapban a Közép- Floridai Egyetem két bolygókutatója a New Space-ben közzétett egy tudományos cikket, melyben megvizsgálták, hogy mi kellene egymillió marsi telepes tápanyag- ellátásához. Azt találták, hogy egy ilyen élelmiszer-rendszernek egy évszázadra lenne szüksége ahhoz, hogy elérje az önellátás szintjét, azonban ez alatt az idő alatt az embereknek nagy mennyiségű terményeket kellene szállítaniuk a Földről. A cikk szerzői szerint

a rovartenyésztés és a celluláris mezőgazdaság számottevő lesz majd a marsi lakosság táplálásában. Illetve minden növényt zárt körülmények között kell termeszteni a marsi, külső környezet miatt.

A Wageningeni Egyetem kutatói szerint a marsi, illetve holdi körülmények között történő növénytermesztésben fel lehetne használni a hidroponikát és az aeroponikát, azonban a regolitban növekvő zöldségek termesztése azt jelentené, hogy a gazdasághoz szükséges általános felszerelések mellett csak a magokat kellene elszállítani a Földről.

Forrás: 
Modern Farmer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Itt vetőmag, ott zöldtrágya

A Multi Mag Debrecen Kft. exportcélú vetőmag termeltetésével foglalkozik. Az éves árbevételük körülbelül 1 milliárd forint, de ez évről évre változik. Pál Kutas Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, forgalmuk attól függ, hogy az adott esztendőben mekkora igénnyel jelentkeznek a vevők.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Zöldségbemutató 4 méterrel a tenger szintje alatt

Egy kiváló zöldségbemutatón, jó 4 méterrel a tenger szintje alatt mi sem jut az ember eszébe, mint hogy ezen a helyen 400 éve még bálnavadászok hajtották a ladikjukat. Vajon újabb 400 év múlva mi lesz a holland polderekből? Szeptember utolsó hetében évek óta megnyitja kapuit a Bejo Zaden. A vetőmag-nemesítő és -előállító cég warmenhuizeni kísérleti központja ilyenkor négy napra átjáróházzá válik.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

A baktériumoknak és a gombáknak köszönhetjük, hogy a Föld nem Mars

Mint egy precíz óramű, úgy dolgoznak össze a földben élő mikroszkopikus szervezetek. Pontos és szervezett együttműködésük nélkül sem tisztára szűrt ivóvizünk, sem életet adó talajunk nem lenne, vagyis gyakorlatilag nekik köszönhetjük, hogy nálunk nem olyan a táj, mint a Marson – mutattak rá svájci kutatók.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium

A magyar agrárium sikerét tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.