Back to top

Növénytermesztés a Marson

Ha az emberek sikeresen gyarmatosítanák a Marsot, a gazdák létfontosságú szerepet töltenének be az ott élők táplálásában. Egy holland tanulmány szerint nem is vagyunk olyan messzire a vörös bolygó talajának kultiválásától. A kutatók szerint kilencféle zöldség termeszthető a marsi talajban.

A paradicsom, a borsó és a póréhagyma csak néhány azok közül a zöldségekből, melyek potenciálisan termeszthetők a vörös bolygón, jelent meg egy holland egyetemen végzett új tanulmányban – írja a Modern Farmer.

A Wageningen Egyetem kutatói tíz különféle növénnyel kísérleteztek szimulált holdi- és marsi, valamint „normál” földi talajban. A talaj a regolitot modellezte, mely a szilárd kérgű égitestek felszínén fizikai aprózódás, illetve kémiai mállás változó arányú hatására képződött törmelékes össz-anyag réteg. A Földön található regolit kialakulásában biológiai folyamatok is közrejátszottak. A regolitfajták jelentős része keményfelszín, de a talaj, illetve a paleotalaj is a regolitréteghez tartozik.

A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a tíz növényből kilenc jól növekedett, de egy, a spenót nem fejlődött jól.

A virágzó növényekből – quinoából, retekből, paradicsomból – képesek voltak ehető terméseket betakarítani. Továbbá kiderült, hogy a földi talajban és a marsi regolitban termesztett növények jobban teljesítettek, mint a holdi teszt- talajokban.

„Nagyon izgatottak voltunk, amikor megláttuk az első olyan paradicsomot, amely a Marsot modellező vörös talajban növekedett. Ez azt jelenti, hogy megtettük a következő lépést a fenntartható, zárt mezőgazdasági ökoszisztéma felé."

– mondta Wieger Wamelink, a tanulmány egyik kutatója.

Az Open Agriculture-ben közzétett tanulmány megállapította, hogy a retek, a kerti zsázsa és a rozs vetőmagjai is termeszthetők ilyen körülmények között.

A múlt hónapban a Közép- Floridai Egyetem két bolygókutatója a New Space-ben közzétett egy tudományos cikket, melyben megvizsgálták, hogy mi kellene egymillió marsi telepes tápanyag- ellátásához. Azt találták, hogy egy ilyen élelmiszer-rendszernek egy évszázadra lenne szüksége ahhoz, hogy elérje az önellátás szintjét, azonban ez alatt az idő alatt az embereknek nagy mennyiségű terményeket kellene szállítaniuk a Földről. A cikk szerzői szerint

a rovartenyésztés és a celluláris mezőgazdaság számottevő lesz majd a marsi lakosság táplálásában. Illetve minden növényt zárt körülmények között kell termeszteni a marsi, külső környezet miatt.

A Wageningeni Egyetem kutatói szerint a marsi, illetve holdi körülmények között történő növénytermesztésben fel lehetne használni a hidroponikát és az aeroponikát, azonban a regolitban növekvő zöldségek termesztése azt jelentené, hogy a gazdasághoz szükséges általános felszerelések mellett csak a magokat kellene elszállítani a Földről.

Forrás: 
Modern Farmer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Spektroszkópia segít értékelni a hús minőségét

Marhahús minőségének értékelésekor hagyományosan egy szakértő ellenőrzi a hús színét, a rostok mintázatát (márványozottság), a hasított súlyt stb. Az ilyen mérés azonban időigényes és lényegesen függ az illető szakértő szubjektív véleményétől.

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Ritkább, mint a fehér holló? Albínó örvös légykapók a Pilisben

Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: az 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat. A kutatás eredményeit a holland Ardea tudományos folyóiratban is megjelentetik.