Back to top

"Vészkiáltást" adnak le a növények, ha megtámadják őket

Ugyan a növényeknek az állatokkal ellentétben nincsenek izmaik és reflexeik, ez nem jelenti azt, hogy passzívan „üldögélnek”, amikor valami elkezdi dézsmálni őket. A Cornell Egyetem új kutatása szerint nagyon is védekeznek, amikor támadás fenyegeti őket.

Azt már tudjuk, hogy amikor a növényt valamilyen támadás éri, például egy rovar által, egy jel fut benne végig, aminek következtében büdös, illékony, organikus vegyületek szabadulnak fel – írja a Science Alert. A Current Biology-ben nem rég publikált kutatásból most az is kiderül, hogy mi is ezeknek a vegyületeknek a szerepe.

A növény ezáltal jelzi a környezetében lévő többi növénynek, hogy fenyegetés áll fenn, és védekezzenek.

Más szóval kifejezve ez gyakorlatilag egy büdös vészkiáltás a növénytársak felé.

A vizsgálat során a kutatók az aranyvessző egyik alfaját (Solidago altissima) tanulmányozták, amely során azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a felszabadult kémiai vegyületek hasonlóak azokban a növényekben, amelyeket már érte valamilyen támadás, függetlenül attól, hogy rokonságban álló fajokról van-e szó vagy sem.

Ez arra utal, hogy a növények kifejlesztettek egy saját „kommunikációs formát”, egy univerzális „nyelvet” egymás figyelmeztetésére, a támadás elleni védekezésre.

A kutatók a vizsgált növény természetes környezetében, egy mezőn végezték a kísérletet cserepes aranyvesszők használatával, amik közül a kialakított csoportokban csak egyet választottak ki célpontnak, amit a Trirhabda virgata nevű, növényevő bogár támadott meg. Ezt a növényt befedték egy szövettel, ami (ide értve a virágcserepeket is) kizárta a többi növénnyel való fizikai érintkezést, az így történő kommunikációt. Emellett létrehoztak egy kontrollcsoportot is, azokból a növényekből, amelyeket nem érte támadás.

Hetekkel később a kutatócsoport begyűjtötte és megvizsgálta a növények vegyület kibocsátását. Megállapították, hogy

a megtámadott növény csoportja védettebb volt a kártevő ellen, mint a kontrollcsoportban lévők. Mindez megerősítette, hogy a kibocsátott vegyületek, vagyis a figyelmeztetés sikeres volt, hiszen a növények fogadták a jeleket, és védekeztek.

A kutatók egyelőre nem tudják, hogyan fogadták az üzenetet a befogadó növények, de azt feltételezik, hogy a kibocsátott kémiai jelek valamilyen módon interakcióba lépnek a figyelmeztetett növények sejtmembránjaival. Néhány védekezéseknek viszont már ismertek a hatásai. Vannak növények, amelyek olyan vegyületeket bocsátanak ki, amik aktívan elriasztják a ragadozókat. A dohánynövény például így tartja távol a nőstény molylepkéket, megelőzve ezzel azt, hogy lerakják a petéiket, és az azokból kikelő hernyók megdézsmálják a leveleit.

További érdekesség, hogy azokon a területeken, ahol nincs veszélyforrás, a kémiai nyelvet csak a növények legközelebbi rokonfajai értik.

„Mi, emberek kódoljuk, titkosítjuk a nyelvünket, ha azt akarjuk, hogy csak mi értsük, és pontosan ez történik itt is, csak a vegyületek szintjén”

– mondta André Kessler a Cornell Egyetem biológusa, aki azt is hozzátette, hogy a hasonlóság az emberek és a növények kommunikációja között meglepő, nem erre számítottak.

A kutatók szerint a kapott eredmények hasznosak lehetnek a további vizsgálatokban, olyan vegyületek kifejlesztésében, amik távol tartják a kártevőket. Mindez hozzájárulhat az organikus gazdálkodás fejlődéséhez, valamint a növényvédő szerek használatának csökkentéséhez is.

Forrás: 
Science Alert

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Egy ősi növényvédő szer a gyümölcsösben

Vajon mit lehet még a rézről mondani, gondolhatják sokan. A Bayer Gyümölcs Szimpoziumának akasztói állomásán Szabó Árpád, a BVN Növényvédő Kft. képviseletében alapos választ adott.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Permeteződrónokkal a koronavírus ellen

A világ egyik vezető ipari­drón-gyártója, a pekingi TTA ezer fürge és sokoldalú légi járműből álló flottával küzd a Kínában terjedő koronavírus ellen. A TTA M6E-1 típusú, 10 literes tartállyal rendelkező permeteződrónok klórtartalmú fertőtlenítőszer és víz keverékét szórják ki a vírus által érintett falvak fölött.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Kutyákkal a kórokozók ellen

Az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (ARS) tudósai által speciálisan kiképzett kutyák bizonyultak a leghatékonyabbnak a huanglongbing, más néven a citruszöldítő baktérium kimutatására.