Back to top

"Vészkiáltást" adnak le a növények, ha megtámadják őket

Ugyan a növényeknek az állatokkal ellentétben nincsenek izmaik és reflexeik, ez nem jelenti azt, hogy passzívan „üldögélnek”, amikor valami elkezdi dézsmálni őket. A Cornell Egyetem új kutatása szerint nagyon is védekeznek, amikor támadás fenyegeti őket.

Azt már tudjuk, hogy amikor a növényt valamilyen támadás éri, például egy rovar által, egy jel fut benne végig, aminek következtében büdös, illékony, organikus vegyületek szabadulnak fel – írja a Science Alert. A Current Biology-ben nem rég publikált kutatásból most az is kiderül, hogy mi is ezeknek a vegyületeknek a szerepe.

A növény ezáltal jelzi a környezetében lévő többi növénynek, hogy fenyegetés áll fenn, és védekezzenek.

Más szóval kifejezve ez gyakorlatilag egy büdös vészkiáltás a növénytársak felé.

A vizsgálat során a kutatók az aranyvessző egyik alfaját (Solidago altissima) tanulmányozták, amely során azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a felszabadult kémiai vegyületek hasonlóak azokban a növényekben, amelyeket már érte valamilyen támadás, függetlenül attól, hogy rokonságban álló fajokról van-e szó vagy sem.

Ez arra utal, hogy a növények kifejlesztettek egy saját „kommunikációs formát”, egy univerzális „nyelvet” egymás figyelmeztetésére, a támadás elleni védekezésre.

A kutatók a vizsgált növény természetes környezetében, egy mezőn végezték a kísérletet cserepes aranyvesszők használatával, amik közül a kialakított csoportokban csak egyet választottak ki célpontnak, amit a Trirhabda virgata nevű, növényevő bogár támadott meg. Ezt a növényt befedték egy szövettel, ami (ide értve a virágcserepeket is) kizárta a többi növénnyel való fizikai érintkezést, az így történő kommunikációt. Emellett létrehoztak egy kontrollcsoportot is, azokból a növényekből, amelyeket nem érte támadás.

Hetekkel később a kutatócsoport begyűjtötte és megvizsgálta a növények vegyület kibocsátását. Megállapították, hogy

a megtámadott növény csoportja védettebb volt a kártevő ellen, mint a kontrollcsoportban lévők. Mindez megerősítette, hogy a kibocsátott vegyületek, vagyis a figyelmeztetés sikeres volt, hiszen a növények fogadták a jeleket, és védekeztek.

A kutatók egyelőre nem tudják, hogyan fogadták az üzenetet a befogadó növények, de azt feltételezik, hogy a kibocsátott kémiai jelek valamilyen módon interakcióba lépnek a figyelmeztetett növények sejtmembránjaival. Néhány védekezéseknek viszont már ismertek a hatásai. Vannak növények, amelyek olyan vegyületeket bocsátanak ki, amik aktívan elriasztják a ragadozókat. A dohánynövény például így tartja távol a nőstény molylepkéket, megelőzve ezzel azt, hogy lerakják a petéiket, és az azokból kikelő hernyók megdézsmálják a leveleit.

További érdekesség, hogy azokon a területeken, ahol nincs veszélyforrás, a kémiai nyelvet csak a növények legközelebbi rokonfajai értik.

„Mi, emberek kódoljuk, titkosítjuk a nyelvünket, ha azt akarjuk, hogy csak mi értsük, és pontosan ez történik itt is, csak a vegyületek szintjén”

– mondta André Kessler a Cornell Egyetem biológusa, aki azt is hozzátette, hogy a hasonlóság az emberek és a növények kommunikációja között meglepő, nem erre számítottak.

A kutatók szerint a kapott eredmények hasznosak lehetnek a további vizsgálatokban, olyan vegyületek kifejlesztésében, amik távol tartják a kártevőket. Mindez hozzájárulhat az organikus gazdálkodás fejlődéséhez, valamint a növényvédő szerek használatának csökkentéséhez is.

Forrás: 
Science Alert

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

A baktériumoknak és a gombáknak köszönhetjük, hogy a Föld nem Mars

Mint egy precíz óramű, úgy dolgoznak össze a földben élő mikroszkopikus szervezetek. Pontos és szervezett együttműködésük nélkül sem tisztára szűrt ivóvizünk, sem életet adó talajunk nem lenne, vagyis gyakorlatilag nekik köszönhetjük, hogy nálunk nem olyan a táj, mint a Marson – mutattak rá svájci kutatók.

Növények az orvosi rendelőben

Egyre nagyobb felelősség hárul a növényvédelmi szakemberekre, az egész élelmiszerbiztonság az ő munkájukra alapul - hangzott el a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara XIV. Növényorvos Napján. A Szent István Egyetem Gödöllői Campusán tartott rendezvényen kiemelték, ma heroikus küzdelem folyik európai szinten a növényvédő szereket gyártók, az engedélyezők és a brüsszeli politikusok között.

A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium

A magyar agrárium sikerét tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

Továbbra is a tej a legjobb választás

A tej és a tejtermékek a kiegyensúlyozott táplálkozás részei, számos olyan vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak megfelelő összetételben, amiket más forrásból nehéz pótolni. Számos kutatás alátámasztotta, hogy a tej olyan komplex ásványi anyag és vitamin forrás a szervezet számára, aminek a helyettesítése mindennapos odafigyelést igényel, ha valaki csökkenteni szeretné a fogyasztását.