Back to top

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

A megújult oktatóház
Fotó: viniczai
„A tölgy a kulcs az élethez”- kezdte köszöntőjében Sulyok Ferenc. A KEFAG Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a Peszéri erdő 1600 hektárnyi természetvédelmi terület, ami nagy odafigyelést igényel.

Európában is az egyik legértékesebb erdőtársulása található Kunpeszér határában.

Ennek megvédésére, a figyelem felkeltésére hívták életre az Oakeylife programot, melyet az erdőgazdaságon túl egy hivatásos – a Kiskunsági Nemzeti Park -, és egy civil – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – természetvédelmi szervezet is támogat.

Sulyok Ferenc vezérigazgató
Fotó: viniczai
A szakember kifejtette, éppen a Peszéri erdő példa arra, hogy vannak még természetes erők hazánkban. Napjainkban is megtalálhatók azok a fafajok – természetes felújulással -, melyek évszázadokkal ezelőtt itt voltak.

Védett fajok
Fotó: viniczai
A homoki kocsányos tölgyeseket, illetve azok jellegzetes növény- és állatvilágának védelmét, azaz a meszes homoki erdőssztyeppeket igyekszik visszaállítani az Európai Unós Life program nyertese, az Oakeylife projekt.

A 2,6 millió eurós program nem csak a termőhely védelmét tűzte ki célul, de fontos számukra az ismeretterjesztő munka, a jövő nemzedékének környezeti nevelése az óvodásoktól az egyetemistákig.

Emellett jelentős mennyiségben gyűjtenek makkot, a KEFAG solti telepén megnevelt csemeték visszakerülnek Kunpeszérre, ezzel is fenntartva a biológiai sokszínűséget. A madarakon kívül 180 védett és fokozottan védett faj él a Peszéri erdőben. Olyan érték, amivel Európában is csak kevesen dicsekedhetnek. A 2022-ig – és talán azon túl is – tartó program célja számszerűsíteni és felszámolni a kiemelt termőhelyeket fenyegető tényezőket, és ezzel javítani a populáció természetes életterét. A jelenlegi, tájidegen faállományok helyett a termőhelynek megfelelő, fajgazdag erdőket létesítenek, melyek biztosítani fogják a pusztai tölgyesek fennmaradását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Kezdődik a pollenszezon - néhány növény virágzása már most tünetet okoz

Az enyhe időjárással az első allergén növények pollenjei is megjelentek a levegőben - tájékoztatta a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán az MTI-t. Kiemelték azt is: a járványügyi helyzetben fontos, hogy mindenki meg tudja különböztetni az allergiás tüneteket a koronavírus tüneteitől.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Önként ölte le a fácánjait egy finn gazda

Több elhullott fácánt is találtak az elmúlt napokban Finnországban, amelyekről kiderült, hogy a madárinfluenza vírus okozta pusztulásukat. Egy fácántenyészeten elpusztították a madarakat.

Milliós költség a hulladék elszállítása

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. is részt vesz a „Tisztítsuk meg az országot!” elnevezésű programban. A társaságnak komoly gondot jelent a nagy mennyiségű, erdőterületeken elhelyezett hulladék. Általános tapasztalat ugyanis, hogy sokan használják illegális szemétlerakónak a környezetükben levő erdőket.

Kocsányos tölgy a lisztharmat kereszttüzében

Az Európa-szerte elterjedt kocsányos tölgy alkotta erdőállományokban már az 1900-as évek elején megjelent a lisztharmatbetegség. Villámgyorsan elterjedt a kontinensen, 1908-ra már Magyarország tölgyeseit is megfertőzte. Demeter László, az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportjával megfejtette a tölgyeket megbetegítő, Ázsia trópusi vidékéről behurcolt lisztharmat gombafaj pusztításának okát.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.