Back to top

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

A megújult oktatóház
Fotó: viniczai
„A tölgy a kulcs az élethez”- kezdte köszöntőjében Sulyok Ferenc. A KEFAG Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a Peszéri erdő 1600 hektárnyi természetvédelmi terület, ami nagy odafigyelést igényel.

Európában is az egyik legértékesebb erdőtársulása található Kunpeszér határában.

Ennek megvédésére, a figyelem felkeltésére hívták életre az Oakeylife programot, melyet az erdőgazdaságon túl egy hivatásos – a Kiskunsági Nemzeti Park -, és egy civil – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – természetvédelmi szervezet is támogat.

Sulyok Ferenc vezérigazgató
Fotó: viniczai
A szakember kifejtette, éppen a Peszéri erdő példa arra, hogy vannak még természetes erők hazánkban. Napjainkban is megtalálhatók azok a fafajok – természetes felújulással -, melyek évszázadokkal ezelőtt itt voltak.

Védett fajok
Fotó: viniczai
A homoki kocsányos tölgyeseket, illetve azok jellegzetes növény- és állatvilágának védelmét, azaz a meszes homoki erdőssztyeppeket igyekszik visszaállítani az Európai Unós Life program nyertese, az Oakeylife projekt.

A 2,6 millió eurós program nem csak a termőhely védelmét tűzte ki célul, de fontos számukra az ismeretterjesztő munka, a jövő nemzedékének környezeti nevelése az óvodásoktól az egyetemistákig.

Emellett jelentős mennyiségben gyűjtenek makkot, a KEFAG solti telepén megnevelt csemeték visszakerülnek Kunpeszérre, ezzel is fenntartva a biológiai sokszínűséget. A madarakon kívül 180 védett és fokozottan védett faj él a Peszéri erdőben. Olyan érték, amivel Európában is csak kevesen dicsekedhetnek. A 2022-ig – és talán azon túl is – tartó program célja számszerűsíteni és felszámolni a kiemelt termőhelyeket fenyegető tényezőket, és ezzel javítani a populáció természetes életterét. A jelenlegi, tájidegen faállományok helyett a termőhelynek megfelelő, fajgazdag erdőket létesítenek, melyek biztosítani fogják a pusztai tölgyesek fennmaradását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Bendegúz, dínók és a gyerekvasút

A lillafüredi és a gemenci után, a Kispöfögők mesekönyv-sorozat legújabb kötete a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútján kalauzolja olvasóit. Bendegúz Mk-45-ös dízelmozdony és barátai különleges és humoros eseményekbe keverednek, a történetek közben pedig megismerhetjük a környék növény- és állatvilágát, közelmúltbeli és évszázados történetét.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

Önkéntesek ültettek facsemetéket a Sóstói-erdőben

Nyíregyházán, a Sóstói úti felüljáró melletti területen tavaly ősszel végzett erdőfelújítást a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. A vegetációs időszakban valamilyen okból elpusztult csemetéket pótolni kell, ebben a munkában vettek részt a napokban a helyi önkéntesek. Voltak közöttük olyanok, akik már sokszor vettek részt ilyen programon, de akadt olyan is, aki először „segített” az erdészeknek.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Nagyobb védelmet akar a méheknek az EP szakbizottsága

Elégtelennek találta az Európai Parlament szakbizottsága kedden elfogadott állásfoglalásában a beporzó rovarok védelméről szóló európai bizottsági javaslatot.