Back to top

Új piacok nyílhatnak meg a magyar baromfi előtt

Új piacok nyílhatnak meg a magyar csirke- és pulykatenyésztők előtt Európában, az ágazatot ezért uniós és állami forrásokból is fejleszteni kell - jelentette ki a Baromfi Termék Tanács elnök-vezérigazgatója a Magyar Pulykaszövetség pénteki rendezvényén.

Csorbai Attila szerint az intenzív tenyésztést a nyugat-európai országokban visszavetheti, hogy állatvédelmi okokból várhatóan 20 százalékkal kevesebb pulykát tartanak majd egységnyi területen. Magyarországon viszont ugyanennyivel bővíthető néhány év alatt az ágazat kibocsátása - tette hozzá. A szervezet vezetője közölte, hogy a baromfiágazat jövő kedden kapja meg a 2019. áprilistól 2020. áprilisig tartó támogatási év első negyedére eső állatjóléti támogatásokat, a második negyedévi kifizetés pedig december 20-ig érkezhet meg.

Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke legalább 55 milliárd forintra becsüli a belföldi pulykatenyésztés fejlesztési igényét 2025-ig. Véleménye szerint korszerűsítések nélkül a külpiaci lehetőségeket nem lehet kiaknázni.

Hozzátette, hogy új pulykavágóhídak a közeljövőben nem épülnek, ezért a meglévőket kell jobban kihasználni, csaknem 15 milliárd forintos befektetéssel. A korszerű pulykaelőnevelés kiépítése - mint mondta - további 6,5 milliárd forintot, a hízlalás korszerűsítése 20 milliárd forintot, a takarmányozás fejlesztése 15 milliárd forintot igényelhet rövid távon, így elérhető az évi 115 ezer tonnás mennyiség.

A szövetség vezetője szerint a külpiacokért induló versenyben Magyarország lemaradt a legnagyobb európai tenyésztővé előlépett Lengyelország mögött, másfél évtizedre visszatekintve pedig még látványosabb a visszaesés.

2004 óta a magyar pulykatenyésztés évi 140 ezer tonnáról 97 ezer tonnára csökkent, a lengyel 170 ezer tonnáról majdnem 500 ezer tonnára nőtt.

A belföldi fogyasztás 7,5 kilogrammról 4 kilóra, vagyis az európai átlaggal azonos szintre esett, miközben csirkéből kétszer annyi fogy, mint 15 éve. 2019 első fél évében 13 ezer tonna magyar pulyka kelt el külföldön, és 14,3 tonna belföldön, vagyis mindkét értékesítés 8-9 százalékot esett tavalyhoz képest - ismertette. Erdélyi István a fejlesztések mellett sürgette a termelési integráció és a generációváltás ösztönzését, a fogyasztás bővítése érdekében pedig a pulykahús népszerűsítését.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Koronavírusos nyércek Spanyolországban

A spanyol egészségügy hatóságok utasítására egy gazdaságban csaknem 100 ezer nyércet ölnek le, miután nagy részük koronavírus-pozitívnak bizonyult.

Történelmi jelentőségű program indult a Hortobágyon

A 21. századi tudomány is a hortobágyi pásztorok munkáját segíti: történelmi jelentőséggel is bíró programba kezdtek, hogy magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalait megújítsák. Így hamarosan 50-60 évvel ezelőtt élt hortobágyi bikák utódai jöhetnek világra.