Back to top

Mezőhegyesi vetőmagüzem: egyedülállóan modern technológia

A nagy roham már véget ért a mezőhegyesi vetőmagüzemben, a fogadónál már nem állnak sorban a teherautók. A laboratóriumban viszont folyamatos az egyes tételek csírázási, kelési kísérleteinek előkészítése, az üzemben pedig folyik az osztályozás, a csávázás és a vetőmag zsákolása. A kész tételek pedig a raktárban várják a laboratóriumi eredményeket és a hatósági fémzárat.

Kelési kísérlet előkészítése

Az üzem az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően ma 3 ezer hektár vetőmagkukorica fogadására és szárítására alkalmas, de már folyik az új osztályozó és feldolgozósor beruházásának előkészítése, a régi-új tulajdonos, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. ugyanis 2–2,5 milliárd forintos beruházást vállalt a Limagrainnel 2019. július 1-jén kötött adásvételi szerződésben.

1979-ben ez a vetőmagüzem volt az országban a legkorszerűbb, bár a területén egy 1830–32 között épült zabsilótorony a legrégebbi épület, magának a vetőmagüzemnek pedig 1974-ből származik a legrégebbi épülete.

Azonban megtalálhatók itt a legmodernebb 21. századi gépek, gépsorok is, egyebek mellett a 2018-ban üzembe helyezett új fogadó és csöves szárító, amelyek hazánkban egyedülállóan modern technológiát alkalmaznak.

Csávázás előtti osztályozás
Csíráztatókamra

Mezőhegyes egyébként 2013-ban a magyarországi hibridkukorica-vetésterület több mint 10 százalékát dolgozta fel.

Nem véletlen tehát, hogy Európa vezető kukoricanemesítő vállalata, a hazánkban 2000 óta jelen lévő, francia termelői tulajdonban lévő Limagrain Europe 2014-ben megvásárolta az akkor magántulajdonban lévő ménesbirtoktól a vetőmagüzemet.

Fejlesztésekbe kezdtek, és 2017-ben hosszú távú szerződést kötöttek, hogy kukorica- és gabonavetőmagokat termesztenek az akkor már újra állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. földjein. Ekkor még a ménesbirtok egy új központi telephely megépítését tervezte a helyi ipari parkban kétszer ötmilliárd forintos fejlesztéssel, ahol a legmodernebb technológiával felszerelt szárító- és tárolókapacitást akartak létrehozni.

Aztán a tulajdonos állam álláspontja megváltozott abban a tekintetben, hogy a kormány célkitűzése a nagy múltú mezőhegyesi állami gazdaság teljes körű újjászervezése lett, részeként egy olyan iparteleppel, amely a vetőmagtermelés minden lépését integrálja, a szántóföldtől az üzemig. Két vetőmagüzemre pedig nincs szükség egy városban.

50 000 szem egy zsákba
A magyar állam képviseletében Lázár János, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos vezette a tárgyalásokat, és sikerült a francia féllel megértetni a magyar állam célját. Az üzletkötésről kiadott közleményben Alain Barbier, a Limagrain Europe vezérigazgató-helyettese kijelentette, hogy Magyarország a cég közép- és kelet-európai vetőmagtermelésének stra­tégiai országa.

Hosszú tárgyalásokat követően létrejött az adásvétel, amelyben a magyar fél vállalta a vetőmagüzem további fejlesztését, a francia fél pedig a következő 10 évre újabb szerződést kötött vetőmag-termeltetésre és -feldolgozásra a mezőhegyesi ménesbirtokkal.

„Ez a két fél közötti hosszú távú partnerség erősíti és biztosítja a Limagrain vetőmagtermelési tevékenységének folyamatosságát, miközben korszerűbb technológiák garantálják a magas színvonalú vetőmagfeldolgozást.” – állt a szerződő felek közleményében. A Limagrain Europe közleményében úgy értékelte a szerződés megkötését, mint a két fél között fennálló történelmi partnerség megerősítését.

„A vetőmagüzem visszavásárlásával fontos mérföldkőhöz érkezett a mezőhegyesi ménesbirtok újjászervezése, a térség fejlesztése és a magyar agrárium megerősítése. Az állami vagyon jelentős mértékben gyarapodott. Az újra nemzeti tulajdonban lévő vetőmagüzem fejlesztése szerves részét képezi a kormány többször deklarált célkitűzésének, mely szerint a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a 2020-as évek végére Európa egyik legmodernebb állami gazdasága lesz” – fogalmazott Lázár János a szerződés megkötése után.

Az üzemben mindeközben gyakorlatilag semmi nem változott, hisz a Limagrain dolgozóit a régi-új tulajdonos tovább foglalkoztatja.

„A ménesbirtoknak pedig azért is előnyös volt az üzlet, mert a vetőmagüzemmel együtt visszakaptunk 60 ezer tonna tárolókapacitást is, így nem kellett az árunövényeiknek új tárolókat építeni” – mondta lapunknak Isaszegi Norbert, a ménesbirtok termelési igazgatója.

Az átadás-átvételt követő közleményben Pap István Tibor akkori vezérigazgató azt mondta: „Itt dolgozzák majd fel a ménesbirtokon mintegy 3 ezer hektár területen termesztett, évente
15 ezer tonna csöves – 8500–9000 tonna morzsolt – vetőmag-kukoricát, éves szinten 4 ezer tonna vetőmagbúzát, 6200 tonna étkezési búzát, a ménesbirtok állatállományának szük­séges összes takarmánynövényt – 120 tonna tavaszi árpát és 200 tonna tavaszi zabot, 9 ezer tonna takarmánykukoricát, 3 ezer tonna szóját –, valamint 3 ezer tonna napraforgómagot növényolajipari célra. Az üzem modernizálását követően a szójavetőmag előállítása is a termelés része lesz, további cél pedig a feldolgozókapacitás bővítése.”

Készáruraktár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hardver a faiskola

A faiskolai vállalkozások a gyümölcstermesztők legfontosabb növénybeszállítói, gazdasági teljesítményük és szakmai fejlődésük dönti el a versenyképességüket, tehát ez a két versenypiaci ágazat egymásra utalt, közvetlenül és folyamatosan hatnak egymásra.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Környezetkímélő juhokat nemesítenek Új-Zélandon

Metángáz csökkentését szolgáló genetikai programot vezet be Új-Zéland, amelynek keretében hamarosan alacsony metán kibocsátású tenyészkosokat hoznak forgalomba.

Kedveltebb a külföldi vetőmag, mint a hazai

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közzétette a 2018-2019 közötti egyéves vetőmagszaporítási és -forgalmazási adatokat. Eszerint a fémzárolt vetőmagok mennyisége csökkent. A gazdák pedig szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtákat.

3,1 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke idén

A termelési volumen 0,7 százalékos csökkenése, valamint a termelői árak 3,8 százalékos emelkedése következtében a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 3,1 százalékkal nőtt idén a tavalyihoz képest - közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Új meztelencsigák érkeztek, még nem tudni, hogy ezek is lerágják-e majd a fél kertet

2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz- vagy más néven a meztelencsigák. Ráadásul az év második felében újabb két csupaszcsigafaj jelent meg Magyarországon – most még nem tudni, hogy mennyire találják meg nálunk az életfeltételeiket, de jobb felkészülni.

Egyre kevesebben szántanak Amerikában

A szántás és a szintetikus vegyszerek helyett egyre többen választják a minimális talajművelést az USA-ban. Ha nem változtatunk a hagyományos művelésen, hamarosan elveszik a kultúrnövények termesztésének lehetősége.