Back to top

A klímaváltozás hatása a szén- és a kék cinegék költésére

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködése lehetőséget teremtett arra, hogy az ELTE kutatói nyomon követhessék az utóbbi évtizedek klímaváltozásának hatását a Szentendrei Erdészet területén költő cinegék viselkedésére. A közelmúltban 32 év vizsgálati eredményeit ismertették.

A helyi időjárásban és a globálisabb léptékű klímában bekövetkező évszakos, illetve éveken, évtizedeken átívelő változások fontos szerepet játszanak az ökológiai folyamatokban. Ismert, hogy az élőlények életfolyamatainak éves ciklusa, például a vándorlás vagy a szaporodás időzítése igazodik a helyi időjáráshoz.

Harminckét évet felölelő vizsgálatukban a szakemberek arra keresték a választ, hogy a leggyakoribb odúköltő cinegefajok, a szén- és a kék cinegék hogyan reagálnak az ilyen jellegű környezeti változásokra.

Minden évben gyűjtöttek adatokat a két cinegefaj tojásrakásának időzítéséről és fészekalj-méretéről, valamint párhuzamosan vizsgálták azt is, hogy a legfontosabb táplálékuk, a lombfogyasztó hernyók tavaszi elérhetősége hogyan változik az időjárás függvényében. A hernyók vizsgálata azért szükséges, mert a cinegék kora tavasszal képesek felmérni, hogy mikor lesz az úgynevezett hernyócsúcs, és annak időszakához igazítják költésük kezdését.

Összehasonlították a hernyócsúcsokat
Fotó: Laczi Miklós

Az eredmények azt mutatják, hogy időjárásunk és az azt befolyásoló globális légköri folyamatok összefüggésben állnak a pilisi cinegepopulációk költésének kezdetével. A téli és kora tavaszi helyi hőmérséklettel erősen összefügg a tojásrakás kezdete és a hernyócsúcs ideje.

Az elvárasoknak megfelelően a tavaszi melegebb idő korábbi költést és korábbi hernyócsúcsot eredményezett, viszont a kutatók várakozásaitól eltérően nem azonos mértékben. A hernyócsúcs három évtized alatt három héttel (!) csúszott előbbre a fokozatos melegedés következtében. A széncinegék költése ennél mérsékeltebben tolódott előbbre, így a költés kezdése és a hernyótáplálék elérhetősége még nagyjából szinkronban maradhatott. Ugyanakkor a kék cinegék költési időzítése jóval visszafogottabban változott, ezért feltehetően rosszabbul járnak, mint a széncinegék. Ezt a „kárt” némileg csökkenthetik azzal, hogy a vizsgálatok szerint az utóbbi években kevesebb tojást raktak. Így kevesebb éhes szájról kellett gondoskodni, amihez kevesebb hernyó is elég volt.

A másik nem várt eredmény, hogy a két rokon cinegefaj eltérően reagált a melegedésre: a kék cinegék 25-30 éve még korábban kezdték költésüket, mint a széncinegék, de ez a különbség mára már eltűnt. A széncinege beérte a kék cinegét.

A költéskezdet változását bemutató ábra
Fotó: Laczi Miklós

A kérdés most már az, hogy a széncinege még korábban fog-e költeni, s vajon a kék cinege továbbra is megtartja-e szokását, illetve hogy ezek a változások milyen mértékben zavarják meg az erdei élőlényközösségek működését. Ezekre a következő harminc év vizsgálata adhatja majd meg a választ.

A klímaváltozást leíró lokális és globális adatok értelmezésében a viselkedésökológusokat hatékonyan segítették az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai.

(A kutatás eredményei a Journal of Avian Biology című skandináv tudományos folyóiratban jelennek meg.)

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Ki lakik az óriások erdejében a lombok között?

Tíz méter magasan sétálhatunk az Óriások erdejében, különleges élőlényeket fürkészhetünk, és 20 km/óra sebességgel is száguldhatunk a spirálcsúszdán. Tériszonyosoknak ugyan nem való, ám babakocsival és kerekesszékkel is bejárható a 130 méter hosszú sétaösvény. Mindez idehaza vár minket.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Lila-hegyi kilátó

A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Tűzifavásárlás ésszel, nyáron, erdészettől!

Kifejezetten ajánlott hivatalos forrásból, erdőgazdaságoktól vásároljunk tűzifát, ugyanis ez garancia a minőségre, a visszakövethetőségre és a jogszabályoknak megfelelő adminisztrációra. Fontos kiemelni, hogy a tűzifa fenntartható gazdálkodásból származik, azaz a kivágott fák helyére csemeték kerülnek.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Népszerűek az akkumulátoros motorfűrészek

Az erdőgazdálkodók legfontosabb munkaeszköze a motorfűrész, és az eszközt a tájfenntartásban és a kommunális szolgáltatók is széles körben használják. Az utóbbi időben egyre több motorfűrészgyártó kínálatában jelennek meg környezetbarát elektromos változataik.