Back to top

A klímaváltozás hatása a szén- és a kék cinegék költésére

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködése lehetőséget teremtett arra, hogy az ELTE kutatói nyomon követhessék az utóbbi évtizedek klímaváltozásának hatását a Szentendrei Erdészet területén költő cinegék viselkedésére. A közelmúltban 32 év vizsgálati eredményeit ismertették.

A helyi időjárásban és a globálisabb léptékű klímában bekövetkező évszakos, illetve éveken, évtizedeken átívelő változások fontos szerepet játszanak az ökológiai folyamatokban. Ismert, hogy az élőlények életfolyamatainak éves ciklusa, például a vándorlás vagy a szaporodás időzítése igazodik a helyi időjáráshoz.

Harminckét évet felölelő vizsgálatukban a szakemberek arra keresték a választ, hogy a leggyakoribb odúköltő cinegefajok, a szén- és a kék cinegék hogyan reagálnak az ilyen jellegű környezeti változásokra.

Minden évben gyűjtöttek adatokat a két cinegefaj tojásrakásának időzítéséről és fészekalj-méretéről, valamint párhuzamosan vizsgálták azt is, hogy a legfontosabb táplálékuk, a lombfogyasztó hernyók tavaszi elérhetősége hogyan változik az időjárás függvényében. A hernyók vizsgálata azért szükséges, mert a cinegék kora tavasszal képesek felmérni, hogy mikor lesz az úgynevezett hernyócsúcs, és annak időszakához igazítják költésük kezdését.

Összehasonlították a hernyócsúcsokat
Fotó: Laczi Miklós

Az eredmények azt mutatják, hogy időjárásunk és az azt befolyásoló globális légköri folyamatok összefüggésben állnak a pilisi cinegepopulációk költésének kezdetével. A téli és kora tavaszi helyi hőmérséklettel erősen összefügg a tojásrakás kezdete és a hernyócsúcs ideje.

Az elvárasoknak megfelelően a tavaszi melegebb idő korábbi költést és korábbi hernyócsúcsot eredményezett, viszont a kutatók várakozásaitól eltérően nem azonos mértékben. A hernyócsúcs három évtized alatt három héttel (!) csúszott előbbre a fokozatos melegedés következtében. A széncinegék költése ennél mérsékeltebben tolódott előbbre, így a költés kezdése és a hernyótáplálék elérhetősége még nagyjából szinkronban maradhatott. Ugyanakkor a kék cinegék költési időzítése jóval visszafogottabban változott, ezért feltehetően rosszabbul járnak, mint a széncinegék. Ezt a „kárt” némileg csökkenthetik azzal, hogy a vizsgálatok szerint az utóbbi években kevesebb tojást raktak. Így kevesebb éhes szájról kellett gondoskodni, amihez kevesebb hernyó is elég volt.

A másik nem várt eredmény, hogy a két rokon cinegefaj eltérően reagált a melegedésre: a kék cinegék 25-30 éve még korábban kezdték költésüket, mint a széncinegék, de ez a különbség mára már eltűnt. A széncinege beérte a kék cinegét.

A költéskezdet változását bemutató ábra
Fotó: Laczi Miklós

A kérdés most már az, hogy a széncinege még korábban fog-e költeni, s vajon a kék cinege továbbra is megtartja-e szokását, illetve hogy ezek a változások milyen mértékben zavarják meg az erdei élőlényközösségek működését. Ezekre a következő harminc év vizsgálata adhatja majd meg a választ.

A klímaváltozást leíró lokális és globális adatok értelmezésében a viselkedésökológusokat hatékonyan segítették az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai.

(A kutatás eredményei a Journal of Avian Biology című skandináv tudományos folyóiratban jelennek meg.)

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Újabb pályázati felhívások várhatók

A Vidékfejlesztési Programban még nyitva álló 10 felhívás mellett további öt megjelenését vetítette előre Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA Stratégiai Főosztály vezetője a FruitVeB évértékelő konferenciáján. Ha pedig lesznek visszahulló pénzek, akkor még újabb pályázatok is várhatók. Jövőre az öntözési közösségek együttműködését is támogatni fogják a VP keretében.

Tavasszal is folytatódik a zöldítési program

A vártnál nagyobb sikerrel zárult az ÉSZAKERDŐ Zrt. Erdészeti Erdei Iskoláinak éves programjában szereplő iskolazöldítési akció. Kilenc oktatási intézményből csaknem 1700 gyermek volt részese az eseményeknek. A kezdeményezés eredményeképpen az iskolák udvarán vagy azok közvetlen környezetében juhar-, kőris-, tölgy-, hárs- és vadkörtecsemetéket ültettek.

Nem csak karácsonykor kellene halat ennünk

Mintegy 10 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás, az Agrárminisztérium azonban azon dolgozik, hogy a jelenlegi szűk 6 kilogrammnál kétszer több halat együnk. Ezzel nemcsak az egészségünket óvjuk, hanem a hazai haltermelőket is támogatjuk. A haltermelés ráadásul nem terheli a környezetet, vitathatalanul fenntartható gazdálkodás.