Back to top

A felhőből érkező adatok alapján szántanak és vetnek

Az ide évre tervezett talajszkenneléssel végeztek, a menedzsmentzónák kialakítása 2020-ban fejeződik be, és addigra elkészülnek a vetésmélységet, illetve a tőszámot vizsgáló fajtakísérletek is. Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a teljes vetésterületén precíziós növénytermesztésre készül.

Egy áprilisi nap kora reggelén a traktoros felül a gépre, elindítja, csatlakozik az internethez, a felhőből letölti az aznapi feladatait, azt feltölti a cégnél alkalmazott valamely Advanced Farming System irányítási rendszerbe. Az AFS-be a növénytermesztő kollégák már előző nap betáplálták, hogy melyik tábla, mely szegletében, milyen mélységbe, mekkora tőszámmal kell az oda szánt vetőmagot elvetni. A traktorosnak nincs más dolga, mint elmenni az adott táblához, a munkagépet megfelelően beállítani, és a traktor-vetőgép rendszer a GPS-navigáció adatai alapján az előre betáplált térképek szerint megkezdheti a vetést.

Vontatott precíziós műtrágyaszóró tesztje
Vontatott precíziós műtrágyaszóró tesztje
Ez a gyakorlat egy-két éven belül egészen hétköznapi lesz a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban, ahol zajlik a precíziós gazdálkodás előkészítése. Mindez több területet ölel fel. A leglátványosabb természetesen az eszközpark fejlesztése.

Mezőhegyesen 2016 végétől 3 milliárd forint értékben vásároltak új, a precíziós növénytermesztésben használható erő- és munkagépeket, és a továbbiakban várhatóan évi 500 millió forintot fordítanak folyamatos cserékre, fejlesztésekre.

Ezzel párhuzamosan készülnek a precíziós növénytermesztés adatforrásául szolgáló talajtérkép-állományok is.

A talajszkenner elektromos vezetőképességet, illetve ellenállást mér, ez alapján meghatároz egy úgynevezett EC-értéket, amely valójában nem talajtulajdonság, azonban a szakemberek kö­vet­keztethetnek belőle a talaj fizikai tulajdonságaira, ka­tion­csere-kapacitásá­ra, po­rozitására, illetve agyagásvány-tar­tal­mára és tömörödési hajlamára. A talajszkenneléssel úgynevezett kezelésizóna-lehatárolást végeznek, amelynek az eredménye egy olyan térkép, amely azt is megmutatja, hogy egy-egy táblán belül hogyan alakulnak a talaj tulajdonságai.

Az adatokat további vizsgálatokkal ellenőrzik, validálják, így alakul ki az a térkép, amelyet a precíziós növénytermesztés során használnak.

Monitorkép műtrágyaszórás közben
Monitorkép műtrágyaszórás közben
„A mezőhegyesi gazdaságban 2018-ban kezdtük a precíziós gazdálkodás előkészítését – mondja Páll László növénytermesztési osztályvezető. A hároméves programban eddig elkészült a földjeink szkennelése, ennek eredményeként tábláinkról minden eddiginél részletesebb talajtérképeink vannak. Talajmintákon ellenőriztük a szkennelés eredményeit, és mindezek alapján meghatározzuk azokat az évtizedekre szóló menedzsmentzónákat, amelyek a gazdálkodásunk egységei lesznek. Ezekben a zónákban mintákat vettünk, hogy a laboratóriumban pontosan megállapítsuk a talaj különböző paramétereit, amelyek majd a gazdálkodásunk alapját képezik.”

A menedzsmentzónák kialakítása 2020-ban fejeződik be, ám a már rendelkezésre álló eredményeket az idén is felhasználták. Példaként említhetjük a 2019-es őszi talajelőkészítést. Mélylazítást szokásosan évente 1500 hektáron, hibrid kukorica után szoktak végezni, így ötévente térnek vissza egy-egy táblára. Ezzel szemben az idén már a talajszkennelés eredményeit figyelembe véve a „soron következő” 1500 hektárból csak 7–800 hektárt kellett valójában lazítani. Mert a munkát csak ott végezték, és végzik majd el a következő években, ahol valóban kell. „Ugyanígy vagyunk a szervestrágya-szórással is. – hangsúlyozza Páll László.

Csak akkor juttatunk ki szerves trágyát, ha a talaj humusztartalma 3 százalék alatt van. Emellett a műtrágyaszórás is a menedzsmentzónák alapján készült kijuttatási térképek szerint történik.”

Műtrágya-előírás térképei
Műtrágya-előírás térképei
Egy példa a térképalapú műtrágyázásra Mezőhegyesen: Eddig átlagosan 81 kilogramm karbamidot szórtak ki hektáronként, az egyik vizsgált táblán 6,48 tonna szokott lenni az összes kiszórt mennyiség. Ezzel szemben idén, a menedzsment­zónák szerint lehatárolt ásványi nitrogén vizsgálatok alapján mindösszesen 3,5 tonnát szórtak ki, vagyis az eredeti mennyiség mindössze 54 százalékát. Ha pedig azt tekintjük, hogy a műtrágya árai átlagosan 20 százalékot emelkedtek, már akkor megéri a menedzsmentzónák kialakítása, ha csak az áremelkedést kompenzálhatjuk.

„A talajszkennelés, illetve a menedzsmentzónák kialakítása hektáronként 5000 forintba kerül – mondja a növénytermesztési osztályvezető. Nem mondható tehát olcsónak, de már az első évben a mélylazításon megtakarított összeg fedezte a térképek elkészíttetését. Emellett

a növénytermesztésünk a precíziós gazdálkodással időt, energiát, anyagot takarít meg, a talajaink jó állapotáról nem is beszélve. Összegezve minden tekintetben megéri áttérni a precíziós gazdálkodásra a nálunk kisebb, sőt a legkisebb gazdaságokban is.

Mi mind a 8200 hektárnyi termőterületünkön bevezetjük. És akkor majd a precíziós felhőszolgáltatás segítségével feltöltjük a traktorok monitorjára az adatokat és indulhat is a munka.”

Talajszkenneres termőzóna-lehatárolás térképe
Talajszkenneres termőzóna-lehatárolás térképe
A precíziós gazdálkodással összefüggésben még két dologról kell beszélnünk.

A talaj termőképessége nagyban függ a víztől. Közismert, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. évi 2300 hektár öntözött földterületen hibridkukoricavetőmag-termesztéssel foglalkozik.

A klímaváltozás következtében azonban szükség lehet az öntözött területek nagyságának növelésére. „Szeretnénk növelni az öntözhető területek nagyságát. Kétféle tervünk is van a jelenlegi rendszerünk bővítésére. Egy nagyszabású, amelyhez külső forrásokat kell bevonnunk, vagy egy kisebb, de okszerű fejlesztés, amelyet esetleg saját erőből is megvalósíthatunk és tudjuk csökkenteni a párolgási veszteségeinket” – mondta Isaszegi Norbert termelési igazgató.

A másik dolog, amelyről a precíziós gazdálkodás kapcsán szólnunk kell, az a vetőmagok, illetve a szemenkénti vetés esetén a tőszám kérdése.

Nem mindegy ugyanis, hogy 70 vagy 90 ezres tőszámmal vetjük a kukoricát.

Ezt közgazdaságilag ki kell tudni értékelni. Azonban ahogy a mezőhegyesi szakemberek elmondták, a fajtatulajdonosok kevés információt adnak az egyes vetőmagok tulajdonságairól.

Tőszám- és fajtakísérlet hozamtérképe
Tőszám- és fajtakísérlet hozamtérképe
Épp ezért a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. saját vetési kísérletekbe kezdett. Mind magyar, mind nyugati fajtákat bevontak a kísérletekbe, ezekben egyrészt különböző vetésmélységeket, másrészt eltérő tőszámokat próbálnak ki, hogy a következő vetést már precízen tervezhessék meg.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden egy helyen az AXIÁL-nál

Magyarország egyik meghatározó mezőgazdaságigép-forgalmazó vállalkozása, az AXIÁL Kft. ismét ott lesz a 2020. január 22. és 25. között megrendezésre kerülő AgrárgépShow rendezvényen, melynek a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ ad otthont.

Kedveltebb a külföldi vetőmag, mint a hazai

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közzétette a 2018-2019 közötti egyéves vetőmagszaporítási és -forgalmazási adatokat. Eszerint a fémzárolt vetőmagok mennyisége csökkent. A gazdák pedig szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtákat.

3,1 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke idén

A termelési volumen 0,7 százalékos csökkenése, valamint a termelői árak 3,8 százalékos emelkedése következtében a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 3,1 százalékkal nőtt idén a tavalyihoz képest - közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Traktorpremier az Agritechnikán

A minszki traktorgyár új 50 és 75 LE közötti motorteljesítményű családtagokból álló szériát állított ki a világ legnagyobb me­zőgépkiállításán Hannoverben.

Új meztelencsigák érkeztek, még nem tudni, hogy ezek is lerágják-e majd a fél kertet

2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz- vagy más néven a meztelencsigák. Ráadásul az év második felében újabb két csupaszcsigafaj jelent meg Magyarországon – most még nem tudni, hogy mennyire találják meg nálunk az életfeltételeiket, de jobb felkészülni.

Egyre kevesebben szántanak Amerikában

A szántás és a szintetikus vegyszerek helyett egyre többen választják a minimális talajművelést az USA-ban. Ha nem változtatunk a hagyományos művelésen, hamarosan elveszik a kultúrnövények termesztésének lehetősége.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

A kezdő mérnökök 45%-a szerint biztos jövőt jelent a szakmájuk

A megkérdezettek 63%-a már kisgyermekkorában eldöntötte, hogy mérnök szeretne lenni, derül ki a CLAAS Hungária Kft. által készített felmérésből. Minden ötödik kitöltő azt várta a foglalkozásától, hogy kézzelfogható eredménye legyen munkájának. Harmaduk vállalkozást szeretne indítani. Akik beosztottként gondolkodnak, azok 27%-a azonos fizetés esetén vidéki nagy multicéget választana a főváros helyett.

Állattenyésztőből szójanemesítő - Kutatás mesterfokon

A Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület által alapított díjat a szójatermesztés hazai innovációjában élen járó nyugalmazott kutatómérnöknek, Fülöpné Kuszák Katalinnak ítélték oda. Az elismerést Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára és a néhai Seiwerth Gábor fia, Seiwerth Márton, a Lajtamag Kft ügyvezetője adta át az egyesület évzró rendezvényén.

Növekvő gabonaárak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.