Back to top

A felhőből érkező adatok alapján szántanak és vetnek

Az ide évre tervezett talajszkenneléssel végeztek, a menedzsmentzónák kialakítása 2020-ban fejeződik be, és addigra elkészülnek a vetésmélységet, illetve a tőszámot vizsgáló fajtakísérletek is. Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a teljes vetésterületén precíziós növénytermesztésre készül.

Egy áprilisi nap kora reggelén a traktoros felül a gépre, elindítja, csatlakozik az internethez, a felhőből letölti az aznapi feladatait, azt feltölti a cégnél alkalmazott valamely Advanced Farming System irányítási rendszerbe. Az AFS-be a növénytermesztő kollégák már előző nap betáplálták, hogy melyik tábla, mely szegletében, milyen mélységbe, mekkora tőszámmal kell az oda szánt vetőmagot elvetni. A traktorosnak nincs más dolga, mint elmenni az adott táblához, a munkagépet megfelelően beállítani, és a traktor-vetőgép rendszer a GPS-navigáció adatai alapján az előre betáplált térképek szerint megkezdheti a vetést.

Vontatott precíziós műtrágyaszóró tesztje
Vontatott precíziós műtrágyaszóró tesztje
Ez a gyakorlat egy-két éven belül egészen hétköznapi lesz a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban, ahol zajlik a precíziós gazdálkodás előkészítése. Mindez több területet ölel fel. A leglátványosabb természetesen az eszközpark fejlesztése.

Mezőhegyesen 2016 végétől 3 milliárd forint értékben vásároltak új, a precíziós növénytermesztésben használható erő- és munkagépeket, és a továbbiakban várhatóan évi 500 millió forintot fordítanak folyamatos cserékre, fejlesztésekre.

Ezzel párhuzamosan készülnek a precíziós növénytermesztés adatforrásául szolgáló talajtérkép-állományok is.

A talajszkenner elektromos vezetőképességet, illetve ellenállást mér, ez alapján meghatároz egy úgynevezett EC-értéket, amely valójában nem talajtulajdonság, azonban a szakemberek kö­vet­keztethetnek belőle a talaj fizikai tulajdonságaira, ka­tion­csere-kapacitásá­ra, po­rozitására, illetve agyagásvány-tar­tal­mára és tömörödési hajlamára. A talajszkenneléssel úgynevezett kezelésizóna-lehatárolást végeznek, amelynek az eredménye egy olyan térkép, amely azt is megmutatja, hogy egy-egy táblán belül hogyan alakulnak a talaj tulajdonságai.

Az adatokat további vizsgálatokkal ellenőrzik, validálják, így alakul ki az a térkép, amelyet a precíziós növénytermesztés során használnak.

Monitorkép műtrágyaszórás közben
Monitorkép műtrágyaszórás közben
„A mezőhegyesi gazdaságban 2018-ban kezdtük a precíziós gazdálkodás előkészítését – mondja Páll László növénytermesztési osztályvezető. A hároméves programban eddig elkészült a földjeink szkennelése, ennek eredményeként tábláinkról minden eddiginél részletesebb talajtérképeink vannak. Talajmintákon ellenőriztük a szkennelés eredményeit, és mindezek alapján meghatározzuk azokat az évtizedekre szóló menedzsmentzónákat, amelyek a gazdálkodásunk egységei lesznek. Ezekben a zónákban mintákat vettünk, hogy a laboratóriumban pontosan megállapítsuk a talaj különböző paramétereit, amelyek majd a gazdálkodásunk alapját képezik.”

A menedzsmentzónák kialakítása 2020-ban fejeződik be, ám a már rendelkezésre álló eredményeket az idén is felhasználták. Példaként említhetjük a 2019-es őszi talajelőkészítést. Mélylazítást szokásosan évente 1500 hektáron, hibrid kukorica után szoktak végezni, így ötévente térnek vissza egy-egy táblára. Ezzel szemben az idén már a talajszkennelés eredményeit figyelembe véve a „soron következő” 1500 hektárból csak 7–800 hektárt kellett valójában lazítani. Mert a munkát csak ott végezték, és végzik majd el a következő években, ahol valóban kell. „Ugyanígy vagyunk a szervestrágya-szórással is. – hangsúlyozza Páll László.

Csak akkor juttatunk ki szerves trágyát, ha a talaj humusztartalma 3 százalék alatt van. Emellett a műtrágyaszórás is a menedzsmentzónák alapján készült kijuttatási térképek szerint történik.”

Műtrágya-előírás térképei
Műtrágya-előírás térképei
Egy példa a térképalapú műtrágyázásra Mezőhegyesen: Eddig átlagosan 81 kilogramm karbamidot szórtak ki hektáronként, az egyik vizsgált táblán 6,48 tonna szokott lenni az összes kiszórt mennyiség. Ezzel szemben idén, a menedzsment­zónák szerint lehatárolt ásványi nitrogén vizsgálatok alapján mindösszesen 3,5 tonnát szórtak ki, vagyis az eredeti mennyiség mindössze 54 százalékát. Ha pedig azt tekintjük, hogy a műtrágya árai átlagosan 20 százalékot emelkedtek, már akkor megéri a menedzsmentzónák kialakítása, ha csak az áremelkedést kompenzálhatjuk.

„A talajszkennelés, illetve a menedzsmentzónák kialakítása hektáronként 5000 forintba kerül – mondja a növénytermesztési osztályvezető. Nem mondható tehát olcsónak, de már az első évben a mélylazításon megtakarított összeg fedezte a térképek elkészíttetését. Emellett

a növénytermesztésünk a precíziós gazdálkodással időt, energiát, anyagot takarít meg, a talajaink jó állapotáról nem is beszélve. Összegezve minden tekintetben megéri áttérni a precíziós gazdálkodásra a nálunk kisebb, sőt a legkisebb gazdaságokban is.

Mi mind a 8200 hektárnyi termőterületünkön bevezetjük. És akkor majd a precíziós felhőszolgáltatás segítségével feltöltjük a traktorok monitorjára az adatokat és indulhat is a munka.”

Talajszkenneres termőzóna-lehatárolás térképe
Talajszkenneres termőzóna-lehatárolás térképe
A precíziós gazdálkodással összefüggésben még két dologról kell beszélnünk.

A talaj termőképessége nagyban függ a víztől. Közismert, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. évi 2300 hektár öntözött földterületen hibridkukoricavetőmag-termesztéssel foglalkozik.

A klímaváltozás következtében azonban szükség lehet az öntözött területek nagyságának növelésére. „Szeretnénk növelni az öntözhető területek nagyságát. Kétféle tervünk is van a jelenlegi rendszerünk bővítésére. Egy nagyszabású, amelyhez külső forrásokat kell bevonnunk, vagy egy kisebb, de okszerű fejlesztés, amelyet esetleg saját erőből is megvalósíthatunk és tudjuk csökkenteni a párolgási veszteségeinket” – mondta Isaszegi Norbert termelési igazgató.

A másik dolog, amelyről a precíziós gazdálkodás kapcsán szólnunk kell, az a vetőmagok, illetve a szemenkénti vetés esetén a tőszám kérdése.

Nem mindegy ugyanis, hogy 70 vagy 90 ezres tőszámmal vetjük a kukoricát.

Ezt közgazdaságilag ki kell tudni értékelni. Azonban ahogy a mezőhegyesi szakemberek elmondták, a fajtatulajdonosok kevés információt adnak az egyes vetőmagok tulajdonságairól.

Tőszám- és fajtakísérlet hozamtérképe
Tőszám- és fajtakísérlet hozamtérképe
Épp ezért a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. saját vetési kísérletekbe kezdett. Mind magyar, mind nyugati fajtákat bevontak a kísérletekbe, ezekben egyrészt különböző vetésmélységeket, másrészt eltérő tőszámokat próbálnak ki, hogy a következő vetést már precízen tervezhessék meg.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borkóstolás Pincenavigátorral

Új élmények szerzésében és új borok felfedezésében egyaránt segít a Pincenavigátor. A mobilalkalmazást a Zalai Borút Egyesület fejlesztette, a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft.-vel és a Dobronaki Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Közintézettel együttműködésben.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Kiemelkedő hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága, az NKFIH elnökének vezetésével, 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjas társaságot, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2019. évi gazdasági eredmény. Az innovációs nagydíjas társaság kiválasztása titkos szavazással történt.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

Minden megyében agrárkoordinációs munkacsoportok segítik a gazdálkodókat és az élelmiszeripart

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) minden megyében Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoportot hoz létre – a gazdálkodók, az élelmiszer-előállítók és -feldolgozók, valamint az őket kiszolgáló beszállítók, szolgáltatók és a kereskedelem operatív együttműködést támogatandó.

A mezőgazdasági munkákat nem akadályozza a kijárási korlátozás

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felhívja a mezőgazdaságban tevékenykedők figyelmét arra, hogy a 2020. március 28-ától érvényes kijárási korlátozások – a kamara kérésének megfelelően – lehetővé teszik a mezőgazdasági munkák végzését.

Koronavírus: egyelőre nincs hiány gépalkatrészből

A koronavírus-helyzetre való tekintettel kulcskérdés: rendelkezésre állnak-e hazánkban azok az alkatrészek, melyekre az élelmiszer-előállításhoz nélkülözhetetlen mezőgépek esetleges meghibásodásakor van szükség. A többi közt erről is beszélgettünk Umenhoffer Péterrel, az Axiál Kft. marketingigazgatójával.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

A KWS gazdálkodóknak készült digitális megoldása design-díjat kapott

A myKWS mezőgazdasági termelők számára készült digitális megoldás, szolgáltatás kategóriában elnyerte a 2020-as iF Design Award díjat. A díj számos tudományágban, egyebek mellett a belsőépítészet, a csomagolás és a szolgáltatások területén ismeri el a kivételes tervezési eredményeket.