Back to top

Tudnivalók a kifizetődő gyepgazdálkodásról

Mindenki nyertes – ismeretes a közhely, amely azonban helytálló, ha a füves élőhelyek kezeléséről ejtünk szót. A fenntartásukat célzó támogatási rendszer ugyanis egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is. A témával kapcsolatos alapvetésekről Klébert Antallal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetőjével beszélgettünk.

A második világháború előtti időkben egyfajta idillikus állapot jellemezte a települések környéki gyepeket: a rendszeres legeltetés és az állatok takarmányozásának alapjául szolgáló kaszálás tökéletes állapotban tartotta fenn e füves élőhelyeket, melyek számos értékes állatfajnak adtak otthont. Az iparszerű mezőgazdaság korszakának beköszöntével azonban jelentős részüket feltörték, a rendszerváltozást követően – a nagyüzemi állattartás visszaszorulásával – pedig a megmaradt gyepek többsége is kezeletlenné vált.

Átalakulás kezdődött

„Sok új tulajdonos nem értett a gazdálkodáshoz, így a magánkézbe került füves élőhelyek nagy részén nem legeltetett és kaszált senki” – kezdett bele Klébert Antal. Mint mondta, az erdő az egyetlen olyan ökoszisztéma, mely emberi beavatkozás hiányában is fennmarad, következésképpen a gyepek is ez irányba kezdtek átalakulni:

a szél röptette, madarak hozta magokból puhafák és cserjék kezdtek nőni rajtuk. Az élőhelyek átalakulása több, a rövidfüvű gyepekben otthonra lelt állatfaj állományainak csökkenését is eredményezte.

Szinte teljes mértékben eltűnt hazánk területeiről az ürge, a mezei pacsirta vagy éppen a fogoly – sorsuk szempontjából a birtokkoncentráció beindulása hozott csak változást. Számos kezeletlen füves élőhely került ugyanis szaktudással rendelkező, állattartással foglalkozó gazdák kezébe, akik a terület helyreállításába kívántak kezdeni, figyelembe véve az állami támogatásban rejlő lehetőségeket is.

Járható utakon

„Természetvédelmi szempontból ez örvendetes, ugyanakkor érdemes tudni: a gyepek egy része védett vagy NATURA 2000 területen fekszik, éppen ezért a gazdálkodónak a munkálatok elvégzéséhez engedélyt kell kérni. Ezt mindenki megkapja, ugyanakkor ahhoz, hogy a cserjéket ki lehessen irtani a területről, figyelembe kell venni az adott hely természeti értékekeit” – folytatta a természetvédelmi őrkerület-vezető. A legalapvetőbb, hogy az irtást a vegetációs időszakon kívül, télre kell időzíteni, hiszen ekkor még nem fészkelnek a madarak, így nincsenek tele a fák és bokrok a sok esetben védett fajok tojásaival, fiókáival. A munkák megkezdése előtt célszerű egyeztetni a természetvédelmi őrökkel, akik segítenek a terület kezelőjének az előírtak szerint eljárni.

„Egyszeri, jellemzően egy-két évig tartó munkával meg lehet szabadulni a cserjéktől, azonban fontos tudni, ez még nem jelenti a munka végét: ha a gyepet nem kezelik tovább, akkor a cserjék ismét kinőnek”

– hangsúlyozta Klébert Antal. Mint mondta, a gazdálkodók számára két út is járható ebben az esetben. A füves élőhelyek fenntarthatók a támogatási rendszerben előírtaknak megfelelő legeltetéssel – nem mindegy ugyanis, hogy ez milyen fajokkal, illetve mekkora állománnyal történik. A birka, a szamár a ló- és marhafélék megfelelnek a célra, ugyanakkor például a kecske már nem; utóbbi lerágja a fás szárú növényeket is. Gondot okozhat a túllegeltetés is, hiszen ebben az esetben kipusztul a gyep, s helyét idővel sártenger és dagonya veszi át.

A terület kezelésének másik lehetősége a kaszálás – néhány évig, míg törnének elő a cserjék, célszerű ősszel tisztító kaszálást végezni –, amelynek szintén megvannak a szabályai. „Érdemes az első kaszálást júliusra időzíteni, amikor kirepültek már a földön fészkelő madarak, s fontos az is, hogy ne hagyjuk a bálákat sokáig a területen, mert kipusztul alattuk a gyep” – magyarázta a szakember, hangsúlyozva, hogy az előírások betartása egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is.

Jó irány

A tapasztalatok azt mutatják, két-három, legfeljebb négy-öt év alatt kialakítható a nem csak természetvédelmi szempontól értékes gyepterület. A támogatási rendszer remek lehetőségeket biztosít a füves élőhelyek kezelőinek, ugyanakkor akadnak olyan alapvetések, melyekkel érdemes tisztában lenni. NATURA 2000-es gyepterület feltörésekor például bírság jár, azonban támogatás vehető fel abban az esetben, ha valaki szántót alakítana át gyeppé. Továbbá érdemes szem előtt tartani azt is, amit cikkünk elején már érintettünk: a kezeletlen gyep idővel beerdősül, az ilyen területekre pedig már az erdőtörvény vonatkozik.

A javarészt a Kelet-vértesi őrkerületben tevékenykedő Klébert Antal tapasztalatai azt mutatják, számtalan példa van arra, hogy korábban elcserjésedett legelőkből gyönyörű gyep vált, ahová „visszaköltözött” a természet.

„Van olyan terület, amely egykor szinte teljesen beerdősödött, mostanra azonban egy vadkörtefákkal teli fás legelő alakult ki, melyet egy magyar tarka gulya tart fenn legelésével” – tette hozzá a szakember.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A kedvencével utazna? Mutatjuk, hova mehet

Olaszországban van a legtöbb olyan szálloda, ahová magukkal vihetik a gazdák a kutyájukat. A kutyabarát szálláshelyek toplistájának élén Olaszország, Oroszország, Lengyelország, Horvátország és Spanyolország áll. A legjobb szolgáltatást pedig a francia, a brit és az olasz szálláshelyek nyújtják a kedvencükkel utazók számára.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

A mejnók – Csak tágas röpdében

Bő egy évtizede Európában, így nálunk is nagy keletje volt a beónak. Pompásnak tartott hangutánzó képessége miatt sokan gondozták, ám közülük nem kevesen nagyot csalódtak benne. Ugyanis a beó nem éppen ideális házikedvenc.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.

Jobb árakért tüntettek az ír gazdák

Magasabb húsmarha-átvételi árak nélkül nem lehet fenntartani a vidéki életet Írországban – állítják a termelők, akik csütörtökön lezárták Dublin legfontosabb útjait.