Back to top

Tudnivalók a kifizetődő gyepgazdálkodásról

Mindenki nyertes – ismeretes a közhely, amely azonban helytálló, ha a füves élőhelyek kezeléséről ejtünk szót. A fenntartásukat célzó támogatási rendszer ugyanis egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is. A témával kapcsolatos alapvetésekről Klébert Antallal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetőjével beszélgettünk.

A második világháború előtti időkben egyfajta idillikus állapot jellemezte a települések környéki gyepeket: a rendszeres legeltetés és az állatok takarmányozásának alapjául szolgáló kaszálás tökéletes állapotban tartotta fenn e füves élőhelyeket, melyek számos értékes állatfajnak adtak otthont. Az iparszerű mezőgazdaság korszakának beköszöntével azonban jelentős részüket feltörték, a rendszerváltozást követően – a nagyüzemi állattartás visszaszorulásával – pedig a megmaradt gyepek többsége is kezeletlenné vált.

Átalakulás kezdődött

„Sok új tulajdonos nem értett a gazdálkodáshoz, így a magánkézbe került füves élőhelyek nagy részén nem legeltetett és kaszált senki” – kezdett bele Klébert Antal. Mint mondta, az erdő az egyetlen olyan ökoszisztéma, mely emberi beavatkozás hiányában is fennmarad, következésképpen a gyepek is ez irányba kezdtek átalakulni:

a szél röptette, madarak hozta magokból puhafák és cserjék kezdtek nőni rajtuk. Az élőhelyek átalakulása több, a rövidfüvű gyepekben otthonra lelt állatfaj állományainak csökkenését is eredményezte.

Szinte teljes mértékben eltűnt hazánk területeiről az ürge, a mezei pacsirta vagy éppen a fogoly – sorsuk szempontjából a birtokkoncentráció beindulása hozott csak változást. Számos kezeletlen füves élőhely került ugyanis szaktudással rendelkező, állattartással foglalkozó gazdák kezébe, akik a terület helyreállításába kívántak kezdeni, figyelembe véve az állami támogatásban rejlő lehetőségeket is.

Járható utakon

„Természetvédelmi szempontból ez örvendetes, ugyanakkor érdemes tudni: a gyepek egy része védett vagy NATURA 2000 területen fekszik, éppen ezért a gazdálkodónak a munkálatok elvégzéséhez engedélyt kell kérni. Ezt mindenki megkapja, ugyanakkor ahhoz, hogy a cserjéket ki lehessen irtani a területről, figyelembe kell venni az adott hely természeti értékekeit” – folytatta a természetvédelmi őrkerület-vezető. A legalapvetőbb, hogy az irtást a vegetációs időszakon kívül, télre kell időzíteni, hiszen ekkor még nem fészkelnek a madarak, így nincsenek tele a fák és bokrok a sok esetben védett fajok tojásaival, fiókáival. A munkák megkezdése előtt célszerű egyeztetni a természetvédelmi őrökkel, akik segítenek a terület kezelőjének az előírtak szerint eljárni.

„Egyszeri, jellemzően egy-két évig tartó munkával meg lehet szabadulni a cserjéktől, azonban fontos tudni, ez még nem jelenti a munka végét: ha a gyepet nem kezelik tovább, akkor a cserjék ismét kinőnek”

– hangsúlyozta Klébert Antal. Mint mondta, a gazdálkodók számára két út is járható ebben az esetben. A füves élőhelyek fenntarthatók a támogatási rendszerben előírtaknak megfelelő legeltetéssel – nem mindegy ugyanis, hogy ez milyen fajokkal, illetve mekkora állománnyal történik. A birka, a szamár a ló- és marhafélék megfelelnek a célra, ugyanakkor például a kecske már nem; utóbbi lerágja a fás szárú növényeket is. Gondot okozhat a túllegeltetés is, hiszen ebben az esetben kipusztul a gyep, s helyét idővel sártenger és dagonya veszi át.

A terület kezelésének másik lehetősége a kaszálás – néhány évig, míg törnének elő a cserjék, célszerű ősszel tisztító kaszálást végezni –, amelynek szintén megvannak a szabályai. „Érdemes az első kaszálást júliusra időzíteni, amikor kirepültek már a földön fészkelő madarak, s fontos az is, hogy ne hagyjuk a bálákat sokáig a területen, mert kipusztul alattuk a gyep” – magyarázta a szakember, hangsúlyozva, hogy az előírások betartása egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is.

Jó irány

A tapasztalatok azt mutatják, két-három, legfeljebb négy-öt év alatt kialakítható a nem csak természetvédelmi szempontól értékes gyepterület. A támogatási rendszer remek lehetőségeket biztosít a füves élőhelyek kezelőinek, ugyanakkor akadnak olyan alapvetések, melyekkel érdemes tisztában lenni. NATURA 2000-es gyepterület feltörésekor például bírság jár, azonban támogatás vehető fel abban az esetben, ha valaki szántót alakítana át gyeppé. Továbbá érdemes szem előtt tartani azt is, amit cikkünk elején már érintettünk: a kezeletlen gyep idővel beerdősül, az ilyen területekre pedig már az erdőtörvény vonatkozik.

A javarészt a Kelet-vértesi őrkerületben tevékenykedő Klébert Antal tapasztalatai azt mutatják, számtalan példa van arra, hogy korábban elcserjésedett legelőkből gyönyörű gyep vált, ahová „visszaköltözött” a természet.

„Van olyan terület, amely egykor szinte teljesen beerdősödött, mostanra azonban egy vadkörtefákkal teli fás legelő alakult ki, melyet egy magyar tarka gulya tart fenn legelésével” – tette hozzá a szakember.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Több mint 8 tonna hulladék gyűlt össze a PET Kupán

Összesen 8,2 tonna, majdnem felerészben újrahasznosítható hulladék gyűlt össze a Tisza árteréből az idei PET Kupán – közölték a szervezők az MTI-vel hétfőn.

Málnatermesztés napelemekkel

Egy kísérleti tanulmány szerint a napelemek alatti klíma stabilabb, mint a hagyományos fóliasátrakban.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Lesz-e magyar óriásvidra?

Az óriásvidra az összes menyétféle legnagyobbika, már ami a testhosszt illeti: nem ritkák ma sem a 170 centiméteres állatok. Állománya ma már csak töredéke a hajdaninak, mivel régebben a vadászat, míg napjainkban az élőhely­pusztítás tizedeli.

Környezeti vészhelyzetet hirdettek Mauritiuson

Mauritius miniszterelnöke, Pravind Jugnauth környezeti vészhelyzetet hirdetett az országban a japán tengerjáró hajó, az MV Wakashio megfeneklése miatt – írja a The Guardian. A hajóból folyamatosan olaj szivárog az Indiai-óceánba.

Kézműves sör készítéséhez nyert támogatást a kiskunhalasi Trínium Alfa Kft.

Kézműves sör készítésére alkalmas technológiára nyert több mint százmillió forint támogatást a kiskunhalasi Trínium Alfa Fejlesztő, Kivitelező és Szolgáltató Kft. - közölte a cég ügyvezetője az MTI-vel.

Alternatív megoldások a gyomszabályozásban

A szőlőültetvények, mint állókultúrák gyomirtása a hagyományos termesztésben sem egyszerű kérdés, még akkor sem, ha a gyomirtó szerek használata általános. A fenntartható termesztésben a kemikáliák nem megengedettek, csak mechanikai módszerek vagy alternatív megoldások lehetségesek.