Akác Balázs a Holstein Genetika Kft. ügyvezetője köszöntötte a szép számban megjelent szakembereket, majd le is vezette a hosszúra nyúlt, de érdekes eszmecserét.
Bevezetésként Nyakas András bemutatta immár országosan is elismert vállalkozását, amelyet fiai bevonásával épít, fejleszt. Míg 1996-ban 37 tehenet tartott, ma már 4520 szarvasmarhával foglalkoznak. Az indulástól kezdődően folyamatos a növekedés, és 2018-ban, 305 napos laktációra számolva, 11 426 kilogrammos átlagtermelést értek el tehenenként. Ez azt jelenti, hogy évente 23 millió kilogramm tejet értékesítenek, azaz tiszteletet parancsol mind a fejlődés üteme, mind a termelés jelenlegi szintje.
A külföldi előadók mindegyike innovatív és előremutató témákkal állt ki a hallgatóság elé, s tartottak érthető, élvezhető és emészthető prezentációt. Az előadások bő tartalma és a helyszínen készült fotók helyigénye miatt a jelen beszámolóban néhány kiemelten fontos megállapításra igyekszünk ráirányítani a figyelmet.
„Egészségesebb tehén, nagyobb teljesítmény Cow Managerrel” című előadásában Matt Hershey, a World Wide Sires Ltd. szakembere a felhő alapú tehén-monitoring rendszer előnyeit ecsetelte. Ennek a lényege, hogy az adott tehenet folyamatosan figyelemmel kísérhetjük, és a rendszer teljes állományok monitorozására alkalmas.
Összesen körülbelül félmillió a rendszerben szereplő tehenek száma, ezek fele az USA-ban található. A szolgáltatási csomag jelenleg négy modulból áll, amelyeket egységes rendszerként, de modulonként is lehet telepíteni, használni. Legismertebb az ivarzásjelzésre szolgáló modul, de az általános egészségi állapot nyomon követésére képes modultól hosszabb távon még nagyobb üzleti haszon várható. Ez a leggyorsabban megtérülő befektetés, árulta el az előadó, csak a felhasználóknak meg kell győződniük az előnyeiről. Ki tudja szűrni a gyanús, a beteg és a nagyon beteg egyedeket, mégpedig a fül hőmérsékletének csökkenése alapján. A harmadik elem a takarmányozáshoz kapcsolódó információk gyűjtése és elemzése, míg negyedikként idén áprilistól a tehénkereső szolgáltatás (Find My Cow) is elindult, amely kiváltképp nagy létszámú tehenészetekben jelent könnyebbséget, a fél méter pontosságú helymeghatározással.
Nagy előny tehát, hogy nem a tehén nyakára vagy lábára kerül. A tehén fejmozgása alapján – ami összefüggésben van a fül helyzetével –, etológiai megfigyelésekből kiindulva pontos képet regisztrálhatnak az ivarzásról vagy arról, hogy az állat milyen egészségi állapotban van.
A rendszer egyedülálló sajátossága, hogy a szoftver frissítése automatikus és távolról is végezhető, még a telepi központi számítógépes egység sem szükséges ehhez a művelethez. A mindenkori legfrissebb adatokhoz való hozzáférés attól sem függ, hogy a Cow Managert ki, mikor vásárolta, mikor állította rendszerbe. Az egyes technikai egységek között vezeték nélküli kommunikáció zajlik, aminek következtében minden letölthető és minden megismerhető, akár a mobiltelefonos applikáció által. Tény, hogy a CM-mel minden egyes tehénről minden fontos információ rendelkezésre áll, azonban nagyon fontos megérteni, hogy a szolgáltatás nem váltja ki az emberi szakértelmet az adatok, jelzések helyes értelmezésében, felhasználásában a döntéshozatalban. Különös jelentősége lehet annak, hogy egy negatív élettani vagy egészségi folyamat klinikailag még nem észlelhető szakaszában tudunk beavatkozni a veszteségek és a kezelési költségek minimalizálása érdekében. A kérődzés és annak intenzitása, az ivarzás stádiuma, a lázas állapot, az evéssel, pihenéssel töltött idő, de még az embrióvesztés is szerepel a megszerezhető információk között. A könnyen értelmezhető táblázatok, ábrák kiemelésekkel is segítenek a gyors tájékozódásban.
A rendszer még azt is megmutatja egy aktivitási nyíl irányával, hogy az ivarzás mely szakaszában adta le a jelet a készülék. Felhívta a figyelmet, hogy hagyományos szaporítóanyag esetén az első ivarzásjel után 8-16, míg szexált sperma alkalmazásakor a 16-18. óra között van az optimális termékenyítési időpont.
Az elmúlt évek nemzetközi terjeszkedésének következménye, hogy a rendszer – amelynek adatai ma már átjárhatók – kommunikál a legtöbb telepirányítási rendszerrel. A szolgáltató cég a műszaki egységekre 5 évre 100 százalékos garanciát vállal. A szoftverfrissítésnek nincs külön költsége, ha pedig a füljelző tönkremegy, azt ingyen kicserélik. A megtérülést illetően elhangzott, hogy az USA-ban, egy 2200-as tehenészeti telepen éves szinten 80 ezer dollár többlethasznot hozott a rendszer üzemelése. A fejlesztés természetesen nem állt le, a gyakorlati igények folyamatos megfogalmazódása már most is hosszú kívánságlistát eredményez, amelyek kielégítésén műszaki és szakmai stábok dolgoznak.
Hans-Heinrich Herrmann Németországból érkezett a Volac cégtől, idén most másodszor járt Hajdúnánáson. Ő a szilázs minőségét járta körbe, mégpedig a fenntartható tejtermelés oldaláról vizsgálva. Kiemelte, hogy a tejtermelést a jövőben is a kiváló minőségű és nagy mennyiségben felvett tömegtakarmányokra alapozva képzeljük el, az ilyen TMR-ből nagy termelésű, hosszú hasznos élettartamú tehenek szolgálják a gazdaságos, fenntartható tejtermelést.
A minőségi szilázskészítést a kukorica fajtaválasztásával kell elkezdeni, majd a silózás folyamán megfelelő oltóanyagot kell a készülő tömegtakarmányhoz hozzáadni.A körültekintő, jól szervezett munka alapvető jelentőségű, mert a mai gyakorlatban, amíg a takarmány a szántóföldi betakarítástól eljut a bendőig, az összes veszteség mértéke elérheti a 20-30 százalékot. A magyar takarmánykeverék szárazanyaga 60 százalékban kukoricából származik. Javaslata szerint olyan silóhibrideket válasszunk, amelyeknél a keményítőtartalom 30 százalék körüli, tehát nem extrém magas, viszont a szár rostanyagának emészthetősége minél jobb. Ezt a fajta/hibrid megválasztásakor döntési szempontként kell figyelembe venni! Alapvető, hogy minden szemet meg kell roppantani, s olyan beállítást hajtsunk végre a gépen, amivel ez el is érhető.
Felhívta a figyelmet a silózás 10 pontjára, a silótér típusától kezdve a tarlómagasságon át a tömörítésig, takarásig, kitárolásig. Cél, hogy megfelelő tömörségű anyagot készítsünk, és a lehető legrövidebb idő alatt be tudjuk takarni a kazlat. A mai nagy teljesítményű önjáró szecskázók kiszolgálása komoly felkészültséget igényel, ha jó tömörítettséget akarunk elérni. Az egyszerre tömörített réteg vastagsága kukoricában 20, fű esetében 30 centiméter. Olyan méretezésű silótér a jó, amelyikben a kitárolásnál a takarmányigény alapján legalább 2 métert tudnak haladni hetente. A tömörítettséget referenciatáblázatok segítségével, egyszerű eszközökkel, illetve képletek alapján, a szárazanyag-tartalom mérésével tudjuk ellenőrizni.
A cég két oltóanyagot ajánl: az egyik ECOSYL 100, a másik ECOSYL ECOCOOL néven kerül forgalomba. Előbbi nehezebb silózási feltételek esetén javasolt, mert nagy koncentrációban tartalmazza a Lactobacillus plantarum speciális extra hatékonyságú, saját fejlesztésű MTD/1 törzsét. Utóbbi (ECOCOOL) elegendő a kukorica silózásakor, viszont az MTD/1 mellett a L. buchneri PJB/1 törzsét is tartalmazza (tejsav mellett élesztőgátló ecetsavat is termel), amivel az aerob stabilitás nagy mértékben fokozható. Hiteles vizsgálatokban az ECOSYL 100-zal kezelt takarmánnyal etetett jószágok naponta 1,2 liter tejtöbbletet adtak, a takarmányfelvétel 5 százalékkal, az emészthetőség 3,7 százalékkal, a napi testtömeg-gyarapodás 10,5 százalékkal növekedett, míg a silózási veszteség 3,7 százalékkal csökkent. Ezeket a készítményeket lehet ultra kis mennyiségben (ULV), takarmánytonnánként 20-50 millilitert számítva, és nagyobb mennyiségben, tonnánként 2 litert adagolva is alkalmazni. Előbbi az önjáró szecskázóknál meghatározó előny!
David Muysson, az amerikai TechMix Global cég kereskedelmi igazgatója a programozott, célzott takarmánykiegészítési programjukat, és az ebben szereplő termékeiket ismertette. Ezek jelentősége, hogy stresszes állapotban sokat tudunk velük segíteni az állatokon, főleg akkor, ha megfelelő időben adagoljuk. Maga a tejtermelés az állat számára nem jelent stresszt, de az összes többi körülmény alakulhat úgy, hogy a tehén stresszes körülmények között termel. Ez nem kívánatos, de jellemző, és hátrányos, mert ilyenkor csökken az állatok adaptációs képessége.
A beavatkozás tudományos alapja a stresszfolyamatok élettani hátterének megismerése, valamint a szervezet hidratáltsága megőrzésének alapvető fontossága! A kezdetben tapasztalati tényeken induló termékfejlesztések mára masszív tudományos kutatási alapokat nyertek! Stresszhelyzetben az állatok fertőzések iránti fogékonysága növekszik, a fertilitás, több más mutatóval egyetemben romlik, a teljesítmény csökken, a költségek növekednek. A TechMix termékeivel egyebek közt kívánatos szinten tartható a kérődzés. Holland, magyar és csehországi vizsgálatok a mi környezeti viszonyaink között is igazolták a tejtermelésre és a szaporodási teljesítményre gyakorolt pozitív hatást. Hőstressz esetén az általuk javasolt módszerrel például 0,6 Celsius-fokkal sikerült csökkenteni a tehén testhőmérsékletét, ami jobb fogamzóképességben nyilvánul meg.
Steve Winnington, a World Wide Sires regionális igazgatójaként a DWP$ tenyésztési index előnyeit vázolta fel a gyakorló gazdák számára. Azt járta körbe, hogy milyen hatalmas lehetőségek nyíltak meg a genomika térhódításával a tenyésztés számára annak érdekében, hogy minél gazdaságosabb, problémamentesebb tehén termeljen sok tejet. Mindenki számára ez a követendő irány, és a progresszív gazdaságok már el is indultak ezen az úton. Előadásában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi 2-2,5 tehenenkénti laktáció helyett olyan helyzetet kell kialakítani, amikor 3-7 laktációt teljesítenek a tehenek. Az állomány 55 százalékát 3. és többedik laktációs tehenek tegyék ki, így kifejthetik genetikai potenciáljukat, és a 20 százalék környékére csökkenő utánpótlás-igény sokkal megfontoltabb selejtezést tesz lehetővé. A küllem javításának túlhangsúlyozása helyett Amerikában ma már egyértelműen a hasznos élettartamhoz kapcsolódó nagy életteljesítményt favorizálják, s ez sokkal inkább szolgálható olyan komplex indexek alkalmazásával, mint a Net Mert$, de még inkább a Dairy Wellness Profit (DWP$) index. Utóbbi a Net Merit-en kívül 25 százalékban a tehén egészségi tulajdonságokban érvényesülő ellenállóképességét, 8 százalékban pedig a borjak egészségre való hajlamát foglalja magában, a Zoetis cég által végzett genomvizsgálatok alapján. A Select Sires/World Wide Sires tenyészbikái valamennyien rendelkeznek DWP$ mutatóval, szemben számos versenytárs cég bikáival!
A genomika révén napjainkban a genetikai előrehaladás sosem tapasztalt mértékű! Ráadásul olyan tulajdonságok fejlesztését is elősegíti, amelyek korábban nem vagy csak nagyon nehezen voltak mérhetők, számszerűsíthetők. A vizsgált tulajdonságok köre pedig folyamatosan szélesedik! Az előadó többször is felhívta a figyelmet, hogy a genomikának ilyetén alkalmazásával ki tudjuk szűrni a telepi tenyésztési programból azokat a bikákat, amelyek utódai hajlamosabbak a tőgygyulladásra, sántaságra, méhgyulladásra, magzatburok-visszatartásra, oltógyomor-helyzetváltozásra, ketózisra, illetve borjú korban a hasmenésre, légzőszervi megbetegedésre, egyáltalán az első életévben történő kiesésre.
Ebben az üzemben közel tíz évre visszamenően minden egyedet genomvizsgáltak, s jelenleg is minden megszülető borjú genomvizsgálatát azonnal elvégzik. Számos táblázatban mutatták be, hogy a termelésben, szaporodási eredményekben markáns különbség jelenik meg a legjobb és leggyengébb állományhányad között, és mindez pénzben is kifejezhetően, dollár százezrekkel járulhat hozzá az eredményességhez. Eltérő tenyésztési programot célszerű működtetni a nagy értékű üszők, tehenek vonatkozásában, előtérbe helyezve akár a legkorszerűbb biotechnológiai lehetőségeket is, szemben a gyengébb képességű, tenyésztésre csak más célból használható állományhányaddal.
Az üzemi beszámoló része az az eredmény, ahol a 114 legjobb és 114 legkevésbé jó egyedből álló csoportok életteljesítményét hasonlították össze. A jók átlagos teljesítménye 48 ezer kilogramm tej volt, ugyanakkor a leggyengébbek csupán 26 ezer kilogrammot adtak. Ez 880 ezer USD különbséget jelentett pusztán a tejárbevételben! Ma már számszerűsíthetők azonban a korábban inkább csak feltételezett betegség-előfordulási gyakoriságok abból a szempontból is, hogy a DWP$-ben foglalt Zoetis-mutatókban milyen különbség realizálódik az apák közti eltérések alapján!
A DWP$ index segítségével végzett tenyésztői munka sokkal hatékonyabb a hagyományos TPI-alapú tenyésztésnél. Kifejeződik ez a nagyobb potenciális életteljesítményben, a jobb szaporodási mutatókban (amelyek révén több időt tölt a tehén a laktációk nagy termelésű időszakában), a hosszabb hasznos élettartamban, amely során kifejtheti valós genetikai képességeit, valamint a sokkal jobb egészségi mutatókban, mert genetikai ellenállósága révén kevesebb betegség-eseménnyel kell megküzdenie élete során!
További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2019/2 számából
