Back to top

Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összhangja

A Pilisi Parkerdő folytatta fél évszázados küldetését a természetesebb erdők és az erdők értékeire nyitott emberek érdekében: bővítette a fővárosi erdők ökoturisztikai funkcióit, fejlesztette a gyermekek környezeti nevelését szolgáló intézményeket, kutatásokat, szakmai programokat szervezett a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmében, valamint filmet is készített az 50 éves évfordulóra.

Türelem az erdőhöz - 50 éves a Pilisi Parkerdő

A Pilisi Parkerdő működését fennállása óta az erdőgazdálkodás és a természetvédelem integrációjára építi, az erdőállományok természetességének megőrzése, javítása érdekében végzi feladatait. E szemlélet és szakmai gyakorlat eredményeként mára a Parkerdő kezelésébe tartozó 65 ezer hektár közel 40 százalékán folyamatos erdőborítást biztosító módszerek segítik a biológiai sokféleség megőrzését.

A 2019-es jubileumi év tartalmas és eredményes volt a Parkerdőben:

 - A városi erdők kezelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióik fejlesztése a Pilisi Parkerdő következő szakmai időszakának legfontosabb feladatai közé tartozik. Idén a fővárosi több kerületi önkormányzatával együttműködve számos leromlott állapotú budapesti erdőterületet alakított parkerdővé, korszerűsítette infrastruktúráját, bővítve ezzel a városi erdők közjóléti, ökoturisztikai szerepét. Ilyen együttműködés eredményeként újult meg a XVII. kerületi Keresztúri-erdő, a kispesti Kúttó-erdő, a XVI. kerületi Sashalmi-erdő, a II. kerületi Macis játszótér, valamint kézilabdapálya épült a hűvösvölgyi Nagyréten és kutyafuttató létesült a XVIII. kerületi Halmi-erdőben.

Megújult Macis játszótér a II. kerületben
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

- A Parkerdő génmegőrző programja elősegíti a klímaváltozás  kedvezőtlen hatásaival szemben ellenálló, egészséges, fenntartható erdők fennmaradását. A cél a speciális természeti adottságok között tenyésző kocsánytalan tölgy, olasz tölgy, valamint a molyhos tölgy főfafajú, elegyes erdők génkészletének megóvása. A Visegrádi-hegységben élő, tavaly az év vadvirágának választott kornistárnics fajmegőrzésére ebben az évben külön kezelési tervet dolgoztak ki. A madárvédelmi program keretében idén is több erdészet területén létesültek odútelepek, a Visegrádi-hegységben folyó Dunazugi Denevérkutató Programról pedig külön kiadvány készült. 2019 kétéltűje, a foltos szalamandra fennmaradását és szaporodását a természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelmi fejlesztések biztosítják.

- A Pilisi Parkerdő  részt vesz az Agrárminisztérium által novemberben elindított Országfásítási Programban, amely hivatalosan a Parkerdő területén, Esztergomban kezdődött. Az erdőgazdaság Pilisjászfalu térségében mintegy 10 hektár erdő, 120 ezer őshonos facsemete telepítésével járul hozzá a programhoz és felajánlotta, hogy a résztvevő önkormányzatok számára megbízás esetén akár teljes körűen elvégzi az erdőtelepítési és fásítási munkákat.

- Az UNESCO-projekt részeként novemberben megállapodást írt alá a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a pilismaróti önkormányzat. A Pilisi Bioszféra Rezervátum fejlesztéséért létrejött együttműködés célja az ember és a természet összhangjának megteremtése, a környezeti nevelés, az ökoturisztikai szolgáltatások bővítése, valamint a természeti értékek megőrzése.

- A Parkerdő kiemelten fontos feladata a környezeti nevelés, melynek egyik alappillére az idén fennállása 40. évfordulóját ünneplő Budakeszi Vadaspark, ami májusban korszerű parasztudvarral bővült, így a hazánkban őshonos háztáji állatokat is testközelből ismerhetik meg a látogatók.

- A szakképzésben is részt vállal a Parkerdő: idén hivatalos OKJ-s képesítést nyújtó erdészeti szakmunkásképzést indított, és terepi foglalkozás keretében is fogadja a piliscsabai AM KASZK Dr. Szepesi László Mezőgazdasági, Erdészeti Szakgimnázium diákjait.

- Évről évre egyre környezettudatosabbak az erdőkben túrázók, akik sok esetben már magukkal viszik a kirándulás során keletkezett hulladékot. Idén lakossági javaslatra szerelt le a Parkerdő kukákat olyan kirándulóhelyekről, ahová a szemetesek megléte miatt háztartási hulladékot hordtak a környékről. Az erdőgazdaság idén is mintegy 100 millió forintot költött a területén található, illegálisan lerakott szemét és veszélyes hulladék elszállítására. Ennyi pénzből körülbelül 2 millió facsemetét lehetne elültetni.

- A Parkerdő az októberi jubileumi ünnepségén több elismerést is kapott a természetvédelem és a természetjárás összhangjának megteremtéséért, a fél évszázados munkáért: a Magyar Természetjáró Szövetség és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága is emlékplakettel, emléktárggyal köszöntötte. Az 50 éves évforduló alkalmából rendezett ünnepségen vetítették le a „Türelem az erdőhöz” című filmet, ami több erdészgeneráció életét ábrázolva mutatja be a Pilisi Parkerdő történetét és szakmai munkáját.

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója a Magyar Turisztikai Szövetség által adományozott emlékplakettel és emléklappal a Társaság 50 éves jubileumi ünnepségén
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Mindemellett a Parkerdőben idén is végezték a megszokott szakmai munkákat:

az erdészek 90 hektár idegenhonos erdőt alakítottak át őshonos fafajokból álló erdővé, de fontos feladat volt a 2014-es jégkárban sérült erdőállományok rehabilitációjának befejezése és az erdők biodiverzitásának növelését célzó beavatkozások is.

Érdemes kiemelni, hogy a Parkerdő szakmai tevékenysége 1200 család számára biztosít megélhetést, az erdők gondozásához szükséges fakitermelések révén évente 15 000 háztartás jut megújuló energiaforrásból származó téli tüzelőhöz, a kormány szociális tűzifaprogramjának keretében pedig a Parkerdő 3600 köbméter fával szolgálta ki az önkormányzatokat, amelyek rászoruló családok téli fűtését tudták segíteni.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Rezét újra szolgálatban

Sikeresen teljesítette a hatósági üzembe helyezési vizsgát a Gemenci Állami Erdei Vasút gőzöse, így újból szolgálatba állhat. Utasokkal teli szerelvényeket azonban a koronavírus-járvány miatt még nem vontathat.

25 év, 25 erdei kincs, 25 kilométer

Negyed évszázada tart a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő sorozatot készít, valamint közös kilométer- és emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.