Emellett cél az is, hogy a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását, a háztartások saját élelmiszer-szükségletének, önellátási feltételeinek javítását elősegítse, valamint új mezőgazdasági vállalkozások induljanak el. A Szárnyaló Gazdaság néven indult akcióban a haszongalamb-vásárláshoz az Agrárminisztérium támogatást is nyújt, a támogatás feltételeivel az előző lapszámunkban is foglalkoztunk.

A fehér szín előnyös
A minisztériumi támogatás egyik feltétele, hogy korszerű fajtákat szerezzenek be, állítsanak termelésbe, ezért a támogatás egyelőre két fajta egyedeire, a hubbell és a titán fajtákra vonatkozik. Napjainkban az élő galambfióka felvásárlási ára körülbelül ezer forint plusz áfa kilónként. A konyhakész galambot nagyjából háromezer forintos kilónkénti áron lehet beszerezni, de egyes esetekben négy-ötezer forintot is elkérnek érte. Az alábbi írás a hubbellt mint az üzemi méretű pecsenyegalamb-előállításra alkalmas fajtát mutatja be.
[Mivel a kinget a máltai, római és mondain (mondén) fajták keresztezéséből állították elő, nyilvánvaló, hogy főként ezeknek a fajtáknak a génjeit hordozza magában.] A hubbell fajta elnevezését a kitenyésztőjéről kapta. A hubbell (az importáló Colombier Kings jóvoltából) 1983-ban érkezett Franciaországba, és nagyon gyorsan elterjedt az iparszerű húsgalambtenyésztő gazdaságokban. Egyrészt kiszorította onnan a korábban használt fajtákat, másrészt a tenyésztők keresztezési partnerként használták fel a meglévő állományok javítására. Kezdetben elsősorban fehér színben tenyésztették, manapság azonban találhatunk színes (recesszív vörös, fekete, ezüst), sőt autoszex állományokat is. Genetikailag a legegységesebbnek a fehér színváltozat tekinthető, a fehér tollszín az ehhez kapcsolódó világos bőrszín miatt előnyös a piacképesség szempontjából.,

Jó mellhúsarány
A fajta általános jellemzői a nyugodt karakter, a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az intenzív fejlődési erély, az erőteljes fiókanevelés, a kitűnő szaporodó- és nevelőképesség, a fiókák telt alkata és a kiváló húsformák, elsősorban a mellizom kivételes fejlettsége, ami miatt a fajtát gyakran duplamellűnek is nevezik. (Más húsgalambfajtákhoz viszonyítva mintegy 10-15%-kal nagyobb a mellhús aránya.) A felnőtt egyedek élőtömege 650-800 gramm, vagyis nem tartozik a legnagyobb súlyú húsgalambok közé, ami az életfenntartó takarmányigény alacsonyabb volta miatt előnyös. Évente költőpáronként 15-17 fiókát nevel fel. Vágási kihozataluk 70-72% körüli.
Amennyiben hubbell galambokat akarunk hústermelésre beállítani, akkor az első komoly hiba, amit elkövethetünk a gazdaságos húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított tartási hely.
A rosszul felépített, túlzsúfolt, nyirkos dúc nehezen takarítható és fertőtleníthető, az ilyen dúcokban állandósulnak az állategészségügyi problémák, amelyek megakadályozzák galambjaink folyamatos és sikeres szaporodását és testtömeg-gyarapodását, megrövidítik a galambok termelési időszakát, magasabb selejtezési arányra vagy állataink gyógyszerezésére kényszerülünk, annak minden közismert hátrányával együtt. Az állománysűrűség a húsgalamb-tenyésztésben is fontos mutató, az a szám, amely megmutatja, hogy a galambok részére kialakított hasznos felület egy négyzetméterén vagy légköbméterenként hozzávetőlegesen hány húsgalambot tarthatunk.
Az állománysűrűséget még akkor sem szabad a kívánatosnál magasabb létszámban meghatározni, ha a természetes légcsere vagy a galambház technikai felszereltsége (pl. megfelelő szellőztetési megoldások, ventillátorok használata, vagy fűtés lehetősége) ezt megengedné. Egy kilogramm élőtömegére legkevesebb 0,5-0,8 légköbmétert, vagy egy négyzetméterre 0,4-0,5 kilogramm élőtömeget számítsunk! A húsgalambok elviselik a szélsőséges hőmérsékleti értékeket, de számukra a 15-17 °C-os dúchőmérséklet az optimális. (A minimális és maximális értékek 5 és 28 °C között fogadhatók el.)
Az éves takarmány-felhasználás elsősorban a felnevelt és leválasztott fiókák számától, valamint a választási testtömegtől függ. Egy galambpár átlagosan napi 125-140 gramm takarmányt fogyaszt el. Folyamatos költést feltételezve ez a mennyiség évi 40-45 kilogramm takarmányt jelent.


