Back to top

Ilyenek lesznek a jövő tehenei

Az istállóban szabadon cirkáló tehenek, akik maguk döntik el, hogy mikor esznek és mikor fejje meg őket egy robot. Embrió-beültetéssel születő, szuper génekkel és adottságokkal bíró borjak, stresszmentes tehenek. Bizonyos, hogy ez lesz a jövő a tehenészetekben. A kérdés már csak az, hogy mikorra valósulhat meg mindez, mennyibe kerül, és a kisebb gazdaságok is képesek lehetnek-e a fejlesztésekre.

Embrió-beültetéssel született borjak
Embrió-beültetéssel született borjak
Fotó: BNE
Persze a nagy gazdaságoknak és a hazai tejelő állattartás élvonalában lévő cégeknél se egyik napról a másikra megy a fejlesztés, arról nem is beszélve, hogy mennyire gyorsan változik az állattartás technológiája a világban.

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság szarvasmarha-tenyésztési osztályvezetőjével Dr. Totthné Dr. Polner Antóniával beszélgettem a múltról és a jövőről.

Dr. Polner Antónia az embrió-beültetéssel született borjakkal
Dr. Polner Antónia az embrió-beültetéssel született borjakkal
Fotó: BNE

Harminchat éve dolgozik a mezőhegyesi Ménesbirtokon állatorvosként. Ez idő alatt nagyot fordul a világ, gondolom az állattenyésztésben is. Melyek a főbb változások, amelyeket itt tapasztalt?

Fiatal kezdő állatorvosként laboratóriumban dolgoztam az első években. Amikor Mezőhegyesre kerültem abban biztos voltam, hogy itt nagyon sokat lehet tanulni a haszonállat tartásról és orvoslásról, és a hatalmas állatállomány, okán a gyakorlatban sokrétű tapasztalatokat lehet szerezni.

Mezőhegyesen az 1970-es években kezdődött a tejelő szarvasmarha tartás, amikor 500 darab törzskönyvezett holstein fríz üszőt hoztak be az Egyesült Államokból. Az első magyarországi telepek között voltunk, akik elkezdték a holstein-fríz tenyésztést. Ebben az időben az állomány laktációs termelése 8500 kg volt, ami napjainkban 10 640 kg-ra emelkedett. Ezt a termelést tovább kell növelni a tartási és takarmányozási feltételek megújításával.

Napjaikban a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák az állattenyésztésben. Trágyamentes állások lesznek, vagy szabadon mozgó tehenek és teljes gépesítés?

Jövőre nézve nagy kihívás, a teljes tejelő tehenészeti telep megújítása. Az új istállóban a tehenek szabadforgalomban fognak élni. Az éhségük és a tőgy állapotuknak megfelelően önként keresik fel a fejőrobotot. Nekünk nem azzal kell foglalkoznunk, hogy felhajtsuk a teheneket a fejőházba. Higiénikusak lesznek az istállók, nyugodtabbak a tehenek. A stresszmentes környezetet pedig több tejet jelent. 

E mellett a takarmányozás és a prevenció is nagyon fontos. Egyrészt az állatállományt úgy kell felnevelnünk, hogy az állatok egészségesek legyenek. Mindig az életkornak, a szaporodás biológiai állapotnak és a termelésnek megfelelően kell takarmányoznunk. Ezzel tudjuk befolyásolni az utódok méretét, egészségi állapotát és tejtermelését. Előnyös, hogy a tömegtakarmányt mi magunk állítjuk elő. Mert nem mindegy, hogy milyen fajta kukoricát és fűfélét vetünk és adunk az állatoknak. Nagyon fontos a fajtaválasztás a silókukoricában és a fűfélékben is. Igyekszünk mindig a szarvasmarha igényeinek megfelelőt termelni. De fontosak a nagyszerű minőség eléréséhez az új takarmánytárolók is.

Napjaik talán legizgalmasabb területe az állattenyésztésben az embriók világa. 36 évvel ezelőtt, amikor elkezdett itt dolgozni, lehetett arra gondolni, hogy annyit változik a világ, hogy a lehető legoptimálisabb genetikai anyaggal bíró embriókat ültetik be a tehenekbe?

Arra nem gondoltam, hogy ekkora szerencsében lesz részem, hogy ez is az én feladatom lesz, az kétségtelen, hogy napjainkban az embrió-beültetés területén élen jár a Nemzeti Ménesbirtokok és Tangazdaság.

Embrió-beültetéssel született borjú
Embrió-beültetéssel született borjú
Fotó: BNE

Az idén szeptemberben születtek meg az első embrióbeültetésből származó borjak. A jelenlegi embrió programunk 2018 júniusában indult, 103 db beültetéssel. Azóta nyolc üsző borjú, született és további 35-öt várunk. A megtapadás 43%-os, ami nagyon jó eredménynek tekinthető. Az eljárás során megszületett borjak a termelésbe bekerülve kétségtelenül magasabb genetikai értéket képviselnek majd.

A célunk, hogy ezen állatok és leendő utódaik fejlesszék saját állományunkat. A jövőben sor kerülhet ezekből értékesítésre is. Ugyanakkor azt is tervezzük, hogy magas genetikai értékű embriókat mi magunk is állítsunk elő. Egyrészt saját állományunk számára, másrészt értékesítésre. Ennek eléréséhez már most is nagy előnyünk, hogy kiváló genetikai anyagokat örökítő tenyészbika állomány áll rendelkezésünkre a Génbank-Semex Magyarország Kft. részéről.

Beszélgetésünket megszakította egy órával ezelőtt egy telefonhívás. Egy nehéz elléshez hívták, amiből végül császármetszés lett. Milyen gyakori ez itt a telepen?

Évente max. 1-2 operációt kell végeznünk. Ritka probléma állományunkban a nehéz ellés, köszönhetően a tartási és takarmányozási technológiánknak. Megfelelő üszőneveléssel és szárazon álló tehén menedzsmenttel biztosítjuk, hogy a születendő borjaink egészségesek legyenek és könnyen jöjjenek világra. A császármetszés nehéz fizikai munka, komoly igénybevétel a tehénnek, de annak érdekében történik, hogy megmentsük a tehenet és a borjút. De számomra fontos, hogy ne csak az íróasztalnál ülve foglalkozzam a jószággal, hanem a gyakorlatban, a terepen is. E kettő együtt teszi lehetővé, hogy a jövő tehenészetét megálmodjuk, megtervezzük és meg is valósítsuk itt Mezőhegyesen.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.

Házi patika, hogy ne ess pánikba - kiskérődzős elsősegély

Az utóbbi hónapokban több fórumon is felvetődött, hogy mi tenyésztők, állattartók tegyünk javaslatot arra, hogy mi szerepeljen a kiskérődzős elsősegély csomagban. Az alábbiakban felsorolom, nekem mi vált be, és miért. Tudom, a már évek óta állattartással foglalkozóknak szintén megvannak a saját praktikáik, ez az én javaslatom.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

Krokodil a háznál?!

A krokodilfélék beszerzése elvileg nem jár nagy kiadással, ha közönséges fajokból szeretnénk vásárolni. Már csak azért sem, mert trópusi telepeken nagyüzemi módon is tenyésztik őket. Hazánkban a fajok nagy részét csak intézményes keretek között lehet legálisan tartani. Ez alól kivétel a tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) és a két törpekajmánfaj (Paleosuchus palpebrosus, P. trigonatus).