0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Tovább szigorodhatnak az előírások

Meghozták a várt eredményt a Magyar Élelmiszerkönyv szigorításai, így az idén újabb termékkörök esetén várható az előírások módosítása. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint napirenden van a tejtermékekre, a gyorsfagyasztott élelmiszerekre, illetve a malomipari termékekre vonatkozó előírások módosítása is. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján ritkák a visszaélések.

Több jelentősebb változás is történt az elmúlt években a hazai élelmiszerek minőségére és előállítására vonatkozó szabályozásban – írja a Magyar Nemzet. A Magyar élelmiszerkönyvben számos termékkör esetén módosultak az előírások.

– A szigorítás célja mindkét esetben a jó minőségű élelmiszerek térhódításának elősegítése, a gyenge minőségű áruk visszaszorítása volt

– fogalmazott a lap kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Bár a változások elsősorban a fogyasztóknak kedveztek, a piaci verseny tisztaságának biztosításán keresztül a tisztességes ágazati szereplők érdekeit is szolgálták.

A tudatosság a vásárlók részéről is adott. A hivatal tapasztalatai alapján egyre több fogyasztó figyel arra, hogy az egyes termékeken milyen jelölések szerepelnek, vásárláskor pedig előnyben részesítik azokat az árukat, amelyek minőségét az élelmiszerkönyvi megnevezés is garantálja; virsli helyett például nem tesznek húsos rudacskát a kosarukba. – Mivel az élelmiszerkönyv követelményei dinamikusan követik az ipar, valamint a fogyasztók megváltozott igényeit, így a közeljövőben újabb termékkörök esetében várható szigorítás – mutatott rá a Nébih. A hatóság szerint például a tejtermékekre, a gyorsfagyasztott élelmiszerekre, illetve a malomipari termékekre vonatkozó előírások módosítása is napirenden van.

Az elmúlt években a legjelentősebb változás a sütőipari termékek és a húskészítmények körében ment végbe. Mivel az egészséges táplálkozási formába beleillő termékek iránt egyre nagyobb az igény a magyar piacon, ezért számos új kenyérfajta került be az élelmiszerkönyvbe.

Így ma már a graham-, a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a kukoricás, a rozsos kenyér, valamint a búzakenyér és a rozskenyér összetevőit, azok arányát és az elkészítés metódusát is be kell tartaniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a fenti megnevezéssel vinnék piacra árujukat. A húskészítmények esetén több termékcsoportnál is a korábbinál magasabb hústartalmat ír elő a szabályozás, valamint csökkent a megengedett zsír- és víztartalom. A nemzeti sócsökkentő program részeként tovább mérsékelnék a termékek megengedett legmagasabb sótartalmát. Emellett számos új definíciót határoztak meg, míg más, korábbi definíciókat pontosítottak. Így például a füstölésre vonatkozó megnevezésekben ma már három kategóriát lehet megkülönböztetni: a füstölt, a füstízesítésű és a folyékony füsttel füstölt vagy füstoldattal füstölt termékeket. Az előírások betartását a Nébih és a kormányhivatalok megyei és járási hivatalai az éves vizsgálati terv alapján folyamatosan ellenőrzik.

A szakemberek az előállítóknál, a kereskedelemben, valamint a vendéglátóhelyeken egyaránt vizsgálódnak, ezeken túl szúrópróbaszerűen és gyanú alapján is végeznek vizsgálatokat.

A hatóság tapasztalatai szerint azonban a gyártók az élelmiszerkönyvben foglalt szabályoknak megfelelően gyártják a védett megnevezéssel forgalmazott termékeket. Az az előállító pedig, aki a szigorúbb feltételeket nem képes teljesíteni, nem használhatja az adott megnevezést. Így fordulhat elő például az, hogy kenyér helyett buci vagy cipó szerepel a kínálatban. Ezekre az árukra ugyanis nem vonatkoznak az élelmiszerkönyv követelményei.

Forrás: Magyar Nemzet