Back to top

Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

Idén már 11. alkalommal rendezte meg a Magyar Mezőgazdaság Kft. agrármarketing és -médianapját az AGROmashEXPO - Agrárgépshow kiállítás nyitónapján. A rendezvényen a médiapiac fejlődéséről, a generációváltás hatásairól, a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, valamint a hatékony kommunikációs trendekről szóltak az előadók.

MMG - Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

 

A korábbi évekhez hasonlóan a rendezvény célja az volt, hogy a bemutatott gyakorlati tapasztalatok valóban segítségére legyenek az agrárium cégvezetői és marketing szakemberei számára. Idén az információs technológia robbanásszerű fejlődése, a változó tartalomfogyasztási trendek és az ezek hatására létrejövő új marketingkommunikációs és értékesítést támogató eszközök voltak terítéken.

Fotó: Csatlós Norbert

Köszöntőjében Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta:

„bár a kiadó portfóliójában a nyomtatott lapok az elsődlegesek, tudomásul vesszük, hogy a digitalizáció dübörög.”

Az ügyvezető kiemelte, manapság egyre fontosabb, hogy milyen tartalmat milyen eszközökkel juttatunk el az olvasóhoz – különösen a fiatalabbakhoz.

Fotó: Csatlós Norbert
"Média (r)evolúció" címmel Horváth Roland, a Magyar Mezőgazdaság Kft. marketingvezetője egy furcsa tényt is hozott a médianapra: az általános vélekedés, miszerint a fiatalok nem olvasnak, nem igaz. Az Y és Z generáció egy kutatás szerint 11 órát is eltölt a digitális platformokon – csak ezt az olvasást információszerzésnek nevezik, nem klasszikus értelemben vett olvasásnak és ezért az információért nem hajlandók fizetni.

Viszont kutatások mutatják azt is – hangsúlyozta a marketingvezető – hogy a minőségi szakmai tartalmat szaklapokban keresik az agrárszakemberek, és ezért hajlandók fizetni is.

Fotó: Csatlós Norbert
Dr. Weisz Miklós az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége társelnöke "Médiafogyasztási szokások a fiatal gazdák szemével" című előadásában kiemelte, hogy

a fiatalabbak által működtetett gazdaságok nagyobbak és a kibocsátásuk is magasabb idős társaikénál.

A fiatal gazdák pozitívan tekintenek a jövőbe, nagyobb a beruházási kedvük is, és médiafogyasztási szokásaikat tekintve felértékelődnek a szemükben azok a csatornák és tartalmak, amelyek hitelesek.

„Egyre nagyobb a nyomás a mezőgazdaságon a környezetvédők és egyéb szervezetek felől, ezért kifelé a kommunikáció lesz fontos, az, hogy hitelesen szólítsuk meg a fogyasztót.”

Fotó: Csatlós Norbert

Fotó: Csatlós Norbert
"Generációváltás a mezőgazdaságban – egy fiatal nemesítő tapasztalatai" címmel egy „eleven generációváltó”, Rádi Feríz, a Kiskun Kutatóközpont ügyvezetője mesélt egyebek mellett arról, hogy 12 éves kora óta akart kukoricanemesítő lenni, és a nagyapja nyomdokaiba lépni. Rávilágított azonban arra is, hogy a reggel hattól este hatig tartó munkaidő, a télen-nyáron, hóban-fagyban, tűző napsütésben végzendő mezőgazdasági munka nehezen veszi fel a versenyt a „klimatizált irodával és egy jól beállított kapszulás kávéfőzővel.” Rádi Feríz kicsit megkongatta a vészharangot is, azzal, hogy

a mai trendek alapján 15 év múlva még lesz-e egyáltalán magyar agrároktatás. „Nincs magyar mezőgazdaság magyar mezőgazdászok nélkül!”

A generációváltással kapcsolatosan pedig azt hangsúlyozta, hogy idősek és fiatalon működjenek együtt, beszélgessenek, mert ez a kulcsa a sikernek.

Fotó: Csatlós Norbert

"Honnan szerzik a szakmai információkat a jövő gazdálkodói?" Ezzel a címmel Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid egyetemi docens, BCE, agrobusiness szakértő tartott előadást.

Ő azonban a fiatal és öreg megkülönböztetés helyett konzervatív vagy haladó gazdálkodókról beszélt.

A különbségtétel alapjául szerinte jobb, ha azt nézzük, egy gazdálkodó befogadó-e az új információkra vagy sem.

Egyetemi tapasztalatai alapján azt kell megtanítani, hogy a tájékozódni vágyók megtalálják a hiteles forrásokat, és információikat ezekből a forrásokból merítsék.

MMG - Nincs magyar mezőgazdaság magyar mezőgazdászok nélkül!

 

Egy kutatás kapcsán a szakember kiemelte, hogy mindazok a gazdálkodók, aki használják az internetet, általában szaktanácsadók segítségét is igénybe veszik. Emellett felhívta a figyelmet, hogy miután a gazdálkodók leginkább okostelefont használnak, ha valaki digitális platformon szeretné elérni őket, appot fejlesszen.

Fotó: Csatlós Norbert
A szakmai nap utolsó előadójaként Dr. Domján Erika, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a FruitVeBnek a változó tartalomfogyasztási szokásoknak megfelelő kommunikációs stratégiáját mutatta be. Ennek része a tagoknak szóló tartalmak előállítása és eljuttatása ugyanúgy, mint az „egyél naponta 3x3 zöldséget vagy gyümölcsöt” fogyasztói kampány.

A szakmai nap zárásaként Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke és Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezetője együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek keretében a Kertészet és Szőlészet digitális lapszámai a FruitVeB valamennyi szaktanácsadójához eljutnak.

Részletes fotógalériához kattintson ide vagy a lenti fotóra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

A szomszéd kertészete mindig zöldebb?

Huszonegy éve kezdte bevezetni a hazai kertészeti termesztésbe a hatékonyságot növelő biostimulátorok használatát a Malagrow Kft. Most gazdasági konferenciát rendeztek, ahol a kelet-európai versenytársaink gyakorlatába nyerhettünk betekintést. A magyar kertészeti ágazatoknak jó adottságai és hagyományai vannak, de a világ változik, amit nekünk is követni kell.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

FruitVeb: kevés gyümölcs termett tavaly

Elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megelőző év kiugró terméseredményei miatt csökkent jelentősen, mintegy 683 ezer tonnára tavaly a Magyarországon termesztett gyümölcs mennyisége a megelőző évi 1,158 millió tonnáról, legnagyobb mértékben az almatermés esett vissza.