Back to top

Változások a növényvédőszer-engedélyezésben

Az Európai Unióban továbbra is folytatódik a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, és változnak az előírások, eljárások. Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt 9 új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi törekvéseivel.

Az uniós szabályozás változásairól Tőkés Gábor, a Nébih e területért felelős osztályvezetője tájékoztatta a növényorvosokat az év elején.

Tavalyi visszavonások

Tavaly szűnt meg a klórprofám, az etoprofosz, a klórtalonil, a dezmedifám, a dimetoát, a metiokarb, a tiakloprid, a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil engedélye. Vannak olyan hatóanyagok is, amelyeknek a felülvizsgálatát nem támogatja a gyártó, vagyis nem adja be a róluk szóló dossziét. Két év alatt 12 hatóanyagról „mondott le” a gyártó, köztük vannak például a neonikotinoid rovarölők, a tiametoxam és a klotianidin. Dosszié hiányában az idén októberig, illetve júliusig használhatók.

Amúgy egy megújítási dosszié összeállítása átlagosan 5 millió euróba kerül a rengeteg megkövetelt vizsgálat miatt. Új hatóanyag esetében ugyanez 25-40 millió euróra rúg.

Tiltott segédanyagok

A legnagyobb figyelem a visszavont engedélyeket kíséri,

a megszűnő szerek általában még fél évig forgalomba kerülhetnek, illetve egy éven át felhasználhatók.

Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt kilenc új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseivel. 2018-ban kapta meg a jóváhagyást a 2014-ben engedélyezésre benyújtott fenpicoxamid gombaölő molekula, amit még a Dow AgroSciences kérelmezett. A cég hamarabb átalakult, mint ahogy megszületett az új engedély, amit pedig a leggyorsabban dolgozó brit szakhatóság adott ki. A Brexit az uniós növényvédelmi hatósági munkára is súlyos hatással lesz, mert egy hatékony és pragmatikus tagállami szakhatóság esik ki a hatalmas adatkezeléssel járó értékelésből, mondta Tőkés Gábor.

Tavaly a florpyrauxifen-benzyl (rizsre kifejlesztett gyomirtó), a flutianil (rizoktónia ellen elsősorban) és a mefentriflukonazol (Revysol® márkanéven a BASF újdonsága) „futott be”.

A megújított hatóanyagok közül több is csak korlátozottan használható, például a fenazaquin (atkaölő), a bifentrin és a malathion (rovarölő) csak üvegházban juttatható ki.

Tovább bonyolítja a növényvédő szerek engedélyezését, hogy az EU illetékes bizottsága elkészítette a tiltott segédanyagok listáját, amelyek nem kerülhetnek bele a termékbe. Összesen 69 segédanyagra mondott nemet az EU.

A sokat vitatott neonikotinoidok

A fölülvizsgálat vagy engedélyezés folyamatában a dossziét az értékelő tagállam vizsgálja meg, és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságon (EFSA) keresztül juttatja el az eredményt a Bizottsághoz, ahol a tagállamok szavaznak róla. Amikor nem sikerül minősített többséggel megegyezni, akkor a Bizottság dönt.

Sok szó esett a neonikotinoidokról a méhpusztulásokkal kapcsolatban. Bár továbbra sincs bizonyítva, hogy ezek az anyagok rendeltetésszerűen használva károsítanák a méheket, a Bizottság elővigyázatosságból úgy döntött 2018-ban, hogy csak növényházban, kis kultúrákban maradnak használhatók, nem csoda, hogy a gyártók nem nyújtották be az engedélyhosszabbításra a dossziékat. Eddig szükséghelyzeti engedéllyel lehetett mégis használni a szereket, ám 2020-tól ez a lehetőség is megszűnik. Magyarországon a napraforgó, a repce, a kukorica, a cukorrépa sem kezelhető ilyen rovarölőkkel.

Csávázni sem szabad az adott tagállamban nem engedélyezett szerekkel, de a kezelt mag behozható akkor, ha a hatóanyag pozitív listán van és abból valahol készítményt is engedélyeztek.

Kivételként exportra szánt tételeket csávázhatnak Franciaországban, Spanyolországban és hazánkban. Ehhez a tervezett kezelés előtt legalább 15 nappal kérelmet kell benyújtani a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságához.

Külön kategória az örökös engedéllyel rendelkező egyszerű anyagok köre, amelyeket az EFSA értékelése alapján ad ki a Bizottság, és nem kell hozzá tagállami jóváhagyás. Ezek az anyagok elsődlegesen nem növényvédő szerek, de néhány károsító ellen bevethetők. Itt szerepel például az ecet, a cukor, a szódabikarbóna, a konyhasó, a sör és a hagymaolaj.

A bonyodalmak egy része megoldható lenne, ha a tagállamok több hatósági munkatársat alkalmaznának.

Lazítás várható

Éppen fordított a helyzet a termésnövelő anyagoknál, amelyekre az engedélyezés eltörlését tervezi az EU. Szabványokat dolgoznak ki és a termékeket azok fényében utólag ellenőrzik csak, áll a tervezetben. Ennek alapján a termékek zöme nem lesz engedélyköteles,

az unió célja, hogy növelje a körforgásos gazdaságot, és hogy szerves vagy másodlagos nyersanyagokból egyszerűen lehessen termésnövelő anyagot gyártani.

A tervezet hatását azonban hazánk nem tartja kedvezőnek, piaci káoszt, környezetszennyezést, állati melléktermékek és hulladékok ellenőrizetlen beáramlását vélelmezzük. Veszélyesnek tartjuk a nehézfémekkel való szennyezést is, de nem sikerült elérni, hogy a króm és kadmium határértékek a szakmailag indokolt szigorú szinten maradjanak, amit jelenleg Magyarország követ. Az új szabályozás 2022. júliusától lép életbe.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.