Back to top

Mérföldkő a „mézrendeletben” és a méhészek összefogásában?

Az EU Agrár szakminisztereinek Tanácsa az Európai Zöld Egyezménnyel és a Közös Agrárpolitikával kapcsolatban ült össze jan. 27-én. Többek között a sertéspestis kezelése és a méz direktíva újra definiálása is fontos napirendi pont volt. Ez utóbbira Portugália és Szlovénia nyilatkozata miatt került sor, melyet más nemzeti méhész egyesületekkel együtt az OMME is aktívan támogatott.

A szakminiszterek január 27-i, brüsszeli tanácskozásáról nem számolnak be a hírügynökségek. Talán mert az aktuális hírek - koronavírus Kinában, bozóttüzek Ausztráliában, továbbá a madáinfluenza és a sertéspestis terjedése - mellett az, hogy 27 agrárminiszter összeül és a „mézrendelet” újratárgyalását szorgalmazza, szinte alig hírértékű. Pedig ez nekünk, magyar méhészeknek legalább két szempontból is kiemelten fontos.

Először: a magyar méhészeknek már legalább 2004 óta szívügye a méz „direktiva” újratárgyalása, melyért, ahogy Bross Péter, az OMME elnöke az MTV-nek (2020. febr.3-án) nyilatkozta, már 2004-ben hat hétig demonstráltak a magyar méhészek.  

Másodszor: mert egy komoly összefogásnak az eredménye, melyre nagyon ritkán kerül sor az Unió nemzeti méhész egyesületei között. A nyilatkozatot aláírásukkal és delegáltakkal támogatták a bolgár, cseh, ciprusi, észt, francia, görög, magyar, olasz, lett, litván, lengyel, román, szlovák és spanyol méhész egyesületek is!

Az Unió jelenleg hatályos élelmiszerkönyv-rendelete szerint, mézkeverékek esetén csak azt kell feltüntetni a forgalomba kerülő mézek címkéjén, hogy az adott termék EU-ból és/vagy nem EU-ból származik.

Ez nagyjából annyit jelent, hogy a vásárló megtudhatja belőle, hogy a méz nem a Holdról, hanem a Földről származik. Vagyis ebben a formában ez a rendelet abszurd és nevetséges.

Ezzel szemben több európai országban is felmerült az igény, hogy ennél részletesebben tájékoztassák a vásárlókat. Máltán, Cipruson, Görögországban, Olaszországban és Horvátországban a nemzeti előírások már évek óta kötelezővé teszik a mézcímkén a származás feltüntetését.

Az újabb, százalékos, illetve részletezett jelölést előíró francia, spanyol és portugál törvénytervezeteket azonban az EU nem engedélyezte. (Lásd cikkünket: A világ méztermelése és az EU-s mézimport)

Az Erdős Norbert, magyar EU-képviselő által két éve benyújtott mézjelentés is felhívja a figyelmet az európai méhészek tarthatatlan helyzetére.

Bross Péter nyilatkozatából az is kiderül, hogy bár Wojciechowski mezőgazdasági biztos ígéretet tett arra, hogy ezt a határozatot a Bizottság minél előbb feldolgozza majd, idén még nem biztos, hogy törvényerőre is fog emelkedni.

Ezzel együtt egyelőre örüljünk annak, hogy mérföldkőhöz értünk, továbbá tegyünk és támogassuk  azt, hogy a rendelet a méhek, a vásárlók és  a méhészek szempontjából megfelelő formában lásson majd napvilágot.

Forrás: 
Joint declaration of Portugal Slovenia on Origin labelling of honey blends-MTV 2020.2.3

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A koronavírus nehéz helyzetbe hozza a szőlő- és borágazatot

A koronavírus járvány kapcsán kihirdetett veszélyhelyzet érzékenyen érintette a magyar szőlőtermelőket és borászatokat. A válsághelyzettel kapcsolatban – a Tagság visszajelzései alapján – többféle intézkedést is hozott a HNT Elnöksége, és napi kapcsolatban áll az AM Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért felelős Államtitkárságával, valamint az Operatív Törzs agrárügyekért felelős vezetőségével.

Engedné az idénymunkások utazását az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság hét eleji állásfoglalása szerint meg kell oldani a mezőgazdasági idénymunkások utazását és munkavállalását a gazdaságok zökkenőmentes működése érdekében.

Az abszurditás csúcsa, avagy mi közük a középkori határvitáknak a koronavírushoz

Vigyázzon, a boltnak az a fele Belgium, és zárva kell tartani, úgyhogy jobban teszi, ha a holland felébe áll – ilyen, és ehhez hasonló párbeszédek hangzanak el a híresen kusza belga–holland határ által átszelt Baarle-Hertog belvárosában manapság. Míg Belgiumban ugyanis kijárási tilalom van, addig Hollandiában lényegesen megengedőbb módon állnak a helyzethez.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Biztonságos vásárlás koronavírus idején

A koronavírus járvány megváltoztatja a vásárlási szokásokat is. Ahhoz, hogy minél kevesebb fertőzésforrás legyen a bevásárlás, be kell tartanunk néhány fontos szabályt.

Árutőzsde: emelkedő árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Kasmír válság a Himalája jégsivatagai között

A klímaváltozás és a globalizáció miatt veszélybe kerülhetnek az Indiai fennhatóságú Kasmírban élő nomád Changpák, akik a világ legdrágább gyapjúját, a Pashminát állítják elő.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.