Back to top

Mérföldkő a „mézrendeletben” és a méhészek összefogásában?

Az EU Agrár szakminisztereinek Tanácsa az Európai Zöld Egyezménnyel és a Közös Agrárpolitikával kapcsolatban ült össze jan. 27-én. Többek között a sertéspestis kezelése és a méz direktíva újra definiálása is fontos napirendi pont volt. Ez utóbbira Portugália és Szlovénia nyilatkozata miatt került sor, melyet más nemzeti méhész egyesületekkel együtt az OMME is aktívan támogatott.

A szakminiszterek január 27-i, brüsszeli tanácskozásáról nem számolnak be a hírügynökségek. Talán mert az aktuális hírek - koronavírus Kinában, bozóttüzek Ausztráliában, továbbá a madáinfluenza és a sertéspestis terjedése - mellett az, hogy 27 agrárminiszter összeül és a „mézrendelet” újratárgyalását szorgalmazza, szinte alig hírértékű. Pedig ez nekünk, magyar méhészeknek legalább két szempontból is kiemelten fontos.

Először: a magyar méhészeknek már legalább 2004 óta szívügye a méz „direktiva” újratárgyalása, melyért, ahogy Bross Péter, az OMME elnöke az MTV-nek (2020. febr.3-án) nyilatkozta, már 2004-ben hat hétig demonstráltak a magyar méhészek.  

Másodszor: mert egy komoly összefogásnak az eredménye, melyre nagyon ritkán kerül sor az Unió nemzeti méhész egyesületei között. A nyilatkozatot aláírásukkal és delegáltakkal támogatták a bolgár, cseh, ciprusi, észt, francia, görög, magyar, olasz, lett, litván, lengyel, román, szlovák és spanyol méhész egyesületek is!

Az Unió jelenleg hatályos élelmiszerkönyv-rendelete szerint, mézkeverékek esetén csak azt kell feltüntetni a forgalomba kerülő mézek címkéjén, hogy az adott termék EU-ból és/vagy nem EU-ból származik.

Ez nagyjából annyit jelent, hogy a vásárló megtudhatja belőle, hogy a méz nem a Holdról, hanem a Földről származik. Vagyis ebben a formában ez a rendelet abszurd és nevetséges.

Ezzel szemben több európai országban is felmerült az igény, hogy ennél részletesebben tájékoztassák a vásárlókat. Máltán, Cipruson, Görögországban, Olaszországban és Horvátországban a nemzeti előírások már évek óta kötelezővé teszik a mézcímkén a származás feltüntetését.

Az újabb, százalékos, illetve részletezett jelölést előíró francia, spanyol és portugál törvénytervezeteket azonban az EU nem engedélyezte. (Lásd cikkünket: A világ méztermelése és az EU-s mézimport)

Az Erdős Norbert, magyar EU-képviselő által két éve benyújtott mézjelentés is felhívja a figyelmet az európai méhészek tarthatatlan helyzetére.

Bross Péter nyilatkozatából az is kiderül, hogy bár Wojciechowski mezőgazdasági biztos ígéretet tett arra, hogy ezt a határozatot a Bizottság minél előbb feldolgozza majd, idén még nem biztos, hogy törvényerőre is fog emelkedni.

Ezzel együtt egyelőre örüljünk annak, hogy mérföldkőhöz értünk, továbbá tegyünk és támogassuk  azt, hogy a rendelet a méhek, a vásárlók és  a méhészek szempontjából megfelelő formában lásson majd napvilágot.

Forrás: 
Joint declaration of Portugal Slovenia on Origin labelling of honey blends-MTV 2020.2.3

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Napfényt pótló tojás

Tél végére nagyon sokan szenvednek D-vitamin hiányban. Az Egyesült Királyság vezető tojásmárkájának forgalmazója, a Happy Egg Co a hiánypótlás egyik legjobb természetes forrására, a tojásra hívja fel legújabb TV-kampányában a nézők figyelmét.

Kora tavaszi virágpompa a Kiskunságban

Az enyhe tél következtében számos növényfaj a megszokotthoz képest korábban borul virágba. Nincs ez másképp a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) területein sem, ahol a többi közt hazánk legnagyobb egyhajúvirág-állományát is megcsodálhatjuk.

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A Német Méhészújság kisebb csokorba szedte a méz hamisításának és a mézzel kapcsolatos csalásoknak a legkirívóbb eseteit. Egyértelmű, hogy ez ellen nagyon komolyan fel kellene lépniük a hatóságoknak. Döbbenetes, hogy bár évek óta tudnak ezekről, és a nemzeti méhész egyesületek folyamatosan keresik meg az illetékeseket, mégis nagyon lassan érhető el érdemi változás az Eu-s szabályozásban.

A franciák dolgoznak a vegán „tojáson”. De miből készítik?

Francia vállalkozók fejlesztik a csirketojás növényi alapú alternatíváját, aminek még héja is lesz. A növényi alapú „tojás” teljes helyettesítője szeretne lenni a hagyományos tojásnak.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Szuperétel, rendkívül egészséges, mégis gond van vele

Ez a szuperételként is emlegetett gyümölcs rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Évről évre nagyobb az igény rá, ezzel viszont egyre komolyabb gondokat okoz.

Minden sokkal finomabb, ha kézzel-lábbal esszük

Egy amerikai tanulmány azt állítja, hogy azok az emberek, akik magas önkontrollal rendelkeznek, hajlamosabbak többet enni, ha kézzel is megérinthetik az ételt. Sőt, finomabbnak találják, mintha evőeszközökkel fogyasztanák el ugyanazt a fogást.