Back to top

Jól jött a sertéspestis a magyar sertéságazatnak

A sertéspestis pusztítása miatt egekbe szöktek a termelői árak, ami forrást biztosít a gazdaságoknak a korábbi veszteségeik csökkentésére, sőt olyan beruházásokra is, amelyeket eddig nem tudtak végrehajtani a sertéstartók - írja szombati számában a Magyar Nemzet.

A lap cikkében kifejti: itthon a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült megóvni az állományt a betegségtől, ezzel piaci előnyre tettek szert a magyar gazdálkodók. Kínában ugyanis a betegség miatt több száz millió sertést kellett levágni, az ott keletkezett hiányt pedig elsősorban uniós húsáruval igyekeznek pótolni.

A magyar sertéshús iránti keresletet tovább növeli, hogy a szomszédos Romániában is nagy pusztítást végzett a járvány.

Az NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci árinformációs rendszerének adatai szerint február első napjaiban az élő sertés felvásárlói ára kilónként már elérte 495 forintot.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára szerint az árak korábban nem látott emelkedése kiváló lehetőségeket rejt magában az ágazat fejlesztésére.

A tapasztalatok azt mutatják - hívta fel a figyelmet a VHT titkára -, hogy a gazdálkodók a többletnyereséget nem az állományaik bővítésére használják fel.

Most van lehetőség arra, hogy olyan fejlettebb technológiát vezessenek be, ami tovább csökkenti az önköltséget, és megfelel a piaci elvárásoknak - mutatott rá Menczel Lászlóné.

A várakozások szerint a sertéstartók számára kedvező piaci környezet még jó ideig változatlan maradhat. A cél az, hogy a hazai állományban továbbra se jelenjen meg az afrikai sertéspestis. A járványvédelemben segítséget jelenthet az állattartó telepek korszerűsítését célzó vidékfejlesztési pályázat újranyitása is. A tervek szerint mintegy egymilliárd forint áll majd a sertéstartók rendelkezésére, hogy olyan beruházásokat hajtsanak végre, amelyek segítenek megelőzni a kór megjelenését a telepeiken.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kell a magyar torma

A torma a zöldségágazaton belül a leginkább kézimunka-igényes kultúrák közé tartozik. Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztik. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonna tormát szednek, amely kielégíti a hazai és az exportigényeket is.

Drága sertéshús, mindenki spanyol barackot vesz - EU-s agrárpiaci helyzetelemzés

Megjelent a COPA-COGECA, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezetének 2020 februárjára vonatkozó piaci helyzetelemzése a sertéshús-, a zöldség- és gyümölcs-, valamint a borágazatra. A tanulmány fontos elemeit a NAK foglalta össze.

Elmarad a milánói Myplant & Garden a koronavírus miatt

Sajtóközleményt adott ki a Milánóban február 26-28-ára tervezett nagyszabású dísznövényexpó, a Myplant & Garden a koronavírus miatt. Az Észak-Olaszországból érkező hírek miatt több nemzetközi kiállító visszamondta részvételét, ezért a szervezőbizottság úgy döntött, szeptemberre halasztják az eseményt.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Egy ősi növényvédő szer a gyümölcsösben

Vajon mit lehet még a rézről mondani, gondolhatják sokan. A Bayer Gyümölcs Szimpoziumának akasztói állomásán Szabó Árpád, a BVN Növényvédő Kft. képviseletében alapos választ adott.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

Cselekvési terv az olcsó kínai méz ellen

Fekete évnek tekintik 2019-et az európai méhészek. Az EU déli és keleti részén található méhészetek méztermelése visszaesett, közben özönlik Európába az olcsó kínai méz.